Rekviem ​egy gyilkos asszonyért 423 csillagozás

Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Izland rideg északi partvidékén járunk, 1829-ben.
Agnes Magnúsdóttir megöli a szeretőjét, ezért halálra ítélik és a kivégzésig egy család gondjaira bízzák. Lelkészt is rendelnek mellé, hogy feloldozza bűnei alól.
Az elítélt lassan megnyílik a tisztelendőnek, elmeséli neki az életét és a gyilkosság előzményeit. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy semmi sem az, aminek látszik, de az idő vészesen fogy – közeleg a tél, és vele a kivégzés napja.
Egyedül Agnes tudhatja a teljes igazságot. Ez az ő története.

Eredeti megjelenés éve: 2013

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2016
396 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633994429 · Fordította: Lengyel Tamás

Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Agnes Magnúsdóttir · Björn Blöndal · Jón tiszteletes · Karitas · Margrét (Jón Jónsson felesége) · Natan Ketilsson · Thorvardur Jónsson

Helyszínek népszerűség szerint

Izland


Kedvencelte 48

Most olvassa 10

Várólistára tette 358

Kívánságlistára tette 254

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

Bleeding_Bride IP>!
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Néha már- már irigylem azokat, akik az egy kaptafára kreált, mondandó nélküli YA könyvek után is azt mondják, hogy megérintette őket, kaptak a kötettől valamit, ami mély nyomot hagyott. Engem is könnyen meg tud venni egy regény, de ahhoz, hogy hasonló, lelki folyamatok induljanak el, több szokott kelleni. Ezt most Hannah Kent megadta nekem.
Nem azért olvastam heteken keresztül, mert nem tudtam volna befalni egy éjszaka, hanem maga a hangulat 1-1 fejezet után olyan kellemesen megülepedett, hogy nem viselte volna el kátrányos szívem azt, hogy egybe rázúdítsam az egészet.
Ebben a könyvben benne volt az, ami miatt sokszor kortárs helyett az ötszáz éve elhunyt szerzőt választom: festői leírások, amik nyomán a szél fuvallatát is érezni, a hangulat a lapokról úgy ragad rád, hogy le se tudod mosni. Nem csak a pattogó párbeszédek és pofába mászó kijelentések helyettesítik mindezt.
Jó volt ízlelgetni, kicsit borzongani és félni, hogy eljön az utolsó oldal és el kell engednünk, hisz az utolsó, Izlandon kivégzett asszony sorsáról előre tudni, hogy nem változtatható meg, akkor sem, ha ez egy regény.
Gombóckát nyeltem, kicsit könnyeztem. Fantasztikus, szép mű.
https://www.youtube.com/watch…

3 hozzászólás
Kriszta_89 P>!
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Elég régóta kerülgettem ezt a könyvet, most végre a kezembe került és milyen jól is tettem. Agnes története nem mindennapi, eléggé nyomasztó is volt számomra. Nagyon jól fel van építve a történet, ugyanis fokozatos betekintést mutat Agnes múljába, tárja fel a titkait és a gyilkosság ok okozatait. Rengeteg érzelmet ölel fel a maga mélységében a különböző karakterek által. Volt egy olyan pont mikor úgy éreztem picit félre kell tennem az olvasást, nem akartam elhinni hogy ilyen létezhetett egyáltalán. Mindeközben megismerhetjük az Izlandon élő emberek mindennapjait és betekintést mutat az 1800as évek igazságszolgáltatásába is. A történet vége pedig könnyeket csalt a szemembe :(
A könyv végén az írónő részletesen leírja a történet mögötti kutatómunkáját ugyanis igaz történet alapján íródott. A térképért pedig plusz pont, nekem külön tetszett ez benne.

6 hozzászólás
bokrichard>!
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Nem hosszú, de nem is könnyű olvasmány. A fülszöveget olvasva még évekkel ezelőtt került a várólistámra, és mert tudtam, hogy aranypöttyösék jók. Eljött ez az idő is. Minden könyvhöz kell hangulat úgy érzem, de talán ennél kell a leginkább. Mert nagyon megüli az embert a zord észak jeges fuvallata, és Agnes (aki nem asszony, és nincs véres leple, amit mosson, csak a kezeit) története. Nem annyira bonyolult, de nem is ezzel üt, hanem a hangulatával. Nagyon depresszív, érződik a kétségbeesés, mégis hiányzik valami. Tényleírás fiktív karakterrel, és egy lélektani dráma, de a kettő nem teljesen ér össze a végén, valami hibádzik, de nem tudom megmondani, mi is az. Izland leírása viszont hibátlan, még akkor is, ha én a tájleírásokért nem vagyok oda. Összességében majdnem azt kaptam, amit vártam, érdemes volt elolvasnom.

Kókuszka >!
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Kiforgatták a szavaimat arról az éjszakáról, és az emberek szemében én lettem a gonosz. Elvettek tőlem mindent, amit mondtam, és addig csűrték-csavarták, míg már nem is az én történetem volt.
Egy hátborzongató próza, egy gyilkossággal vádolt fiatal nő, Agnes Magnusdottir életének utolsó hónapjai, kétségbeesése, elszigeteltsége, akit egy elkülönített családi gazdaságba helyeztek el az ítélet végrehajtásáig.
Undorodom ettől a vég nélküli végtől. A halálos ítéletem tudata a tanyasi napok egyszerűsége mellett olyan, mint a szívemre mért ütés. Talán jobb lett volna, ha Stóra-Borgban hagynak. Éhen halhattam volna. Ott feküdnék sárral borítva, a gyomrom hideggel és reménytelenséggel telve, a testem pedig megsejtené, hogy el vagyok átkozva, és magától feladná. Jobb lenne, mint lustán gombolyítani a gyapjúfonalat egy téli napon, arra várva, hogy valaki megöl.
Megdöbbentő érzelmi mélységgel mutatja be Agnes belső monológjait, a szeretetre vágyó, törvénytelen, hányatott sorsú cseléd gondolatvilágát, a kirendelt segédlelkész vívódásait, a befogadó család tagjainak viszonyulását az elítélthez. Közben látjuk az izlandi gazdálkodók harcát a megélhetésért, a rideg, kemény tél elleni küzdelmet.
Elgondolkodtató, szívhez szóló történet, amely emléket állít Agnesnek, aki az utolsó halálra ítélt volt Izlandon.

2 hozzászólás
mate55 P>!
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Egy magabiztos irodalmi debütálás, melyet egy igaz történet ihletett: 1829-ben Izlandon gyilkossággal vádolt fiatal nő utolsó napjai. Agnes lélekboncolásának célja, hogy egy megfogható szervként kiemelhessük a sokszor ismételt szót, mint egy valós, kézbe vehető eszközt: gyilkosnő. A szó mögött rejlő rejtély azonban lehetetlen labirintusba vezet bennünket. Egy olyan útvesztőbe, ahol nem érvényesek a körülvevő (az elhagyott vagy eltaszított) világ törvényei, itt létezik spoiler Ahol az átjárás, az út eleje és vége, ahol a „valóság" a labirintus szélén kezdődik és végződik. Tudjuk, hogy Agnes számára nincs bocsánat, de számunkra sincs igazság. A regényben a történet nem lineárisan építkezik, hiszen a főszereplő visszatekintései miatt váltakoznak a jelen és a múlt eseményei, miközben az elhallgatott részleteknek is fontos szerepe van abban, hogy az igazság kétértelműségét hangsúlyozza. Ötvözi a különböző nézőpontokat, így észrevétlenül is megérthetjük, lehetetlen megtalálni az igazságot. Mindeközben a történetből átsüt a női szolidaritás motívuma, amely megérti, hogy a valóság mindig sokkal összetettebb és bonyolultabb, mintsem feketén-fehéren ítélkezhessünk felette. Amíg egy pszichológiai tanulmányt olvasunk egy feltételezett gyilkosról, egy olyan regényt kapunk, amelyből megismerhetjük az 1830-as évek izlandi igazságszolgáltatását, nőhelyzetét, társadalmi különbségeit. Volt egy sanda gyanúm, hogy a csaknem 400 oldalas történet végére érve sem fog a boldog befejezés megérinteni, mégis valami egészen izgalmas kirándulás reményét keltette bennem ez a sötétben tapogatózás. Ahhoz képest, hogy Hanna Kent nem is izlandi, mégis ott az az íz, amitől jellegzetesen és könnyen felismerhetően skandináv lesz. Az életről, a halálról, a hitről, a megváltásról és a nyelv erejéről szóló észrevételei minden nemzedék számára bölcsességként szolgálhatnak.

Amadea>!
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Hosszú évek óta a képzeletbeli várólistámon tanyázó könyvről van szó, tipikus „majd egyszer”-kötetről. A „majd egyszer” márciusban jött el, amikor az egyik könyvtári forgóállványon csábítóan felém kacsintgatott, én pedig egy közönyös vállrándítással magamhoz ragadtam, mondván, miért is ne, legfeljebb félbehagyom – ehhez képest alig bírtam letenni.

Kétféle ember van: aki az északi nyomort, és aki a déli nyomort preferálja. Én az utóbbi csoportba tartozom, mert délen legalább meleg van, és a melegben mindent könnyebb elviselni, és lehet tésztát meg paradicsomot enni. Északon viszont nincs más, csak sós víz, szél, poshadt hínár, meg szárított tőkehalfej. Ja, és a sötétség.

Ennek okán igen limitált mértékben tudom elviselni a szárított tőkehalfejet, de Hannah Kentét – aki az Utószóban roppant aranyosan és érzékletesen mutatja be a történettel való vajúdását, amely izlandi cserediákságával kezdődött – élvezettel befaltam. Nehezen tudom pontosan megfogalmazni, mi fogott meg annyira a regényben; egy, a nagyvilágtól elzárt, szűk közösség, amelyet sóval bevont és megkeserített a természettel való küzdelem a puszta túlélésért, ahol éjszaka jégréteg képződik a takarón, az eget hollóraj feketíti el, amely megmutatja a jövőt. Fekete fellegek, kavargó hóvihar, az égő fa felszálló füstje. A vér. Ahol olyan erősen fúj a szél, mintha lidérc ostromolná a házat. Egy férfi, aki a Sátántól kapta a nevét. Egy nő, aki ért a madarak nyelvén.

A regény valós eseményeket dolgoz fel; Agnes Magnusdóttir áll a középpontjában, az utolsó ember, akit Izlandon kivégeztek. A szájhagyomány ravasz, számító vagy éppen őrűlt nőként őrizte meg, az írónő arra tesz kísérletet, hogy a rendelkezésre álló tények és a fantázia révén egy másik Agnest mutasson be, azt az Agnest, aki hozzá hasonlóan magányos kívülálló volt, aki a képzeletében elevenedett meg a kutatásai során. Nagyon szeretem az irodalom és az írók azon empatikusságon és kíváncsiságon (vagy bármin) alapuló képességét, hogy képesek és mernek szembemenni az általános (elő)ítélettel, hogy a világ elé tárják az érem másik oldalát is.

Agnes törvénytelen lánygyermek, ami a 19. századi Izlandon nem előnyös belépő az életbe. Édesanyja kiskorában elhagyja (azt hiszem, hat évesen), először rokonoknál lakik, majd az egyházközség gondoskodónak nem mondható szárnyai alatt tanyáról tanyára kerül, oda, ahol éppen szükség van egy plusz pár dolgos kézre. A tragédiák, a szívtelen bánásmód, a gyökértelenség elidegenítik az emberektől Agnest, akik gyanakodva figyelik, mert nincstelensége, számkivetettsége ellenére intelligens, művelt beszédű – ezek elegyétől mindenki idegenkedik, főleg a basáskodó férfiak, akik már akkor is fenyegetve érezték magukat az okos, erős nőktől.

Tulajdonképpen egy klasszikus esetet láthatunk: adott egy ide-oda hányódó, senkihez sem kötődő ember, aki egy karizmatikus manipulátor hálójába kerül – mert, bármennyire is baljós kisugárzással is bír Agnes, ő is vágyik a szeretetre, az elfogadásra, hogy végre tartozzon valakihez, tartozzon valahová. Hogy otthona legyen. Hogy legyen valaki, aki végre látja őt. Natan, a titokzatos gyógyító, füvesember, állítólagos látnok, aki a rossznyelvek szerint a Sátán szülötte, ellenállhatatlan vonzerővel bír az ilyen magányos emberek számára (is); annak ellenére, hogy nem mondható vonzó férfinak, delejes kisugárzása sokakat megbabonáz és kiváltságnak érzik, ha valaki hozzá tartozhatnak – ugyanakkor ő is kívülálló, hiszen olyan praktikákat ismer, amelyek a halál küszöbéről rántják vissza a betegeket. A gyógyítókat mindig valami félelemmel, távolságtartással vegyes tisztelet övezte, amely könnyen átfordulhatott erőszakba, Natan pedig előszeretettel játszik rá erre a szerepre, imád játszadozni az emberek érzelmeivel, ráadásul a vagyona is tovább szítja az emberek iránta való ellenszenvét.

Csak idő kérdése, hogy az eleve meglévő és szándékosan táplált feszültség eszkalálódjon és magával rántson mindenkit, aki az epicentrumában van – így Agnest is.

Nagyon lebilincselő, a legelemibb érzelmekre ható történetről van szó, ami sokáig elkíséri az embert – sziruposan hangzik, de így van; szomorú tabló az emberi gyarlóságról és a mindenféle értelemben vett nyomorban kivirágzó jóság fájdalmas ellentétéről.

2 hozzászólás
BeliczaiMKata>!
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Igaz történet alapján íródott, már ha azt a tényt vesszük alapul, hogy ismerjük a „bűnös” nevét, a helyszínt és az ítéletet, a végkifejletet.
Az írónő, ahogyan maga is elmondja a könyv végében található riportban, nem a teljes igazságot akarta megírni (és nem is tudta volna) – hiszen néhány feljegyzésen az ítéletről, illetve mendemondákon kívül – semmi kézzelfogható nincs Agnes-ről és a gyilkosságról. Valójában ki tette, mi volt az indítéka, stb. Inkább Agnes személyiségére koncentrál, hogy milyen lehetett ő, milyen körülmények között élt, mi vihette rá a gyilkosságra, ha rávitte. És ezzel egyidejűleg a korabeli viszonyokat, életvitelt is bemutatja, hiszen a körülmények, a környezet is sokat számít az ember jellemének fejlődésében.
Hogy gyilkos volt-e, aljas, gonosz boszorkány vagy a körülmények áldozata? Nem tudatjuk. A regény olvasásakor csak az embert láttam, az embert, aki valaha élt, és talán így élt. De lehet, hogy mégsem. Az emberek szeretnek túlozni, szeretnek bűnbakot keresni. Mi az igazság? Mi volt az igazság? Sosem tudjuk már meg. De gondolkodnunk, fantáziálnunk szabad róla. Mi van, ha velejéig romlott volt, „boszorkány”, ahogyan mondták? Mindenki döntse el maga, hogy mit gondol.

ƨɔɴом P>!
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Fantasztikus tájleírásokkal tarkított történet az emberi jellemről, és arról, hogy mennyi múlik azon, hogy valaki tovább lát az orra hegyén is.
Egy gondolat a könyvhöz:
„Az igazság olyan, akár egy régi könyv lapjain a betű: azt várja, hogy kiolvassák.”

dagikám>!
Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Érdekes történet volt egy nőről,akit 2 férfi meggyilkolásában való bűnrészesség miatt halálra ítélnek. Egy családnál szállásolják el az ítélet végrehajtásáig. Mindenki tart tőle,de egyre jobban felengednek,ahogy meghallgatják Agnes verzióját.
Meglepődtem, amikor kiderült, hogy igaz történet alapján készült a könyv.


Népszerű idézetek

Leliana>!

Életemben először valaki meglátott engem, és én szerettem őt, mert vele azt éreztem, elég vagyok.

252. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Agnes Magnúsdóttir
10 hozzászólás
Belle_Maundrell>!

– Ahogy mondják, blíndur er bóklaus madur. Az ember vak a könyvei nélkül.

218. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Agnes Magnúsdóttir · Izland · könyv
Iłđi>!

– Ismerni valakinek a tetteit és ismerni magát az embert két különböző dolog.

128. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Agnes Magnúsdóttir · tett
mate55 P>!

Az emberek azt mondják, a tetteiden és nem a szavaidon keresztül ismernek meg téged.

1 hozzászólás
Chöpp >!

AHHOZ VOLTAM A LEGROSSZABB,
AKIT A LEGJOBBAN SZERETTEM.

9. oldal

tmezo P>!

Olyan gyakran érzem úgy, hogy már alig vagyok jelen, hogy a dolgok súlya arra emlékeztet, még létezem.

Kapcsolódó szócikkek: Agnes Magnúsdóttir
Bleeding_Bride IP>!

Könyörtelen madár a holló, de okos. És a teremtményeket szerethetjük a bölcsességükért is, ha már a kedvességükért nem szerethetők.

Kapcsolódó szócikkek: Agnes Magnúsdóttir · holló
Tinah>!

Sose vegyék észre, hogy bámulsz valakit. Azt hihetik, hogy akarsz tőlük valamit.

75. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Agnes Magnúsdóttir
FeketeAlex IP>!

Nem a sötétség volt az, ami megijesztett a szakadékban. Hanem a csend.

213. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök
Andrew Wilson: Agatha Christie és a suttogó orvos
Umberto Eco: A rózsa neve
Steve Berry: A templomosok öröksége
Pam Jenoff: Elvesztek Párizsban
Carlo Adolfo Martigli: Az eretnek
Andreu Carranza – Esteban Martín: A Gaudí-kulcs
María Dueñas: Öltések közt az idő
Tomori Gábor: Szívcsakra
Steven Saylor: A hét csoda