Alkoholfüggőség ​és családgondozás 1 csillagozás

Hans Klein: Alkoholfüggőség és családgondozás

Az alkoholizmusra nem kell úgy tekinteni mint családi katasztrófára. Ha megfelelő módon kezelik, van remény a változásra. E könyvben olyan lelkigondozói beszélgetéseket találni, amelyek útmutatást adnak azoknak, akik hatékonyan szeretnének segíteni az alkoholizmusban szenvedőknek, anélkül azonban, hogy a betegeket a segítő szándék magatehetetlen tárgyaivá változtatnák. Az alkoholfüggők családtagjai számára nélkülözhetetlen információk és tanácsok az alkoholizmus természetével, illetve az absztinenciával kapcsolatos problémákat egyaránt érintik, és bár minden eset különböző, azokat a panaszokat és kérdéseket vonultatják fel, amelyek a szerző gazdag lelkigondozói tapasztalatában a legnagyobb gyakorisággal fordultak elő.

>!
Koinónia, Kolozsvár, 2001
188 oldal · ISBN: 973802238x · Fordította: Hevesi Zoltán István, Kacsó Kinga

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
moni79
Hans Klein: Alkoholfüggőség és családgondozás

Egész jó, hasznos könyv. Annak ellenére, hogy katolikusok adták ki (és kb. kétszer utalnak benne a Bibliára, a végén pedig Jézusra), egy csomó mindenben egyet értek vele. Rengeteg beszélgetést közöl alkoholisták házastársaival a leszoktató program előtt, közben és után.

A lelkigondozó (aki valószínűleg nem pszichológus, inkább valami tanácsadó) őszinte, sokszor nagyon határozott, kemény válaszokat, tanácsokat ad, kellő empátiával. Mindenkivel tisztázza, hogy csak az alkoholista maga tud tenni magáért, és csak ő mehet elvonóra; de ha megteszi az első lépést, akkor is egy hosszú folyamatra kell készülni. Jó lenne, ha ezzel tisztában lennének az emberek… A beszélgetésekben emellett nagyon jól kirajzolódik a házastárs felelőssége: ő az, akinek szintén szüksége lenne a terápiára, mert általában kontrollálja az alkoholistát és függ tőle. A gondozó hasonlóan gondolkodik, mint Berne, amikor az emberi játszmákról ír, és ezzel is teljesen egyetértek: egy ilyen házasságban soha nem két „felnőtt” vesz részt, hanem játszmázó szülők, gyerekek változó felállásban.

Ezt a könyvet el kellene olvasnia mindenkinek, aki valamilyen formában kapcsolatba került az alkoholizmussal vagy más függőségekkel.

A szerző néha túl nagy felelősséget helyez a házastársra, máskor túlhangsúlyozza az alkoholizmussal kapcsolatban, hogy az „betegség”, de alapvetően jól megtartja az arányokat. Az is nagy erénye, hogy nem hivatkozik a házasság szentségére, nem gondolja, hogy ne lenne joga bármelyik házastársnak a váláshoz. Igaz, hogy a házasságok megmentése felé irányítja a hozzá fordulókat, de ennek oka az lehet, hogy ezek az emberek valójában tényleg nem akarnak válni.


Népszerű idézetek

>!
moni79

Amíg a családja zavartalanul éli az életét, és nem reagál arra, amit tesz, addig ő se veszi komolyan azt, hogy alkoholista. Ha nem mond neki semmit, arra gondolhat, hogy minden rendben van. Legalábbis a férje szerint.

10. oldal

>!
moni79

– Nem örökölte tőlük, hanem átvette. És most emiatt szenved.
– Háta kár örököltem, akár nem, a lényeg ugyanaz.
– Nem egészen. Amit örököl az ember, az ellen nem tud tenni semmit. Amit viszont csak átvett, azt a szokását el is tudja hagyni.

106. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bengt Börjeson: Terápia
Terence T. Gorski: Józannak maradni
Máté Gábor: A sóvárgás démona
Jack London: Alkoholmámorban…
Jack London: A sárga sátán
Szaszkó Gabriella: Beszélj hozzám
Abby Green: A dzsungel veszélyes hely
Sükös Pál: A keskeny úton
James Frey: Millió apró darabban
Laurelin Paige: Hudson