Magyarország ​fészkelő madarai 4 csillagozás

Haraszthy László (szerk.): Magyarország fészkelő madarai

Ez a könyv az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású hazai madártani munkája. A kötet szerzői – a Magyar Madártani Egyesület munkatársai – 201 hazánkban költő madárfaj elterjedését (helyenként térképpel) fészkelését, táplálkozásmódját, állománynagyságát és vonulási adatait ismertetik a legújabb vizsgálatok alapján. A kötetet illusztráló 275 színes fényképen – néhány madárfaj kivételével, amelyek az előzéken szerepelnek – bemutatásra kerülnek a műben tárgyalt madarak, esetenként fészkük, illetve fiókáik is. A könyv nélkülözhetetlen segédeszköz minden amatőr és hivatásos madarász számára, de haszonnal forgathatja a természetkedvelő nagyközönség is.

Tartalomjegyzék

>!
Natura, Budapest-Dabas, 1984
246 oldal · ISBN: 9632330994

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Amrita I>!
Haraszthy László (szerk.): Magyarország fészkelő madarai

Nem mondanám, hogy töviről hegyire végigolvastam, de egy egész délelőttöt töltöttem mégis az olvasgatásával, egy-egy madár leírását olvastam el, amit épp láttam, eszembe jutott, vagy felfigyeltem a nevére a tartalomjegyzékben. Kicsit természettudományos emlék ez a könyv, talán valamivel jobb állapotokról számol be az élővilágban, mint a mai. Fölényesen egy szót se ír a parlagi galambról, és megemlíti ugyan a balkáni gerlét, de még mellette van kék galamb és a vadgerle. Előbbit csak hírből ismerem, se nem láttam, se nem hallottam, a vadgerle pedig ugyan még hallható, de már csak a külterületeken, és nem is túl sűrűn: végképp kiszorította a Törökország felől érkezett balkáni gerle (amit tévesen vadgerlének neveznek, holott ő nem a mi vadgerlénk, hanem egy jövevény faj). Írnak még a császármadárról is, amit a mai határozókönyvek már nemigen említenek, mint hazánkban fészkelő fajt. Eltűnőben van a legutóbbi Mesél az erdő könyvhöz kötődő észrevételemben azonosított vízirigó, meg a kövirigó is: bármilyen sokat is kirándulok gimnazista korom óta, egyel sem találkoztam, holott Schmidt Egon jó néhány éve kövi rigót még gyakran látott. Ez főleg a patakok szabályozásának „köszönhető”, ahogy erre a könyv is figyelmeztet, figyelmeztetett, eddig úgy látszik, hiába. Mert továbbra is kiegyenesített-szabályozott-kibetonozott patakjaink vannak, amivel eltűnnek ezeknek a madaraknak az élőhelyei. Szerencsére viszont pozitív irányba is változott a világ: bár vannak, akik megpróbálkoznak módosítani a törvényt, de egyelőre (és hála istennek) nem vadászhatóak már a ragadozó madaraink.
Szép, alapos munka, nem szűkszavú határozó, érdekesen tükrözi a madárvédelem akkori helyzetét. Schmidt Egon mellett egy csomó más, most már számomra ismerősen csengő név is volt, Csörgő Tibor, Haraszty László is a szerzők között van. Meggyőző, szép, jó kézbe venni, nézegetni, beleolvasni. Gyereknek, felnőttnek alighanem egyaránt.

Blissenobiarella>!
Haraszthy László (szerk.): Magyarország fészkelő madarai

A világra rácsodálkozó gyermekként szívesen forgattam ezt a könyvet nagyszüleimnél, és később az iskolában is hasznosítottam. Ma már az én polcomat gazdagítja, és még mindig szeretem.


Hasonló könyvek címkék alapján

Schmidt Egon: Madarak Budapesten
Hámori Dániel – Csörgő Tibor (szerk.): Magyarországon előforduló bagolyfajok határozása és gyakorlati természetvédelme
Szép Tibor – Csörgő Tibor – Halmos Gergő – Lovászi Péter – Nagy Károly – Schmidt András (szerk.): Magyarország madáratlasza / Bird Atlas of Hungary
Chernel István: Magyarország madarai
Orbán Zoltán: Madárbarátok nagykönyve
R. T. Peterson – G. Mountfort – P. A. D. Hollom: Európa madarai
David Attenborough: A madarak élete
John Cure: Istentelen vidék
Schmidt Egon: Madárdalos emlékeim
Schmidt Egon: Kócsagok birodalma