The ​Quantum Thief (Jean le Flambeur 1.) 10 csillagozás

Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief

Jean ​le Flambeur is a post-human criminal, mind burglar, confidence artist and trickster. His origins are shrouded in mystery, but his exploits are known throughout the Heterarchy – from breaking into the vast Zeusbrains of the Inner System to steal their thoughts, to stealing rare Earth antiques from the aristocrats of the Moving Cities of Mars. Except that Jean made one mistake. Now he is condemned to play endless variations of a game-theoretic riddle in the vast virtual jail of the Axelrod Archons – the Dilemma Prison – against countless copies of himself. Jean's routine of death, defection and cooperation is upset by the arrival of Mieli and her spidership, Perhonen. She offers him a chance to win back his freedom and the powers of his old self – in exchange for finishing the one heist he never quite managed . . . The Quantum Thief is a dazzling hard SF novel set in the solar system of the far future – a heist novel peopled by bizarre post-humans but powered by very human… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Tor Books, New York, 2014
336 oldal · ISBN: 9780765375889 · ASIN: 0765375885 · Illusztrálta: Kekai Kotaki
>!
Tor Books, New York, 2011
336 oldal · ISBN: 9781429957144
>!
Macmillan, London, 2011
ASIN: B00506WPFM · Illusztrálta: Kekai Kotaki · Felolvasta: Scott Brick

1 további kiadás


Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

ViraMors P>!
Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief

Teljesen őszinte leszek: ha bárki a történetről kérdez(ne), most sem tudnék róla többet mondani, mint tavaly májusban, miután a magyar verziót elolvastam. Viszont a könyvről ugyanúgy ódákat szeretnék zengeni, mint tavaly májusban tettem miután a magyar verziót elolvastam spoiler
Rajaniemit angolul is nagyon kellemes olvasni. Persze oda kell rá figyelni, vagy legalábbis meg kell próbálni mert meglehetősen könnyű elveszni az írásában, de engem újra és ismételten elvarázsolt a világ, az írásmód, a marsi labirintusvilág, na meg persze Jean le Flambeur.
Az viszont nem a legjobb döntésem volt, hogy szinte közvetlenül a harmadik rész magyar olvasása után vettem elő az elsőt angolul, mert sokkal többet foglalkoztam azzal, hogy a sorozatspecifikus kifejezéseket párosítsam egymással a két nyelven, mint magával a könyvvel… Hát így jártam, de annyira nagyon hiányzott a világ a harmadik rész után :)

Juci P>!
Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief

Hát Hannu drága, azért te elég keményen tolod. Nem győztem kapkodni a fejem, pedig azt hinném, hogy SF-ből elég edzett vagyok, de keményen diktáltad a tempót. Nemcsak a futurisztikus technológiák tobzódtak ebben a könyvben, hanem a cselekmény is olyan alaposan meg volt csavarintva, hogy esélyem sem lett volna kitalálni, mi lesz a következő oldalon, nemhogy a végén. És kedveltem a szereplőket is.
Ugye nem csak nekem villant be az, hogy a gogolok, azok holt lelkek? :)
Ja meg azon is elgondolkodtam, hogy vajon a gyerekek gevulotja hogy is működhet. Egy darabig kizárólag a szülők irányítják, aztán egy bizonyos életkor után bizonyos jogokat átadnak a gyereknek, aztán amikor felnőttkorba lép, megkapja a teljes irányítást a saját gevulotja felett? Mert ugye nem lenne célszerű, ha a hároméves gyerek teljesen láthatatlanná tenné magát pl., már úgy szülőként legalábbis nem rajonganék érte :)
És persze maradtak kérdéseim a végére, úgyhogy vagy nem figyeltem, vagy öregszem, vagy mégsem vagyok elég edzett, vagy nemtom :) Mivel spoileresek, inkább majd kommentben.
Mindenesetre szerintem ez egy eléggé lenyűgöző könyv, na. Jöhet is hamarosan a folytatás :)

8 hozzászólás
Marcus>!
Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief

A távoli (?) jövőben Jean le Flambeur mestertolvaj (nem az, folyamatosan bénázik és mások mentik meg) egy dilemmabörtönben sínylődik (ahol dilemmákat kell megoldania, mert csak), ahonnan aztán Mieli (aki mindig pont azt tudja, ami az adott szituáció megoldásához szükséges) kiszabadítja, hogy valamilyen nagyon bonyolult, nagyon titokzatos feladatot végrehajtsanak. Őszintén szólva a történetet mérsékelten tudtam követni, biztosan nem tudtam felnőni a feladathoz, hogy megértsem ezt a heist-et (nem az). Ha pedig értettem, akkor meg azt nem tudtam, hogy ennek miért kellene érdekelnie.

A bevallottan Arsène Lupin alapján megformált főszereplő minden jópofizása vagy „elméssége” erőltettnek is hiteltelennek tűnt; nekem egyáltalán nem jött át, hogy ő olyan fifikás és szemtelen szuper-mestertolvaj lenne. A többi szereplő még ennyi szót sem érdemel, Mieli, mint segítő, illetve a nyomozó, a többi mellékszereplővel együtt csak statiszták, a cselekmény előreviteléhez kellenek csak.

A cselekmény maga pedig szintén mellékes, tulajdonképpen csak Rajaniemi agyburjánzásához, vagyis a világbemutatáshoz kell. Rengeteg ismeretlen kifejezést kapunk, ami hol valamilyen technológiát takar, hol poszthumán-változatokat, hol hatalmi csoportosulásokat. Az író a magyarázatokat csak mértékkel adagolja (különösen fájt, amikor az egyik fejezetben megismerik és használják (!) a technológiát, majd kicsivel később leülnek, és elmagyarázzák egymásnak (!), hogy az micsoda). A lényeg, hogy valamilyen kvantum-izé legyen, hogy a háttere milyen, az már nem számít. Ez egy ilyen modern regény: nem számít, hogy mit írsz, csak kúl legyen.

Azt azért el kell ismerjem, hogy ötletből rengeteg van, és jók is akadnak közöttük. Külön pozitívum, hogy a technológiák elnevezései nem a „nevezzük a nyulat szmírpnek” elvet követik, hanem ha valaminek egyedi neve van, akkor azt tényleg nehéz lenne másképp leírni. Mint ahogy a végére is felpörög és kicsit átláthatóbbá válik a cselekmény, de ez nekem már kevés volt ekkor.

Dan Simmons, Greg Egan és mások sokkal jobban művelik ezt.

4 hozzászólás
Tüncsimüncsi>!
Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief

Egyszerűen nem bírtam megvárni, amíg meghozzák ezt a trilógiát. Így nekiláttam angolul. Egy cseppet sem bántam meg. Az elején akadtak kisebb nehézségeim a megértéssel, de azon hamar sikerült túllépnem. Nagyon tetszett, hogy elgondolkodtatott a maga módján. Főként a tudományos utalásaival. Rajaniemi többször is különc kifejezéseket használt, ami az egyébként is érdekes történetet még eredetibbé tette. Szeretem a nyomozós- krimis fantasyt, de eddig sci-fi terén még nem tapasztaltam. Imádtam :)
A szereplők megalkotása is nagyon jól sikerült, magáról a cselekményről nem is beszélve.
Jean le Flambeur karakterét remekül sikerült megalkotni, a könyvben folyamatosan keresi önmagát és küzd a folyton fellépő problémákkal. Kíváncsian várom, hogy mit fog művelni a folytatásban :)
Izgalmas volt, lekötött és nem tudtam letenni.

gergo_erdi>!
Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief

Wow, az Accelerando óta most éreztem legerősebben újra, hogy öt oldalanként jut bele annyi hard sci-fi ötlet, amennyiből más egy egész regényt írna.

Gulo_gulo>!
Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief

Az első pár fejezet kicsit nehézkesen csúszott le a torkomon és a negatív értékeléseket olvasva, a sok idegen kifejezés és nehezen kibogozható mi-a-manó-történik nem csak engem zavart. Ezen túljutva, egybehangzóan a regényt méltató poyitív értékelésekkel, szépen összeállnak a dolgok és nagyon érdekes mind a világ, mind a történet.


A sorozat következő kötete

Jean le Flambeur sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Neal Stephenson: Seveneves
Jack Campbell: Fearless
James S. A. Corey: Tiamat's Wrath
Martha Wells: All Systems Red
Greg Egan: Diaspora
Alastair Reynolds: Century Rain
Alastair Reynolds – Stephen Baxter: The Medusa Chronicles
John C. Wright: The Golden Age
Sean Williams: Saturn Returns
Greg Egan: Quarantine