A ​hosszú árnyék földjén 1 csillagozás

A fehér emberek vallása arra való, hogy féken tartsa egy nagyon lelketlen, a haláltól rendkívüli módon félő nép gonoszságát. Isten iránti szeretetük alapja a haláltól való félelem.

És felejtsd el a fehér embereknek saját ocsmány képmásukra teremtett, bosszúálló, féltékeny, hetvenkedő istenét, aki árat szab az üdvösségnek és béklyóba veri gyermekeit, ahelyett hogy megszabadítaná őket. Menekülj attól az istentől, aki azt mondja: „Szeress engem, nehogy lobogó tűzbe vettessél”.

Ne higgy olyasvalakinek, aki bosszút akar állni saját teremtményein, noha ő ültette el bennük a hiányosságokat és a hibákat. Hamis isten, s akik ilyen istent hirdetnek, azok tudatlanok vagy csalók.

-Azt mondtad,az ember,akit megöltél,felingerelt.
-Úgy is volt.
-Megsértette Asziakot?
-Förtelmesen.
-Bizonyára azért ölted meg,hogy megvédd Aiszakot a tolakodástól.
Ernenek és Asziak egymásra néztek és hahotába törtek ki.Végül Asziak megszólalt.
-Elmondom hogyan volt-mondta Ernenek.-Visszautasította minden kínálásunkat,pedig hát a vendégünk volt.Megvetette a még a legérettebb húst is.
-Tudod,Ernenek,közülünk,fehér emberek közül,sokan nem szeretik az állott húst.
-De a kukacok frissek voltak benne.-mondta Asziak
-Úgy áll a dolog Asziak,hogy mi egészen másfajta ételekhez vagyunk szokva.
-Ezt észre is vettük-folytatta Ernenek- és éppen ezért,remélve,hogy olyasmit ajánlunk neki,aminek örülni fog,valaki arra bíztatta,hogy enyelegjen Asziakkal.
-Engedd meg,hogy egy asszony magyarázhassa meg – szakította félbe Asziak.-
Egy asszony megmosta a haját,hogy puha legye,bekente faggyúval,bedörzsölte az arcát halzsírral és udvariasságból tisztára kaparta magát a késsel.
-Igen – kiáltott Ernenek felugorva.-Szántszándékkal kicsinosította magát!És mit csinált a fehér ember?Hátat fordított neki!Ez több volt a soknál!Eltűrheti egy ember,hogy így megsértsék?Így hát megragadta valaki a gazember nyomorúságos kis vállát,és néhányszor a falhoz csapta,nem azért,hogy megölje,csak a fejét akarta kicsit betörni.Elég baj az,hogy túlságosan betört.
-Ernenek megtette ezt már más emberekkel is – sietett Asziak a segítségére-,de mindig a fal hasadt ketté.
A fehér ember meghökkent.
-A mi bíráink nem fogadják el ezt a magyarázatot.Felajánlani a feleségedet más férfinak!
-Miért ne?A férfiak szeretik és Asziak azt mondja,neki is jó.Ragyogóvá teszi a szemét és rózsássá az arcát.
-Nálatok nem adják kölcsön az asszonyokat?-érdeklődött Asziak.
-Nem erről van szó.Egyszerűen nem illik.
-Az nem illik,hogy egy férfi visszautasítsa – szólt Ernenek méltatlankodva.-valaki sokkal szívesebben adja kölcsön a feleségét,mint más valamit.Add kölcsön a szánodat,összetörve kapod vissza,add kölcsön a fűrészt,kicsorbul a foga,add kölcsön a kutyáidat,fáradtan vánszorognak haza,de akárhányszor adod is kölcsön a feleségedet,mindig új marad.