A kényszerbetegségről szóló összefoglaló kézikönyv több év klinikai gyakorlatának és kutatómunkájának tapasztalatait összegzi. A kényszerbetegség a pszichiátriai/pszichológiai szakmai közéletben kevéssé ismert terület, világszerte is csak néhány kutatócsoport foglalkozik vele, szemben a jobban kutatott és publikált depresszióval, vagy szkizofréniával. A betegség pszichológiai aspektusai iránti érdeklődésünk pszichoterápiás képzettségünknek megfelelően adott volt. A kognitív idegtudományok és a neuropszichológiai vizsgálatok szerepe és jelentősége a PhD kutatómunkánk során rajzolódott ki. A kényszerbetegség neurokognitív vetületeinek a kutatásában Dr. Racsmány Mihály volt a mentorunk, aki a tudományos kutatással kapcsolatos kritikai szemléletre és maximális igényességre sarkallt bennünket, és kutatási eredményeink publikálását nagyban ösztönözte. Ugyanakkor betegeink nélkül, mindezen erőfeszítéseink sehova sem vezethettek volna.
A kutatásokban nyújtott segítségük, a több órás… (tovább)
Kényszerbetegség 1 csillagozás
Most olvassa 1
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Harsányi András – Csigó Katalin – Demeter Gyula: Kényszerbetegség Elmélet, kutatás, terápia
Az ADHD-s könyv jobban megvolt írva, ez túl orvosi, ha lehet ilyet mondani, mégis sok-minden kiderül belőle, ami hasznos lehet OCD-seknek.
Azért kellene egy laikusabban megírt könyv is a témában, amely legfőképp esettanulmányokon keresztül mutatja be a betegséget.
Népszerű idézetek
A betegség diagnózisának kimondásához a betegnek erős szorongást kell megélnie, és szenvedést okozó kényszerek (gondolatok vagy cselekedetek) jelenléte szükséges. A kényszerbetegség kimondásához szükséges kritérium, hogy a tünetek időrablóak legyenek, legalább napi egy órát igénybe vegyenek, ezzel jelentős zavart okozva a normál életvitelben, munkavégzésben vagy a társas kapcsolatokban. A tünetek én-idegen volta, a tünetekkel szembeni ellenállás megkísérlése és a tünetek értelmetlenségének „belátása” alapvető, és egyben elkülönítő kritériumok.
Gyakori, hogy a betegek egyéb tünetek kapcsán – hangulatzavar, alvászavar, szorongás – kerülnek kezelésbe, és maguktól nem panaszolják el kényszeres tüneteiket, egyrészt szégyellik, rejtegetik ezeket, másrészt gyakori, hogy úgy érzik, nem értené meg őket a kezelőorvos vagy pszichológus, hiszen ők maguk is értelmetlennek tartják viselkedésüket. A betegek tartanak az „őrültté” minősítéstől, illetve jellemző, hogy maga a kényszer mechanizmusa (pl. a gondolat kimondásától való mágikus félelem) akadályozza a tünetekről való beszámolást. A tünetek nagy része csak egy stabil terápiás kapcsolatban válik kimondhatóvá.
31. oldal 1. A kényszerbetegség klinikai jellemzői
Harsányi András – Csigó Katalin – Demeter Gyula: Kényszerbetegség Elmélet, kutatás, terápia
A betegséggel kapcsolatos korai megfigyelések azt fogalmazták meg, hogy a kényszerbetegség elsőszülött és/vagy egyedüli gyermekek esetén valószínűbb. A megfigyelés a pszichoanalitikus vagy a családterápiás modellben jól értelmezhető: feltehetően az elsőszülött vagy egyedüli gyerekekre a szülők nagyobb elvárást, nyomást gyakorolnak, és a szülők tapasztalatlansága, bizonytalansága is jobban érezhető. Mindezen bizonytalanságok és elvárások fejtik ki az esetleges patológiás hatásukat, mely a szorongásos zavar kialakulásához vezethet.
39-40. oldal 2.6 Születési sorrend
Harsányi András – Csigó Katalin – Demeter Gyula: Kényszerbetegség Elmélet, kutatás, terápia
A tervezés az a kognitív képességünk, ami lehetővé teszi, hogy több lépést és szabályt követve elérjünk egy adott célt. Vizsgálatára a neuropszichológiai gyakorlatban az ún. torony tesztek terjedtek el, mint pl. a Hanoi Torony Feladat (Tower of Hanoi Task), a London Torony Feladat (Tower of London Task). Ezekben a feladatokban a kényszerbetegek általában gyengébb teljesítményt érnek el, a kivitelezéshez több gondolkodási időre, több lépésre van szükségük, és hibázás esetén csökken az alternatív megoldások létrehozásának képessége (Lennertz, 2012; Tukel, 2012). Ezeknek a feladatoknak a sikeres megoldásában elsősorban a gátlási folyamatoknak van központi szerepe (Miyake, 2000).
140. oldal
Harsányi András – Csigó Katalin – Demeter Gyula: Kényszerbetegség Elmélet, kutatás, terápia
A genetikai kapcsoltsági (linkage) vizsgálatokban számos kromoszóma régiót mutattak ki, amelyek az OCD etiológiájával összefüggésbe hozhatók. A génasszociációs vizsgálatok pedig több kandidáns gén esetén találtak kapcsolatot a kényszerbetegséggel, bár ezek az eredmények többnyire nem konzisztensek, és többségük még megerősítésre vár. Az intenzív kutatás ellenére az OCD kialakulásában szerepet játszó gént, ill. géneket még nem sikerült azonosítani, hasonlóan sok más pszichiátriai megbetegedéshez. Az öröklésmenet sem tisztázott pontosan. A vizsgálatok mind mendeli (monogénes), mind poligénes öröklésmenetre találtak bizonyítékokat. Ismert, hogy kényszeres tünetek gyakran megjelennek Tourette-szindrómával vagy motoros tic-kel együtt, így valószínűsíthető, hogy jelentős átfedés van ezen betegségek genetikai hátterében.
45. oldal 3. A kényszerbetegségek genetikai háttere (Dr. Rajkai Csaba)
Harsányi András – Csigó Katalin – Demeter Gyula: Kényszerbetegség Elmélet, kutatás, terápia
Képalkotó vizsgálatokkal számos agyi területen találtak anatómiai eltérést kényszerbetegségben szenvedő betegekben egészséges kontrollcsoporthoz viszonyítva […].
Klasszikusan ezen területek közé tartozik az orbitofrontalis kéreg, a dorzolateriális prefrontális kéreg, a basalis ganglionok, a talamusz, az amygdala, az anetrior cinguláris kéreg és a hippocampus […].
Összességében elmondható, hogy bár az eredmények sokszor ellentmondásosak, a legkonzekvensebb anatómiai eltérések (orbitofrontális kéreg és basalis ganglionok) különböznek a többi szorongásos betegségben talált anatómia eltérésektől […].
54-55. oldal 4.1. A strukturális képalkotó vizsgálatok eredményei
Harsányi András – Csigó Katalin – Demeter Gyula: Kényszerbetegség Elmélet, kutatás, terápia
A kényszerbetegség genetikai háttere, sok más pszichiátriai megbetegedéshez hasonlóan még nem teljesen tisztázott […], csak annyit tudunk, hogy számos gén összhatására alakul ki. A gének fehérjéket kódolnak, az idegrendszer fehérjéit, melyekből az idegsejtek épülnek fel. Az idegsejtek hozzák létre a pályarendszereket, az agyi magvakat, amelyeken keresztül az agyunk működik. Így a gének határozzák meg a fenti leegyszerűsített láncolat elemein keresztül a gondolkodást, és a pszichiátriai tünetképződést […].
Kényszerbetegség esetén a sérült genetikai mintázat és a környezeti tényezők együtthatása miatt alakul ki a kényszeres tünetképződés. A kényszeres tünetek az adott genetikai sérülés fenotípusos megjelenései.
116. oldal
Harsányi András – Csigó Katalin – Demeter Gyula: Kényszerbetegség Elmélet, kutatás, terápia
Hasonló könyvek címkék alapján
- Angster Mária: Ikertörténetek 92% ·
Összehasonlítás - Benedek István: Aranyketrec 87% ·
Összehasonlítás - Máté Gábor: A test lázadása 93% ·
Összehasonlítás - Bessel van der Kolk: A test mindent számontart 95% ·
Összehasonlítás - Máté Gábor: Szétszórt elmék 93% ·
Összehasonlítás - Máté Gábor: A sóvárgás démona 90% ·
Összehasonlítás - Lukács Liza: Lenyelt vágyak 90% ·
Összehasonlítás - Németh Attila: Művészek és pszichopatológia 91% ·
Összehasonlítás - Feldmár András: A rettenetes, a csodálatos 90% ·
Összehasonlítás - Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa 89% ·
Összehasonlítás