Darabbér 6 csillagozás

Egy munkás a munkásállamban
Haraszti Miklós: Darabbér

Haraszti ​Miklós világhírű könyve most először juthat a szélesebb magyar olvasóközönség kezébe. Eddig tizenhárom országban jelent meg, de magyarul csak kevesen, szamizdat kiadásban olvashatták. „Önélveboncolás” – mondta az írásról Mészöly Miklós a Haraszti-per egyik tanújaként. A tárgyilagos, mégis felvakaró napló Haraszti egy évét foglalja össze a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban, ahol marósként dolgozott. Ahogyan a munkafolyamat nyomozásszerűen izgalmas elemzése és az írói önmegfigyelés kibontakozik, szertefoszlik a munkáshatalom hivatalos meséje és lelepleződik a szocialista kizsákmányolás. Nem maradhatott megtorlás nélkül az író minden sorban érződő elhatározása, hogy elveti a korra jellemző öncenzúrát. Harasztit a kéziratáért letartóztatták. Az utolsó magyar íróper a demokratikus ellenzék első csatájává vált. Harasztit kéthetes éhségsztrájk után szabadon engedték, s a vád tanúiként megidézett értelmiségiek bátor kiállása nyomán kénytelenek voltak felfüggesztett… (tovább)

>!
Téka, 1989
168 oldal · ISBN: 9637392033

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Molnár_Gyula>!
Haraszti Miklós: Darabbér

Haraszti Miklós: Darabbér Egy munkás a munkásállamban

1973 régen volt. Haraszti Miklós írása mégis lehengerlő intenzitással idézi meg azt a sötét és szomorú, kilátástalan miliőt, amit egy naaagy szocilista üzem jelentett.

1973 fontos év: az Új Gazdasági Mechanizmus kifulladása, és az olajválság kezdete. Pontosan emiatt értékelhette a hatalom olyan veszélyesnek ezt a könyvet: összefoglalta, hogyan zsákmányolja ki a munkást a munkásállam. Minden tankönyvi anomália megjelenik: a kapun belüli munkanélküliség, a selejt, a túlórázás, az irreális termelési célok. Ezeket tulajdonképpen mindenki tudta, csak nem illett beszélni róla. Haraszti valószínűleg ott követte el a hibát, hogy a száraz szociológiai fejtegetések helyett visszatért a szociográfia Magyarországon oly' sikeres műfajához, és nem átallotta a Magvetőt megkeresni a könyv ötletével. Valószínűleg megspórolta volna magának a felfüggesztett börtönt, ha írása megmarad egy akadémiai közleménynek, amit jó eséllyel 3 kutató olvas el és használ fel a rákövetkező 30 évben.

Mégis, micsoda őrületes szerencse, hogy a szerző nem ezt az utat választotta.

Haraszti könyve egyben jól mutatja, mennyire hamis a nosztalgia a szocilista nagyiparunk iránt. Persze, volt saját traktorgyárunk, vehettük a hazait – lehetett az akármennyire is trehány, elavult és selejtes termék. Érdekes, hogy a szocialista államrend megdöntésére irányuló felbujtásként értelmezték a könyvet – holott ha komolyan vették volna a benne írtakat, és kiigazítják a normákat, a béreket, az üzemszervezést, az éppen hogy a szocializmus építéséhez járult volna hozzá. Valamiért ennél akkor fontosabb, magasabb érdekeket helyeztek előtérbe… kik is? No persze, hát Ők, akiket az üzembeliek neveztek el szimplán így: Ők.

Érdekes, hogy nekem 2011-ben, negyven évvel Haraszti után újra sikerült szembesülnöm a teljesítménybérrel. Egy antikvárium adatrögzítését próbálták Ft/rögzítés alapon honorálni. Állandó vita volt a vezetőséggel, hogy miért rögzítenek egységnyi idő alatt a másik telephelyen sokkal több címet (ők darabbérben voltak), mint mi, akik órabéresek voltunk. Hát a selejt miatt: elütések, kimaradt adatok, téves rögzítések. Összecsapott, hitvány munkát eredményezett a teljesítménybérezés, és az egész adatbázis mehetett a kukába. Igaz, nálunk normaidő és meósok sem voltak. Szükség sem volt rájuk, mert órabérben igényesen és pontosan el tudtuk végezni ugyanazt a munkát.

Hát szóval így. Valamiért vannak hibák, amelyeket minden generáció el akar követni, és a saját kárán akarja megtanulni, mi működik és mi nem. És ha a kezükbe nyomnánk a Darabbért, ugyanolyan sértődés lenne belőle, mint a maga idején. Milyen rémesen kellemetlen alakok az értelmiségiek!

nadasdit>!
Haraszti Miklós: Darabbér

Haraszti Miklós: Darabbér Egy munkás a munkásállamban

Elég unalmas volt, leszámítva az utolsó két fejezetet, melyek a fusiról, és magáról a gyárról szóltak.
Ha így lett volna megírva az egész, akkor tényleg jó lett volna. Ezért a két csillag.

Azt viszont jól látta az író, hogy a szocialista rendszer tényleg úgy használta ki a munkásokat ott, mint egy kapitalista rendszer. Dolgozz, mint az állat, különben nem lesz pénzed. A körülmények, mind egészségügyi, mind szociális szempontból tényleg gyarmatiak voltak. Az más kérdés, hogy a fennálló hatalom, és az előtt lévő regnálás (Rákosi és csapata) olyan erkölcsi nívót mutattak, hogy az emberek elzüllöttek. Tehát ha nem lett volna darabbér, csak el tengtek-lengtek volna ott a gyárban.
Kardos Györgyöt megvédve: egy származásúak voltak. Szerintem lehet később kiadta volna, mert sok mindent kiadott, amit nem biztos, hogy más is kiadott volna. Nyilván nem kellett volna belerúgni a fennálló rendszerbe, de pont a Haraszti származásúak voltak azok, akik a munka erkölcsöt lezüllesztették, akár akkor, akár most. Ugye mindenki tudja ki volt Haraszti Miklós? Honnan jött, és kikkel rabolta le Magyarországot?

22 hozzászólás
monaco>!
Haraszti Miklós: Darabbér

Haraszti Miklós: Darabbér Egy munkás a munkásállamban

A mese sajnos igaz (volt).

utazó>!
Haraszti Miklós: Darabbér

Haraszti Miklós: Darabbér Egy munkás a munkásállamban

Kicsit viseltes ez a számunkra dedikált példány 1990-ból, lehet, hogy olvastam – valamennyit belőle- de már nem emlékszem rá. Majd úja belenézek.


Népszerű idézetek

zs>!

(jegyzet)
Lám, magam sem tudok másképpen írni a bérmunka, a darabbér dolgairól, a normáról, a pótbérről, a kétgépes rendről, mint kiugró sérelmekről; különösségük kihangsúlyozásával csak erősödik a bűntudatom, hogy kiküszöbölhetőségük, megjavíthatóságuk illúzióját támogatom. Úgy tűnik, hogy a pénz itt a teleíratlan papír előtt is bebizonyítja gyári erejének mindenhatóságát. Nem csupán arra képes, hogy a megélhetésemet biztosítsa vagy veszélyeztesse, hanem arra is, hogy a nyelvemet cenzúrázza, hogy képtelenné tegyen olyan szavakat találnom, amelyekkel róla beszélve mást is kifejezhetnék, mint azt, hogy keveslem. Korlátlan önkényúr a pénz a tárgyilagosság terepén: itt és a gyárban egyaránt hatalmában áll, hogy a világának végéről álmodókat a költészetbe száműzze, vagy ami ugyanaz, kivágassa a nyelvüket. Munkatársaimon is megfigyelhettem, hogy mindenre találhatunk szavakat, csak erre a kétségtelenül létező álomra nem.

102-103. oldal

Haraszti Miklós: Darabbér Egy munkás a munkásállamban


Hasonló könyvek címkék alapján

Szalai Erzsébet: Gazdasági mechanizmus, reformtörekvések és nagyvállalati érdekek
Mike Rother: Toyota-kata
W. Chan Kim – Renée Mauborgne: Kék óceán stratégia
George A. Akerlof – Robert J. Shiller: Animal Spirits (angol)
Mark Fisher: Koldusból királyfi
Hunyady György (szerk.) – Székely Mózes (szerk.): Gazdaságpszichológia
Helmut Hornstein: Így működik: Tőzsdepszichológia befektetőknek
Zoltayné Paprika Zita: Döntéselmélet
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Rich Dad, Poor Dad
Alexander Elder: The New Trading for a Living