Harsányi Zsolt előszeretettel csoportosítja regényei cselekményeit egy-egy nagyformátumú jellem köré. Ezúttal a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst teszi meg művének főhősévé, végigkövetvén sorsát a gyermekkortól kezdve egészen a máig sok találgatásra okot adó, tragikus kimenetelű utolsó vadászatáig.
Zrínyi Miklós dalmát eredetű főnemesi család korán árvaságra jutott sarjaként fiatalkorában katolikus, Habsburg-hű nevelést kapott. Felnővén korának egyik legtehetségesebb hadvezére vált belőle, aki emellett éleslátású, művelt politikus és az irodalom terén és maradandót alkotni képes költő volt. Csillaga gyorsan emelkedett, 1647-ben a horvát báni méltóságot is elnyerte. Idővel, a bécsi politikával szembemenve, Magyarországnak a török uralom alól történő felszabadítását tűzte ki célul, melyet egy Habsburgok nélküli felszabadító háború keretében képzelt el. A független nemzeti királyság megteremtésének eszméje a magyar főúri ellenzék egyik vezetőjévé tette.
Harsányi Zsolt… (tovább)
Zrínyi Miklós 5 csillagozás

Kedvencelte 1
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 4

Kiemelt értékelések


Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye
Kiváló történelmi regény. Korhű. Komoly. Gondolkodásra késztető. Évszázados, de ugyanakkor nagyon is aktuális kérdéseket boncolgató. Magyar.
A középiskolákban kötelező olvasmánnyá tenném Harsányi Zsolt könyveit.
Népszerű idézetek




Draskovich Euzébia felvetette a fejét.
– Lehet kegyelmed híres katona, de engem el nem foglalhat. Én az magamé vagyok, másé nem leszek.
– Nem akar férjhez menni?
– Társa akarok majd lenni valakinek, de nem zsákmánya.
182. oldal
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye




Sine Dei nomine nihil est in homine. […] Az Istennek neve nélkül semmi az emberben nincsen, így értsed.
43. oldal
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye




Wallensteinnak nem tetszett, hogy a bán megjegyzéseket tesz az ő hadvezetésére. Vállat vont, és így felelt:
– Láttam én már több levágott fejet is.
És egyéb tisztjeihez fordult, hogy folytassa tanácskozását. Zrínyi meglóbálta a török tiszt fejét, és fitymáló hangon odavetette Wallensteinnak:
– Többet láttál, lehet. De többet nem vágtál.
48. oldal
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye




Szerette volna elsírni magát, de eszébe jutott, hogy zászlósúr lesz. Ki látott már pityeregni egy főlovászmestert?
64. oldal
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye




Valami kifejezhetetlen nagyot érzett benne, és nagyságában valami rokont önmaga lelkével. Ahogy letekintett a tar és nyers sziklák ormáról a távoli mélységbe, az a sejtelem mozdult meg benne, hogy ilyennek kell lennie az igazi férfi életének: ilyen magasról kell szétpillantani mindig, és ilyen messzire látni.
82. oldal
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye




S mikor megint ott feküdt előtte a tiszta papiros, egyszerre csak emlékébe szökött az a beszélgetés, amelyet olasz útja alkalmakor Orbán pápával folytatott. A pápa azt kérdezte, van-e a magyaroknak eposzuk. S ő azt válaszolta, hogy nincs. Hát most lesz. Ez lesz az, a szigetvári ostromról szóló mű. Terjedelemben, nagy lélegzetvételben, a mondanivalónak bérceken járó, történelemre tekintő magasságában.
205. oldal
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye




– Mi lészen nemzetünkből, nagyságos uram?
– Kérdés, kit gyakran tészek magamban. Talán tüzes vasnak mondanám. Isten pörölye egyiket csapja rá az másik után. Míg acélra nem verte.
– Megélhetünk vajon?
– A világ csudája ez: meg, noha minden szerrel mindent elkövetünk, hogy ne.
337-338. oldal
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye




Egyedül van egészen, a maga erejével. Nem baj, így szép. Van, aki annyival magasabb a többieknél, hogy ha körülnéz, el kell tekintenie a fejek felett, s nem találhat társi tekintetet, mely az övét megértse.
366. oldal
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye




Péter tehetetlenül felsóhajtott.
– Csudálatos, hogy meg nem érthetjük egymást.
– Dehogy csudálatos – válaszolt Miklós halovány mosollyal –, hiszen magyarok vagyunk.
399. oldal
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye




Kinézett a csáktornyai téli éjszaka titokzatos, messzi fehérségébe. A bástyák felől vontatottan, nyújtva hallatszott az őr szabályszerű, ellenőrző kiáltása:
– Szólalj, szólalj, virrasztó!
S ő az éjszakán át a múlt és a jövő derengésébe nézve tűnődött országon, hadon, sorson, életen, halálon. Úgy érezte, hogy az őrök szavának elhaltával csak ő van most ébren az egész világon, s az ő dolga a virrasztás a történelem felett.
211. oldal
Harsányi Zsolt: Zrínyi Miklós A költő és hadvezér életének regénye
Hasonló könyvek címkék alapján
- Papp Imre: A Napkirály 93% ·
Összehasonlítás - R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora ·
Összehasonlítás - Nagy László: Egy szablyás magyar úr Genfben ·
Összehasonlítás - Kovács Ágnes: Károlyi Sándor ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Nagy magyarok élete V ·
Összehasonlítás - Sík Sándor: Zrínyi Miklós ·
Összehasonlítás - Rákóczi album ·
Összehasonlítás - Szilágyi Sándor: Felső-vadászi Rákóczy Zsigmond ·
Összehasonlítás - Sík Sándor: Pázmány, az ember és az író ·
Összehasonlítás - Ipolyi Arnold: Bedegi Nyáry Krisztina ·
Összehasonlítás