Posztdramatikus ​színház 0 csillagozás

Hans-Thies Lehmann: Posztdramatikus színház

Az ​1970-es évektől kezdődően a nyugati színházkultúrákban egyre inkább háttérbe szorul a színház irodalmi szerepe és meghatározóvá válik esemény jellege. Ennek kapcsán átértékelődik a dráma szerepe is: a színházi esemény már nem merül ki egy dráma bemutatásában, a színházi reprezentáció csúcsán álló drámai szöveg elveszti vezető szerepét, egyenrangúvá válik a tér, a mozgás, a hangok, a világítás elemeivel. A színház egyre több érintkezési pontot alakít ki a társművészetekkel, a performansszal, a képzőművészettel, az operával és a tánccal. Ezt a folyamatot foglalja össze Lehmann a „posztdramatikus” elnevezéssel. Hangsúlyozza, hogy a fogalom nem egy új műfajt vagy kategóriát akar jelölni, hanem különféle, egymással akár szöges ellentétben álló tendenciákat, stílusjegyeket, amelyek mind az itt felvázolt mély társadalmi átalakulásokban gyökereznek és azokra reflektálnak. Egy olyan társadalomban, mely társadalmi színjátékra épül, a színháznak folytonosan újra kell gondolnia saját… (tovább)

>!
Balassi, Budapest, 2009
260 oldal · ISBN: 9789635068104

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 8


Hasonló könyvek címkék alapján

Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
Gabnai Katalin (szerk.): A színésznevelés breviáriuma
Erika Fischer-Lichte: A dráma története
Balassa Péter: A másik színház
Somló István – Lengyel György (szerk.): Színészek, rendezők
Ablonczy László – Huszárik Zoltán (szerk.): Latinovits Zoltán
Sándor János: Thália örökös jegyese, Juhász Gyula
Doma Petra (szerk.): SZITU Kötet 2016
Fodor Géza: Magánszínház
Szebeni András – Forgách András: Bevilágítás