A dán meseíró sajátos helyet foglal el a meseszerzők panteonjában. Bármely életkorban (akár gyermekfejjel, akár felnőtten) halljuk egy-egy történetét, az azokban elrejtett mélyen emberi gondolatok hosszú időn át velünk maradnak, formálnak minket. Nagy hatással ír olyan kényes témákról és érzésekről, mint szeretet, gyűlölet, önzetlenség, irigység, féltékenység, hiúság stb. Érdekes történeteinek szálait mindig különleges módon bonyolítja, stílusára viszont némiképp rányomja bélyegét a személyiségét meghatározó melankólia és irónia. Talán e kettősség egyvelege adja azt a vonzerőt, amely immáron közel két évszázad távlatában máig hat.
Andersen legszebb meséi 234 csillagozás
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 9
Kedvencelte 22
Most olvassa 3
Várólistára tette 30
Kívánságlistára tette 25
Kiemelt értékelések
Gyerekként nagyon szerettem az Andersen meséket, de nagyon sok megríkatott. Aztán kiderült, hogy felnőttként is ez a helyzet.
Újraolvasva Andersen meséit egyre világosabbá vált, hogy ezek inkább szólnak hozzánk, felnőttekhez, mint a gyerekekhez, illetve ha már gyerekek olvassák, akkor talán ezek a lehető legjobb történetek annak megtanulására, hogy milyen is az a világ, melyben a pásztorlegény nem mindig nyeri el a királylány kezét, a királyfi pedig nem mindig győzi le a sárkányt. Andersen világában nincsenek királyfiak és királylányok, nincs hétfejű sárkány, helyettük viszont ott vannak a sajátos anderseni hangulatot életre keltő csecsebecsék, porcelánfigurák, apró játékok, egyszerű hétköznapi tárgyak a maguk hétköznapi emberekéhez hasonló álmaival, vágyaival, problémáival, szenvedéseivel és apró örömeivel. Vannak örömmel és boldogsággal végződő történetek is, néha a rút kiskacsa gyönyörű hattyúvá válik. De milyen ritkán van valakinek ilyen csodaszámba menő szerencséje, keveseknek adatik meg, hogy kikerüljenek a középszerűség baromfiudvarából. Az igazság, a jó gyakran túl későn, és csak jelképesen győzedelmeskedik. A kis ólomkatona szerelme halhatatlan, de milyen áron bizonyul ez be. A vak véletlen, egy könnyű kis huzat, egy meggondolatlan, dacos mozdulat sorsokat tör ketté, pernyévé változtatja a múlandó, könnyen lángra lobbanó, színes balerinavilágot, fekete, halott ólomszívvé az érző katonát. És ott van a kis hableány, a kis fenyőfa, a hóember, a gyufaáruslány, a régi ház öreg gazdája… Megannyi szomorú történet, tele az elmúlás, lemondás fájdalmával, a vigasztalódás halvány reményével, a lélek, művészet értékeibe vetett hittel. Olyan borongósak, szívszorítóak ezek a mesék, talán ezért is emlékszem úgy vissza rájuk, mint olyanokra, melyek gyerekkoromban egyszerre vonzottak és és fura módon mégis taszítottak. Elszomorítottak, ugyanakkor magukhoz láncoltak. Szerettem és szeretem őket ma is. Bennük van a valóságról való mesélni tudás minden varázsa. Bennük van az a gyermeki bölcsesség és bátorság, amely kimondja és leleplezi a színes, pompás császári látszatruha mögött a meztelen valóságot.
Gyerekkorom meghatározó élményt nyújtó könyve volt ez, a kötet maga pedig számomra pótolhatatlan érzelmi jelentőséggel bír, hisz még édesanyám könyve volt. Nagymamám kézírásával szerepel benne az ő és az én nevem is.
Már régóta szerettem volna újraolvasni. Kíváncsi voltam, hogy vajon ma is képesek-e ugyanúgy hatni rám ezek a mesék, immár felnőtt fejjel mit jelentenek számomra, változott-e valami a viszonyunkban azáltal, hogy a legtöbb mesét már ismerem, akár többféle feldolgozásban, formában is.
Voltak olyan mesék, amelyek nem véletlen nem maradtak meg bennem, most sem voltak igazán különleges hatással rám. Azonban voltak olyan mesék is, amelyekre szinte egyáltalán nem emlékeztem, most viszont a szívembe zártam őket. Andersen meséi nem csak gyerekeknek szólnak, sőt, némelyik egyáltalán nem gyerekmese, túlságosan negatív hangvételű, lehangoló, bármily szépen is van megfogalmazva; csak felnőtt fejjel érti meg igazán őket az olvasó, és talán épp ezek azok, amik gyerekként nem is nyújtottak igazán maradandó élményt, míg most újraolvasva annál mélyebben nyomot hagytak.
Mindenképp értéknek tartom, ami feltétlen tovább fog szállni tőlem is az új generációra, és akkor majd egy újabb, harmadik név is szerepelni fog a könyvben.
Andersen az egyik legnagyobb kedvencem a mesék világában. Munkássága egyedülálló, utánozhatatlan és különös hangvételű.
Csodálatos leírásai bármikor elvarázsolnak. Mély érzelmek jelennek meg bennük, nem fél bemutatni, mit éreznek a szereplői.
Sok történetében megjelenik a halál, a befejezés sokszor nem boldog.
Különféle tárgyakat ruház fel személyiséggel (pl: varrótű, rongy, lámpa, ólomkatona…), ami merőben szokatlan.
Az abszolút kedvencem a Hókirálynő és a Vadhattyúk, amik külön illusztrált kötetben is megvannak ❣
Legeslegkedvencebb könyvem!! A kis gyufaáruslánytól kezdve a rendíthetetlen ólomkatonáig!
Gyerekkoromban nem igazán szerettem Andersent. Valahogy az élt bennem, hogy a meséinek mindig szomorú a vége. Most, felnőtt fejjel olvasva őket viszont nagyon tetszettek. Egyrészt nem is szomorú mindegyikük, másrészt ami szomorú, az is lehet szép és tanulságos, a nagy dán mesemondó történetei pedig egytől egyig gyönyörűek. Szinte észrevétlenül ülteti el az ember szívében a valódi értékeket, az örök igazságokat, anélkül, hogy egyértelműen kimondaná, szájba rágná azokat. A mondanivalójuk soha nem fog elavulni, ezért ismerheti ezeket a majd' kétszáz éves meséket a mai napig mindenki.
Nagyon jó volt kicsit elmerülni a mesevilágban. Bár annyira megrázó és meglepő volt, hogy gyerekként az ember sok mindent másképp értelmez, mint felnőtt fejjel. Meglepő és néhol csalódás. Hogy az általam nagyon kedvelt mese most sokkal másabb gondolatokat ébreszt bennem.
Hogy amíg gyerekként nagyon szerettem a borsószem hercegkisasszonyt, most ez úgy jött le, hogy minél kényesebb valaki, annál hercegkisasszonyosabb?
De persze igyekeztem gyermeki ártatlansággal szemlélni a meséket :) Jó volt jó párat feleleveníteni :)
Többet kellene mesekönyveket olvasnom.
Népszerű idézetek
Örüljünk a jónak, amiben részünk volt, azt senki sem veheti már el tőlünk.
A len
Rongyok is vihetik valamire, ha kikerülnek a rongyoszsákból.
184. oldal - A rongyok
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Grimm meséi 88% ·
Összehasonlítás - Dobos Edit: Tündérmanók meséi 99% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Tavak és erdők könyve 95% ·
Összehasonlítás - Lisa Papademetriou: Ráni a Sellő-öbölben ·
Összehasonlítás - Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje 96% ·
Összehasonlítás - Lázár Ervin: Öregapó madarai 96% ·
Összehasonlítás - Bombicz Judit: Mesevarázs ·
Összehasonlítás - G. Szász Ilona: Cókmók, a morgolódó szekrénymanó 93% ·
Összehasonlítás - Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: A legszebb Grimm mesék 94% ·
Összehasonlítás - Nicola Baxter – Beverlie Manson: A karácsonytündér ·
Összehasonlítás