Harc ​a nemzeti egységért 1 csillagozás

1815-től 1870-ig
Harc a nemzeti egységért Harc a nemzeti egységért

Európában ​1848-ban forradalmi hullám söpört végig. Bár a felkeléseket hamar elfojtották, a kontinens nemzetei nem adták fel politikai érdekeik érvényre juttatásának vágyát. Görögország a török fennhatóság alól próbált felszabadulni, Garibaldi pedig az egységes Olaszországért küzdött. Az osztrák-porosz háborúban Poroszország kerekedett felül, és Franciaország 1871. évi legyőzése után I. Vilmost választották meg az egyesült Németország császárává. A krími háború véget vetett az oroszok Földközi-tenger felé irányuló terjeszkedésének.
A Viktória korabeli Nagy-Britannia az egész világgal kereskedett, és hatalmas gyarmatbirodalmat működtetett Kínában, Indiában, Afrikában, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon. 1851-ben világkiállításnak adott otthont, ahol bemutatta a kor vívmányait.

Az Amerikai Egyesült Államok az előző évszázadban kiáltotta ki függetlenségét, majd gyors terjeszkedésbe kezdett. A rabszolgaság kérdésének rendezését Abraham Lincoln vállalta fel: a vére… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Reader's Digest Képes világtörténelem Reader's Digest

>!
Reader's Digest, Budapest, 2013
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632892597 · Fordította: Kiss Gábor

Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

gesztenye11>!
Harc a nemzeti egységért

Harc a nemzeti egységért 1815-től 1870-ig

A Képes Világtörténelem sorozat ezen – általam ismert utolsó – kötete a XIX. századba kalauzolja az olvasót, és szokás szerint földrészenként mutatja be a legfontosabb történelmi eseményeket.
Európával kezdve rögtön a Szent Szövetség létrehozásával indít, ami nagyban meghatározta a század jellemzőit, de végül is ezért hozták létre. A század a nemzeti egység létrehozásáért indított szabadságharcok kora, ennek megfelelően a könyv is bemutatja ezeket. Sajnálattal kell előre bocsátanom, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nem a kellő helyet foglalja el a könyvben, mindössze egy-másfél oldalt kapott Kossuthék harca. Ehhez képest külön fejezet taglalja a görög, a lengyel és az olasz szabadságharc eseményeit. (Nemzetközi a szerzőgárda!)
Rajtuk kívül még önálló fejezetet érdemelt Nagy-Britannia felemelkedése, a krími háború és a német egység megteremtése. Érdekes írások foglalkoznak ugyanakkor számos újítással, ilyen például a fényképezés elterjedése, a Levi’s farmer létrehozása, a sajtó szerepe a háborúban, vagy az első világkiállítás Angliában.
A forradalmi hevület átterjed Latin-Amerikára is. Itt Simon Bolivar indít harcot a spanyol hódítók kiűzésére, ami végül is sikerrel jár. Felszabadul Bolívia, Ecuador, Argentína, Peru, Venezuela. Ugyanakkor Bolivar nem érte el álmát, az egyesült Dél-Amerikát. Északon az USA tovább terjeszkedett, Mexikótól számos államot sikerült neki elvenni, majd meghódították a Vadnyugatot is, és megvették Alaszkát az oroszoktól. Aztán a rabszolgatartás miatt kitört az „Észak Dél ellen”, az amerikai polgárháború, ami a legtöbb áldozatot hozta az USA történelmében (több, mint 600 ezer halott)
A kötet közben számos érdekes fejezetben foglalkozik az ipari forradalom vívmányaival, a világkiállítások rendszerével, a kapitalisták és a nyomor ellentétével, majd a munkásosztály harcaival, itt már Marx is szóba kerül.
Afrikában megismerkedünk a jorubák földjével, az ikrek országával, majd Libéria megalapításának történetével. Ebben az időszakban történik a zuluk felemelkedése, majd bukása, Shaka királysága alatt, de a búrok háborúja is ekkor zajlik Dél-Afrikában.
Van egy érdekes történet is a dél-afrikai xhosa népről – bukásukat egy végzetes jóslat okozta, a nép felemelkedésében bízva leölték az összes élelmiszerkészletüket jelentő több százezer szarvasmarhát – és utána nekik annyi is lett.
Afrika belsejének feltárása, számos utazó törekvése sok-sok információval gazdagította a földrajztudományt – a kötet említi Livingstone-t (Viktória vízesés), Magyar Lászlót viszont sajnos nem.
A fejezetet a Szuezi-szoros építésének bemutatása teszi még érdekesebbé.
Ázsia elég kevés helyet foglal e ebben a kötetben, többek között olvashatunk Vietnam császárairól, Burmáról, Kína és Japán aktuális történéseiről.
Óceánia most még ennyit sem kapott, csak egy-egy rövid fejezet foglalkozik Ausztrália megszületésével, Óceánia felderítésével, (az érdekesség itt Darwin szerepe, illetve ausztráliai útjának szerepe legfontosabb művének keletkezésében), végül az európai telepesek Új-Zélandon való megjelenésével.
A könyv a sorozat többi részéhez hasonlóan részletes név- és tárgymutatóval, valamint a képek lelőhelyét tartalmazó listával is rendelkezik.
Nem hosszú olvasmány, de nagyon ajánlom mindenkinek, akit a század történelmi eseményei érdekelnek, viszont nincs túl sok idejük, és zanzásítva szeretik csak a történelmet.


Hasonló könyvek címkék alapján

Koszó-Stammberger Kinga (szerk.): Felfedezések kora
Emma Marriott: Királynők és királynék a történelem viharában
Ormos Mária: Gondolatok az ember történetéről
J. C. Sharman: A gyengék birodalmai
John Keegan: A parancsnoklás álarca
John Keegan: Maszk – A parancsnoklás álarca
Tim Marshall: A földrajz hatalma
Zima Szabolcs: Világcsodák
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Árulás
Timothy Snyder: Véres övezet