A Képes Világtörténelem sorozat ezen – általam ismert utolsó – kötete a XIX. századba kalauzolja az olvasót, és szokás szerint földrészenként mutatja be a legfontosabb történelmi eseményeket.
Európával kezdve rögtön a Szent Szövetség létrehozásával indít, ami nagyban meghatározta a század jellemzőit, de végül is ezért hozták létre. A század a nemzeti egység létrehozásáért indított szabadságharcok kora, ennek megfelelően a könyv is bemutatja ezeket. Sajnálattal kell előre bocsátanom, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nem a kellő helyet foglalja el a könyvben, mindössze egy-másfél oldalt kapott Kossuthék harca. Ehhez képest külön fejezet taglalja a görög, a lengyel és az olasz szabadságharc eseményeit. (Nemzetközi a szerzőgárda!)
Rajtuk kívül még önálló fejezetet érdemelt Nagy-Britannia felemelkedése, a krími háború és a német egység megteremtése. Érdekes írások foglalkoznak ugyanakkor számos újítással, ilyen például a fényképezés elterjedése, a Levi’s farmer létrehozása, a sajtó szerepe a háborúban, vagy az első világkiállítás Angliában.
A forradalmi hevület átterjed Latin-Amerikára is. Itt Simon Bolivar indít harcot a spanyol hódítók kiűzésére, ami végül is sikerrel jár. Felszabadul Bolívia, Ecuador, Argentína, Peru, Venezuela. Ugyanakkor Bolivar nem érte el álmát, az egyesült Dél-Amerikát. Északon az USA tovább terjeszkedett, Mexikótól számos államot sikerült neki elvenni, majd meghódították a Vadnyugatot is, és megvették Alaszkát az oroszoktól. Aztán a rabszolgatartás miatt kitört az „Észak Dél ellen”, az amerikai polgárháború, ami a legtöbb áldozatot hozta az USA történelmében (több, mint 600 ezer halott)
A kötet közben számos érdekes fejezetben foglalkozik az ipari forradalom vívmányaival, a világkiállítások rendszerével, a kapitalisták és a nyomor ellentétével, majd a munkásosztály harcaival, itt már Marx is szóba kerül.
Afrikában megismerkedünk a jorubák földjével, az ikrek országával, majd Libéria megalapításának történetével. Ebben az időszakban történik a zuluk felemelkedése, majd bukása, Shaka királysága alatt, de a búrok háborúja is ekkor zajlik Dél-Afrikában.
Van egy érdekes történet is a dél-afrikai xhosa népről – bukásukat egy végzetes jóslat okozta, a nép felemelkedésében bízva leölték az összes élelmiszerkészletüket jelentő több százezer szarvasmarhát – és utána nekik annyi is lett.
Afrika belsejének feltárása, számos utazó törekvése sok-sok információval gazdagította a földrajztudományt – a kötet említi Livingstone-t (Viktória vízesés), Magyar Lászlót viszont sajnos nem.
A fejezetet a Szuezi-szoros építésének bemutatása teszi még érdekesebbé.
Ázsia elég kevés helyet foglal e ebben a kötetben, többek között olvashatunk Vietnam császárairól, Burmáról, Kína és Japán aktuális történéseiről.
Óceánia most még ennyit sem kapott, csak egy-egy rövid fejezet foglalkozik Ausztrália megszületésével, Óceánia felderítésével, (az érdekesség itt Darwin szerepe, illetve ausztráliai útjának szerepe legfontosabb művének keletkezésében), végül az európai telepesek Új-Zélandon való megjelenésével.
A könyv a sorozat többi részéhez hasonlóan részletes név- és tárgymutatóval, valamint a képek lelőhelyét tartalmazó listával is rendelkezik.
Nem hosszú olvasmány, de nagyon ajánlom mindenkinek, akit a század történelmi eseményei érdekelnek, viszont nincs túl sok idejük, és zanzásítva szeretik csak a történelmet.