Az ​emberi kaland (Az emberi kaland 1.) 52 csillagozás

Egy civilizáció-elmélet vázlata
Hankiss Elemér: Az emberi kaland Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Itthon ​vagyunk-e ebben a világban? Körülöttünk forog- e a világmindenség, mint ahogy balgább pillanatainkban hisszük, hinni szeretnénk, vagy valahol a peremén kapaszkodunk? Mik az esélyeink itt ezen a bolygón? Túlélnek-e minket a pillangók? Hogyan került be a gonosz, a rossz, a szenvedés a világba? Hogyan ejtettük foglyul a Sátánt? Miért nem akarta Kepler elhinni önmaga számításainak, hogy a bolygók elliptikus pályán keringenek? Miért vakította meg önmagát Oidipusz? Mi köze a játéknak a világ teremtéséhez? Nevetett-e valaha is Mózes vagy Jézus? Miért flörtölnek a viccek az idegen világgal? Mi köze a szépségnek a rettenethez? Mi köze az autóknak és parfümöknek a transzcendenciához? És így tovább.
A könyv, amelyet kezében tart az Olvasó szokatlan és nyugtalanító kérdéseket tesz föl, és nem mindig talál majd rájuk megnyugtató választ. De szándékom s meggyőződésem szerint ennek ellenére a remény, és nem a kétségbeesés könyve. Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól egy olyan… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Helikon Universitas Helikon

>!
Helikon, Budapest, 2014
496 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632276410
>!
Helikon, Budapest, 2002
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632087798
>!
Helikon, Budapest, 1999
264 oldal · ISBN: 9632085884

2 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Arthur Schopenhauer · Friedrich Nietzsche


Kedvencelte 13

Most olvassa 13

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 55


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Csodálatos könyv. Hankiss eszmetörténete impozáns, világos, befejezett épület hatalmas panorámaablakokkal, egy olyan nyitott tér, ahová bárki beléphet és bármilyen gondolatot szabadon magával vihet. Leginkább az a tapintat nyűgöz le, ahogy a tudást kezeli. Az ő világában békén megfér egymás mellett Freud és a protestáns Tillich – ahol Paul Johnson néhány szarkasztikus megjegyzéssel megsorozná elvellenségét, majd a földön fekvőbe még beledöfne egy gúnyos anekdotát, ott Hankiss csak szerényen hozzáfűz és pontosít, a legnagyobb tisztelet hangján. Mert így is lehet.

Bár ez a könyv arról szól, hogy az emberi civilizáció úgy mindenestül talán nem más, mint a világ kozmikus idegenségére adott védekezési reakció, mégis: én végtelenül felemelőnek éreztem. Hát nem káprázatos, hogy mindez olyan összetett eredményekre vezetett, mint amilyen Dosztojevszkijtől az Ördögök, Ravel Bolero-ja, a Kispáltól az Ül című album, a német-brazil VB-elődöntő (igen, az is!), vagy mint (tulajdonképpen…) a málnás fröccs? És mindennek tetejében a védekező mechanizmusok non plus ultrája: a védekező mechanizmusokról való elmélkedés. És élt ebben az országban egy Hankiss Elemér, aki mindezzel megajándékozott minket. Ugyan mi kell még?

12 hozzászólás
SignorFormica>!
Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Hankiss legjobb könyve (a Proletár reneszánsz mellett)! Szellemes, lebilincselő előadásban keresi arra az átkozott kérdésre a választ, hogy mi a bánatos úristenért érdemes élnie az embernek? Természetesen a könyv végére nem kapjuk meg a konkrét választ, de míg a szerzővel végig tekergünk kultúránk sok területén, remek belátásokra teszünk szert.

LuPuS_007 >!
Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Tökéletes könyv.

A negatívum, miszerint ez az 5. bővített kiadás. Kérésem a @Helikon felé, legyen a 6. már a JAVÍTOTT kiadás.
-sortö
rési hibák
-szavakegybeírása
-tulajdonnevek helytelenül, majd helyesen, majd ismételten helytelenül írva.

Rose_M>!
Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Huhh. Az olvasás során rengeteget jegyzeteltem , idézeteket, egész bekezdéseket kiírva, újraolvasva próbáltam érteni, tanulni, okosodni,magamba szívni ezt a rengeteg információt, tudást, bölcsességet. Lenyűgöző,izgalmas utazás volt. Dehát nem is vártam mást, hiszen az író is lenyűgöző, izgalmas, varázslatos, rendkívüli ember. Sok kérdésre választ kaptam tőle, lenne még itt egy .Az ilyen kivételes emberek miért nem élhetnek örökké ?

cinkos>!
Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Elég nagy vállalás kevesebb mint ötszáz oldalon összefoglalni az emberi civilizáció lényegét, de Hankiss Elemér bravúrral veszi ezt a kihívást, és az eredmény egyáltalán nem csalódást keltő, sőt. Lenyűgöző a hatalmas műveltséganyag, amit megmozgat – sokszor eszembe jutott az olvasása közben a sztártörténész Yuval Noah Harari, aki lehet, hogy néhol szórakoztatóbb, de sokkal kevésbé mélyül el a kulturális háttérben, mint Hankiss. A kedvenc részem talán a játékról szóló volt, szerintem abban sziporkázik, kiéli saját játékos hajlamait is. Egy olyan kiváló, átfogó és élvezetes összefoglaló ez a könyv, ami mindenkinek jó támasz lehet, akit érdekelnek bármiféle szellemi alapjai az életünknek.

DaZoodOner>!
Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Imádtam ezt a könyvet! :)

Nomaad>!
Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Nagyon jó könyv az emberi kalandról, az életről, elgondolkoztató és sokrétű. Pro és kontra ütköztetés az emberről, az életről. Csak ajánlani tudom mindenkinek.

tgorsy>!
Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Szeretem Hankiss gondolatait, még akkor is, ha időnként nem értek vele egyet.

siors>!
Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Sokáig tartott az olvasása, mert mindig csak apránként mertem meríteni ebből a világból, mely oly sok fontos dolgot ötvöz. Emészteni kellett a mondatokat és folyamatosan tanulni vagy rácsodálkozni újra korábbi ismeretek más megvilágítású leírására. Egy olyan ember gondolatai ezek, akitől sokat lehetett tanulni és példa értékű kulturáltsággal nézett szembe a világ változásaival. Bár új gondolatok már nem születhetnek Hankiss Elemér tollából, de a megjelent köteteket olvasni kell!

karacsonyfa>!
Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Lenyűgöző! Lehangoló? Gondolatébresztő.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Kuszma>!

Az elmúlt néhány évtized során a televíziós készülékek váltak a világ már-már legfontosabb, mitikus központjaivá. Lehet, hogy hatalmasabbak, mint amilyenek a hajdani totemoszlopok, szentélyek, életfák, szent városok vagy kozmikus hegyek valaha is voltak. Varázslatos, lenyűgöző az erejük. Az egész világot beszívják magukba. Fényeik és árnyaik segítségével mindent és mindenkit, ami és aki fontos a világban, megidéznek képernyőiken. Az ember élhet a világ legtávolabbi sarkában, a világ legszegényebb s legelrejtettebb falujában, de amikor a televízió képernyőjét nézi, mégis úgy érzi, hogy a világ közepén van. Hogy ő a világ közepe. Hogy is ne, amikor az egész világ tiszteletét teszi nála, éjjel és nappal.

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Kapcsolódó szócikkek: televízió
13 hozzászólás
Kuszma>!

Létem értelme az, hogy az élet egy kérdést tett fel nekem. Vagy megfordítva, én magam vagyok a kérdés, amely feltétetett a világnak, és nekem magamnak kell megtalálnom és elmondanom a választ, mert ha nem teszem ezt meg, akkor a világ válaszától válok függővé.
Carl G. Jung

(A ráció és az élet értelme)

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

2 hozzászólás
Kuszma>!

Különböző 18. századi átdolgozásokban Lear király például visszanyeri a trónját; Cordelia az utolsó pillanatban megmenekül, és hozzámegy a hűséges Edgarhoz; Macbeth megbánja bűneit, lemond a trónról, az igazi bűnöst, Lady Macbethet pedig láncra verve elviszik a porkolábok. Nagyon kevés tragikus hősnek sikerült megúszni sorsának ezt a kényszerű jobbra fordítását. Rómeónak s Júliának például csak félig sikerült: a 17. század vége felé az egyik londoni színház felváltva játszotta drámájukat tragikus és szerencsés befejezéssel. Az egyik este a szerzetes barát még idejében odaért a sírkamrába és megmentette őket; a másik este már tragikusan későn érkezett. A nézők választhattak, hogy melyik változatot nézik meg.

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

4 hozzászólás
Kuszma>!

Férfiak és nők távcsöveket és űrhajókat és részecskegyorsítókat építenek, végtelen órákon át ülnek íróasztaluk mellett, és értelmezik az összegyűjtött adatokat. A világmindenség megértésére való törekvés egyike azon ritka dolgoknak, amelyek az életet kissé az útszéli komédia szintje fölé emelik, s valamelyest a tragédia méltóságával ruházzák fel.
Steven Weinberg

(A ráció és az élet értelme)

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

2 hozzászólás
Kuszma>!

Azt mondta egy számára szemlátomást egészen megindító pillanatban, hogy el tudja képzelni azt is, hogy az ember, miután leélt egy teljes életet, szépnek lássa a halált, mint egy gyönyörű naplementét.
Neil Smelser szociológus Talcott Parsons szociológusra emlékezik

(A ráció és a félelem)

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

2 hozzászólás
nemleh>!

[…] egyszerű szimbólumok, például a közlekedési táblák, óvnak minket a balesetektől. Védenek minket az összetettebb szimbólumok is. A mítoszok és vallások, világképek és műalkotások védtek s védenek minket egy üres és értelmetlen világmindenség rettenete ellen. A racionális univerzum hite s látomása harmóniába rendezte a káoszt. Hitünk egy morális univerzumban bevezette az igazságosság princípiumát egy olyan világba, amelyben lehet, hogy nem létezik igazság és igazságtalanság, csak a fizikai erők és törvények vak zakatolása.

224. oldal, 12. fejezet: Megmenthetnek-e minket a szimbólumok? - Az emberi kaland (Helikon, 1997)

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

Kuszma>!

Amikor belépünk a játék világába, önként korlátozzuk szabadságunkat azért, hogy végső fokon ezzel több szabadságra tegyünk szert. Ez különösen igaz az úgynevezett szabályjátékok esetében. Amikor megalkotjuk vagy elfogadjuk a játék szabályait, akkor önként beszűkítjük lehetséges cselekedeteink körét. De egyúttal kitágítjuk a lehetséges kombinációk mezejét, és ezzel megsokszorozzuk szabadságunkat.

(Homo Ludens)

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

2 hozzászólás
Kuszma>!

A civilizáció élet és halál kérdése. Ez kicsit fellengzősen hangzik így, de valószínűleg igaz. Az emberek és emberi közösségek nem tudtak volna megélni ezen a bolygón, ha nem vették volna körül magukat – nem pusztán váraik, városaik és házaik falaival, fegyverekkel és szerszámokkal, törvényekkel és intézményekkel, hanem – szimbólumok védőszféráival is: mítoszokkal és vallásokkal, hiedelmekkel és értékekkel, eszmékkel és teóriákkal, műalkotások ragyogó csillagképeivel. Egyszóval egy briliáns konstruktummal: civilizációjukkal.

(Előszó)

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

12 hozzászólás
Kuszma>!

Az idővel minden kísérletünk kudarcot vallott. Mindössze arra vagyunk képesek, hogy mérjük, de kilépni nem tudunk belőle. S kiváltképpen: nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani. Hozzá vagyunk láncolva villámgyors futásának egyetlen pontjához (amelyet jelennek nevezünk), mintha görcsösen kapaszkodnánk egy tutajba, amely egy rohanó folyón fut a semmibe.

(A világ)

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata

1 hozzászólás
hipped>!

Teremteni valamit a semmiből, csillagképeket építeni szimbólumokból, talán a semmiből, fölépíteni a szabadság, az értelem és a méltóság világát egy néma és üres univerzumban: ez, úgy hiszem, emberhez méltó munka volt. Igazi emberi kaland volt.

225. oldal

Hankiss Elemér: Az emberi kaland Egy civilizáció-elmélet vázlata


A sorozat következő kötete

Hankiss Elemér: Az ezerarcú én Emberlét a fogyasztói civilizációban

Az emberi kaland sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai
Izsó Zita: Pesti nő
Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz
Kepes András: Világkép
Drábik János: Egyenlők és egyenlőbbek
Ágh Attila: Betemetett nyomok, emlékek rönkje
Faragó István – László Zsuzsa: Vasalók
Hauser Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II.
Bánosi György – Törőcsik Attila: Népek lexikona
Dávidházi Péter – Gyáni Gábor – K. Horváth Zsolt – Kövér György – Kulcsár-Szabó Zoltán – László János – Odorics Ferenc – Pólya Tibor – Takáts József – Tóth G. Péter: A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban