Az amerikai elnökválasztás fináléjában jelenik most meg Habe igen aktuális műve, mely 1964-ben magyarul egyetlen nap alatt 50 000 példányban fogyott el. A szerző éppen hosszabb utat tett az Egyesült Államokban akkor, amikor John Fitzgerald Kennedyt, az USA elnökét Dallasban meggyilkolták. Az író nem annyira a gyilkosság körülményeinek járt utána, hanem Amerikát akarta felfedezni az elnökgyilkosság kapcsán.
Néhány fejezetcím a riportregényből: Út a homályba; Kennedy és az üzletember; Fehér nő Harlemben; Loreley a Hudson partján; Milyen egy „tojásfej”?; Gyapotföldek és Hootenanny; A Colliers Heights milliomosai; A „Fekete Üdvözítő” tragédiája; Mr. Bronner szépségkirálynői; „K. O. the Kennedys!”; A New Orleans-i fabábu; A gyűlölet forrásainál; Ki ölte meg Kennedyt?
Halál Texasban 6 csillagozás
Eredeti cím: Der Tod in Texas
Eredeti megjelenés éve: 1964
Most olvassa 1
Várólistára tette 4
Népszerű idézetek
Amerika tragédiája, hogy Tennessee Williams darabjai nem történelmiek: nem azt ábrázolják, ami volt, hanem azt, ami van. Amerikának nem az a tragédiája, hogy nincs múltja, hanem az, hogy az a múlt még mindig megvan.
Természetesen, hogy ez a világ megihlette Tennessee Williamst, a nagy költőt. A Dél nem jellemző Amerikára, ám Amerika legjellemzőbb része; és egyetlen szerencsénk, hogy tévesen múltnak képzeljük, ami valójában a jelenben játszódik. A deszka falú kávéházak, a sűrű szövésű moszkitóhálók, amelyeken a rovarok fennakadnak, akár a menekülő foglyok a drótkerítésen, a kopott fehér, fekete és fehér, más szín nincs, a színek hiánya, a „juke box”-ok, a sajtbura alatt az avas papírt idéző sütemények – a legyek úgy ragadnak rájuk, mint kiéhezett rabok –, a híg kávé, az étlapok összefogdosott celluloidtokban, a papírszalvéták az elgörbült tartókban, üres cigarettaautomaták és „candy bar”-ok, bádog evőeszköz, mint a börtönben – ingujjas kereskedelmi utazók, férfias lányok blue jeansben, csapzott pincérnők, whisky, whisky, whisky az egyetlen vigasz, és sex, sex, sex, mert nincs más, csak sex és whisky, whisky és sex, kotló brutális, alattomos hallgatás, és mindent beborítva a nyomorúság sűrű levegője, a kisebbrendűségé és ingerlékenységé – mi lehet itt a cselekvés motívuma, ha egyszer itt az élet a cselekvés motívuma?
K. O. the Kennedys!
Texasról beszélgettünk, és összehasonlítottuk a két nagy nyugati pionír államot. Történetükben sok a hasonlóság: mind a kettő az amerikai hódítások végállomásának számított; a pionírok mind a kettőt kemény harcokban hódították el az indiánoktól; mind a kettő fölött Spanyolország zászlója lobogott; mind a kettő a puszták országa volt, és kincseit ököllel, makacs szorgalommal kellett elragadni; mind a kettőt ugyanabban az időben csatolták az Államszövetséghez – Kaliforniát 1850-ben, öt évvel később mint Texast –, mindkettő hirtelen virágzott fel, az egyik az olaj révén, a másik olaj és arany révén, röviden szólva, mind a kettő az volt, amit közönségesen Vadnyugatnak neveznek. De Texas Vadnyugat maradt, Kaliforniából pedig szelíd Nyugat lett.
A szelíd nyugat
Felismertük, és szintoly lehangolónak találtuk, hogy az új amerikaiak éppúgy, mint a „született amerikaiak”, múltjuk egy meghatározott pontjához kapcsolódnak, s a múltat e meglazult szögre akarják felakasztani. Ami a Vadnyugat az „igazi” amerikainak, az a Magyarországról érkező új bevándorlónak a Horthy-fasizmus áporodott katonatiszti romantikája, a Puerto Rico-i bevándorlónak a harc hosszú időszaka az idegen uralom ellen, a Németországból való bevándorlónak a Lili Marleen-varázs. A gyökerektől való elszakadás és az új gyökerek lebocsátása között kopár senkiföldje terül el.
90. oldal, Loreley a Hudson partján
Bill elmondott egy viccet, ez most körbejárt New Yorkban: „A kis Caroline – az elnök kislánya – újra és újra, egész az unalomig ismételgeti, hogy négerhez, csakis négerhez akar feleségül menni. Az elnök, immár tanácstalanul, megbeszéli a dolgot öccsével Roberttel, akinek nagy a tekintélye Caroline előtt. Amikor Bobby belép a gyerekszobába, Caroline újra felkiált: 'Négerhez akarok férjhez menni! Négerhez akarok férjhez menni!' Erre a nagybátyja félnyájasan, félszigorún megmagyarázza: 'Caroline, nem mehetsz négerhez férjhez. Hát te nem tudod, hogy az összes négerek protestánsok?' ”
38. oldal, Út a homályba
Efféle jelkép, bármily meglepően hangzik, a tudatlanság. Cleveland Amory alapvető könyvében, a Who Killed Society-ben (Ki ölte meg a társaságot?) elmondja, hogy Mrs. Cafritz, Washington körülhízelgett vendéglátója, fején stilizált rádióantennával jelent meg egy velencei álarcosbálon, és a kérdésre, kit alakít, így felelt: „Madame Curie-t – hiszen tudja, ő találta fel a rádiót” – e kis jelentőségű tévedés azonban semmi kárt sem okozott társadalmi rangjának, épp ellenkezőleg.
23. oldal, Arisztokrácia és lumpenproletariátus
Elöljáróban ennyit: az ember mégsem exportcikk. Nem lesz, mondja Heine, „jobb az exporttól, éppen úgy, mint a müncheni sör”: holott azóta a müncheni sör nagyszerűen exportálható, részben üvegben, részben bádogdobozokban – ezt egyébként sosem fogom megszokni, mert a bádogdobozt kényelmes szardíniakoporsónak vélem ugyan, de soha amíg élek, üvegpótléknak nem fogadom el, – szóval a müncheni sör exportálható, az ember azonban ma sem lesz jobb a szállítástól. Ha Puerto Rico polgárai otthon úgy viselkednének, ahogy közülük sokan itt New Yorkban teszik – már rég kölcsönösen leszúrták volna egymást, pedig ez korántsem így van: talán Puerto Ricóban a legmagasabb az életszínvonal az összes latin-amerikai államok között.
89. oldal, Loreley a Hudson partján
Hasonló könyvek címkék alapján
- Sienna Cole: Elmejáték 95% ·
Összehasonlítás - Ruby Saw: A rezervátum titka 96% ·
Összehasonlítás - Ronnie W. A.: Momster 97% ·
Összehasonlítás - K. M. Holmes: Dario 94% ·
Összehasonlítás - Réti László: Polip 94% ·
Összehasonlítás - Marilyn Miller: Bűnös érintés 94% ·
Összehasonlítás - Anita Boza: A vágy tüzében 96% ·
Összehasonlítás - Baráth Viktória: Az igazság ára 93% ·
Összehasonlítás - Ludányi Bettina: Festménybe zárt lelkek 94% ·
Összehasonlítás - Anne L. Green: Heather vonzásában 93% ·
Összehasonlítás