Ambíció ​és kíváncsiság 3 csillagozás

Avagy mi hajtja a tudományos felfedezőket
Hargittai István: Ambíció és kíváncsiság

A ​neves szerző tizenöt, többségében a 20. század második felében született jelentős felfedezés mozgatórugóit elemzi olvasmányos, új könyvében, amely speciális szaktudományos előképzettség nélkül is nagy élvezetet nyújt olvasójának, de amelyet a szaktudományok művelői is haszonnal forgathatnak. A szerző tizenhárom esetben személyes kapcsolatban volt a könyvben szereplő Nobel-díjas vagy hasonló rangú felfedezőkkel. A könyv mindegyik főhőséről elmondható, hogy megvolt benne az ambíció és a kíváncsiság, de emellett mindegyik felfedező rendelkezett még legalább egy, a pályája alakulását döntően befolyásoló tulajdonsággal is. A kettős spirál társfelfedezője, James Watson különösen sikerorientált volt, de a szerkezetkutatás lehetőségeire vonatkozó tájékozatlansága is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kezdeményezze a DNS szerkezetének meghatározását. A 20. század egyik legnagyobb kémikusa, Linus Pauling döntő felfedezést tett a fehérjék szerkezetére vonatkozóan, és sikerében nagy szerepe… (tovább)

>!
Akadémiai, Budapest, 2012
332 oldal · ISBN: 9789630591904

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
akire MP
Hargittai István: Ambíció és kíváncsiság

Hargittai István: Ambíció és kíváncsiság Avagy mi hajtja a tudományos felfedezőket

A könyvben közölt 15 tudósportré közül George Gamow-é tetszett a legjobban. Ő volt az, aki a világegyetem keletkezéséről írt, Alpher-rel közösen jegyzett tudományos cikkének írói közé felvette az egyébként nem közreműködő Bethe-t is, csak és kizárólag azért, hogy igazságos legyen a görög ABC-vel szemben. A viccjelleget fokozta, hogy a tanulmány április elsején jelent meg. Sokan vele nevettek, sokan rajta. Az elméletet „nagy Bumm”-nak kezdték gúnyolni. Gamow megjósolta azt is, hogy a világűrben némi hőnek kellett fennmaradni a kezdeti forróságból. Penzias és Wilson megkapta a fizikai Nobel-díjat, amikor megtalálta ezt – Gamow kimaradt belőle. Szerintem azért jól szórakozott!


Népszerű idézetek

>!
akire MP

A Nobel-díjat eredményező C-vitamin-kutatáson túl Szent-Györgyi Albert (orvosi Nobel-díjas 1937) az izom-összehúzódás biokémiája terén alkotta a legnagyobbat. A laboratóriumon kívül igazi romantikus volt, de azon belül realista. Kinti magatartását leginkább azzal jellemezhetnénk, amit a horgászásról mondott: 'Valahányszor horgászni megyek, nagy horgot használok, hogy a hal, amit nem fogok ki, nagy legyen.'

112. oldal

Hargittai István: Ambíció és kíváncsiság Avagy mi hajtja a tudományos felfedezőket

>!
akire MP

Mullis intellektuális fejlődésében fontos szerepet játszott az 1957-es szovjet szputnyik és Jurij Gagarin 1961-es űrrepülése, még ha csak közvetett módon is. A szovjet űrprogram sikere ugyanis Amerikában is felhívta a figyelmet a természettudományok oktatásának fontosságára, és sok fiatal tudományos érdeklődését keltette fel. Az első szputnyik fellővésének idején Mullis tizenhárom éves volt, és barátaival együtt rakétákat épített. Cukor és kálium-nitrát 2:3 arányú keverékéből szilárd üzemanyagot készítettek, és dinamittal indították be rakétáikat. Abban az időben bármit meg lehetett vásárolni az általános háztartási cikkeket árusító boltokban, amire csak szükségük volt egy ilyen kísérlethez. Ma a biztonsági szabályok miatt ez már elképzelhetetlen lenne. Mullis és barátai kis alumíniumtartályban egy békát helyeztek a rakéta orrába. A rakéta három kilométer magasságba emelkedett, és a béka sértetlenül tért vissza.

211. oldal

Hargittai István: Ambíció és kíváncsiság Avagy mi hajtja a tudományos felfedezőket

>!
akire MP

Kary Mullis (kémiai Nobel-díjas 1993) azonnal felismerte a polimeráz láncreakció jelentőségét: 'A kezdet kezdetétől úgy véltem, hogy el fog terjedni az egész világon. …Aznap éjjel arra gondoltam, hogy ha működik, megkapom érte a Nobel-díjat, aztán egy szép napon besétálok a Zambiai Egyetem biokémiai tanszékére, ahol majd tudják, ki vagyok, és megkérnek: szóljak néhány kedves szót posztgraduális hallgatóikhoz. De kétségeim is voltak, mert egyszerű volt; nem értettem: hogyhogy még nem jutott eszébe senkinek? Aznap este jó néhány pohár bor után tudtam csak elaludni. Majd másnap reggel felébredtem, és még mindig nem találtam semmi okát, hogy ne működne.'

110. oldal

Hargittai István: Ambíció és kíváncsiság Avagy mi hajtja a tudományos felfedezőket

>!
akire MP

Mullis nem intellektuális környezetben nőtt fel. Finoman erre célzott, amikor megemlítette, hogy a dél-kaliforniai Columbia városában lévő otthonukban senkinek sem tűnt fel, hogy nincs meg nekik Erwin Schrödinger Mi az élet? című könyve. Ez a könyv 1944-ben jelent meg; fizikusok és mások számára is komoly ösztönzést jelentett, hogy az öröklődés titkaival foglalkozzanak. Mullisék otthonában egyébként sem volt sok könyv.

211. oldal

Hargittai István: Ambíció és kíváncsiság Avagy mi hajtja a tudományos felfedezőket


Hasonló könyvek címkék alapján

Lionel Bender: Találmányok
Pap János: A nagy pillanat
Richard Rhodes: Az atombomba története
Lluis Borrás – Cristina Vilella – Sarkadi Péter (szerk.): Felfedezések és találmányok atlasza
Larry Verstraete: Véletlen felfedezések
Royston M. Roberts: Serendipity
Németh Imre: A Bíbor-tenger partján
Korda István: A nagy út
Justh Zsigmond: Az utazás filozófiája
Baktay Ervin: A boldog völgy országa