Sacra ​Corona 8 csillagozás

Mária Terézia uralkodása alatt véletlenül tudta meg Pray György jezsuita, hogy a Jobbkéz Ragusában van, ahol a domonkosrendi klastrom szerzetesei őrzik. … hét év múlva a Jobbkéz mégis csak Mária Terézia, a magyar király birtokába került: 1771 május 29-én megérkezett Schönbrunnba. Mária Terézia aztán a magyar nemzetnek ajándékozta az első király jobbját.

158. oldal

Ilyen volt tehát nagyjából István királyunk koronája: négyszögletű, tarka színezésű zománcképek sorával fedett lapos aranyabroncs, mélysárga színű, egészen egyenes élű, csak az elején volt négyszögletű kimagasodása. Nem volt rajta akkor még kereszt. Ezt tették a magyar fejedelem fejére, mikor a kerek ezredik esztendőben, huszonhárom éves korában az első magyar apostoli királlyá koronázták.

32. oldal

… a győztes Gézát a magyarok királlyá koronázták.
Az új királyhoz bizánci követség érkezett. Kérték tőle azoknak a nándorfehérvári foglyoknak a kiadását, akiknek életét ő mentette meg. A követek nem jöttek üres kézzel: aranykoronát hoztak a lovagias magyar királynak. Megérkezett magyar földre az a bizánci diadém, ami a mai magyar szent korona alsó fele.

52. oldal

Aranyabroncs volt ez is, anyagában valamivel gyengébb ötvözésű, tehát színében valamivel világosabb sárga, mint a szilveszteri. Viszont a lemezszerű szilveszteri koronánál vastagabb, masszívabb. Az ilyen alakú koronát a régészet „oromzatos” jelzővel nevezi. Ugyanis ábrája nem lapos abroncs. Felváltva csúcsos és félkörű oromzatok következnek karimája fölött sorban. Karimáját is, oromzatait is dúsan díszítették drágakövekkel.

54. oldal

De ennek az abroncsnak a tetejéről felváltva hol háromszögek, hol félkörök állanak ki. Zöld zománcból valók ezek, tetejök egy-egy drágakőben végződik. Ezek a zománc-oromzatok rendkívül érdekesek és ritkák, mert mint zománclemezek önállóak, fémhátterök nincs.
…
… a magyar koronának ezek a zöld zománcrészei egyedül és példa nélkül álló tárgyai az iparművészet történetének.

56. oldal

… igyekszünk a szent koporsó felbontását magunk elé idézni, akkor ott látjuk fekve az öreg király bebalzsamozott testét, amely már negyvenöt éve feküdt a koporsóban. Fején a korona. A halott koponyája negyvenöt évig nyomta a súlyával azokat a zománcképeke, amelyek legalúlra kerültek. Az ilyen zománc igen kényes jószág, nem arra való, hogy negyvenöt évig két kiló súly nyomja. Sőt már a temetéskor, mikor a koporsó nem kerülhetett ki mindenféle ütődést és zökkenést, ezek a zománclapok alighanem megszenvedték a szertatást. Mikor tehát a halott király bebalzsamozott maradványait kivették, hogy ezüst-szekrényben az oltárra helyezzék, a korona zománcai közül az alsókat repedezetten találták. Mint a sziveszteri korona leírásánál láttuk, a körben sorakozó tizenhárom zománckép Krisztust és a tizenkét apostolt ábrázolja. Mivel természetes, hogy a halott fejére illendő rendben helyezték a koronát, és homlokához a Megváltó kiemelkedő képe került, ebből következik az is, hogy feje alá azok a zománcképek jutottak, amelyek Taddeus, Máté, Jakab és Simon apostolokat ábrázolják.

61-62. oldal

… a teljes és korlátlan fejedelmi függetlenséget csak a zárt formájú korona jelentette. Lászlónak, mikor Salamin még mindig életben volt, megvolt minden jó oka ahhoz, hogy tőle telhetőleg hangoztassa és kimutassa királyi hatalmának függetlenségét. A messzi századba néző szemünk előtt magától bontakozik ki a feladat: zárt koronát kell készíteni a szent ereklyévé vált, de kissé megrongálódott szilveszteri korona felhasználásával.
Az eljáráson nem sokat kellett a fejet törni. A négy megtöredezett zománcképet kifürészelték a szilveszteri koronából. Maradt nyolc, középen egy egy nagyobb, Jézust ábrázoló kilencedikkel a sorban. Ha az egyik oldalról is, másik oldalról is levettek két-két zománcképnyi darabot, s az így nyert darabokat külön drágaköves ordára illesztve a Krisztus-kép szabad végéhez forrasztották, ebből olyan kereszt származott, amelynek négy vége ívszerűen lefelé hajlik. Mint egy sisak váza. Mint egy sátor aranybordázata. Ha ezt a sisakvázat forrasztással odaillesztették a Dukász-féle korona belső oldalához, zárt korona keletkezett. Fontos itt megjegyezni, hogy az egyes zománcképes lapok nem hajlítottak, hanem egyenesek. A korona kupolája tehát nem félkörszerű körvonalat ad, ahogy általában hiszik és rajzolják, hanem tört egyenes vonalat.

62-63. oldal

László királlyal kezdődik a mi koronánknak ez az egészen sajátságos, semmi más ország uralkodói koronájáéhoz nem hasonló élete, amely fölötte áll egy tárgy fizikai életének. Ekkor indult el a magyarság nemzeti életében az a folyamat, amely a koronát részben egy testet öltött személy, részben egy testetlen eszme tulajdonságaival ruházta fel.

64. oldal

A szent korona győzött. Kivívta szabadságát; a pápától való függetlensége kétségtelen volt immár és nyilvánvaló. Igazolódott az is, hogy helyettesíteni nem lehet. Még maga az ország sem tudja helyettesíteni. A korona több, mint az országgyűlés, több, mint a nemzet és több, mint a király. A korona a nemzet és a király összefoglaló egysége, maga az államhatalom. Testetlenné vált és fogalommá magasztosult.

97. oldal

A korona pedig ott volt a debreceni városházán, ahol Kossuth is szállást kapott családjával együtt. … A pletyka tudni vélte, hogy Kossuth Lajos, aki a magyar királyi trónról álmodott, titokban felpróbálta a fejére a szent koronát.
Az bizonyos, hogy ő detronizálta az uralkodócsaládot. Ő fogalmazta meg azt a függetlenségi nyilatkozatot, amellyel 1849. április 19-én az országgyűlés alsóháza, majd Perényi Zsigmond elnöklete alatt a felsőház is kimondta, hogy Magyarország a hozzá tartozó Erdéllyel és egyéb részekkel együtt oszthatatlan, szabad ország, az uralkodóházat bűnei miatt a tróntól megfosztja és száműzi, a kormányforma megállapítását későbbre halasztja. Az „álladalom elnökévé” addig is Kossuth Lajost választja meg, a királyság eddigi jelvényeinek nyilvános használatát megtiltja. Az ország címeréről levették a koronát, helyébe koszorú-övezte kardot tettek. Maga a korona háborítatlanul pihent a debreceni városházán.
… Visszakerült Budára öt hónapi debreceni tartózkodás után a korona is. Mint kegyeleti tárgy, a meghatározhatatlan kormányformájú ország vezetőinek hatalmában.

176-177. oldal