A ​Tízparancsolat ma 11 csillagozás

Hankiss Elemér: A Tízparancsolat ma

A Tízparancsolatról szól ez a könyv. Két kérdésre keres választ. Érvényesek-e ma még ezek a parancsolatok? Ha érvényesek, akkor mit jelentenek nekünk, a mai világban élő embereknek? Sok kitűnő könyv jelent már meg a Tízparancsolatról tudós teológusok tollából. Nem akarunk és nem is tudnánk versenyezni velük. Ne várjon tőlünk az Olvasó kegyes elmélkedést vagy szakavatott Biblia-magyarázatot, elmélyült szövegkritikát vagy végső bölcsességeket. Nem akarjuk meggyőzni semmiről. Nem tudományos gondolatok és érzelmek, érvek és ellenérvek gazdag gyűjteményét tartja a kezében. Szándékaink szerint hívőkhöz és nem hívőkhöz egyaránt szól. Bárkihez és mindenkihez, aki el szeretne gondolkozni azon, vajon mit is jelentenek ma ezek a háromezer év óta titokzatos fényben ragyogó parancsok.

A kötetben található beszélgetéssorozat a Magyar Televízióban hangzott el, 2001–2002-ben.

>!
Helikon, Budapest, 2002
414 oldal · ISBN: 9632087291

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Szigeti Jenő · Szilágyi Ákos · Vágvölgyi András


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Hankiss Elemér: A Tízparancsolat ma

Ki hiányzik?
2001–2002-ben Magyarország szellemi elitjének egy reprezentatív csoportjával beszélgetett Hankiss Elemér (szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész) a Tízparancsolatról, annak egykori és mai érvényességéről, az erkölcsi parancsok, a hit, a bűn, és a modern ember kapcsolatáról.

A huszonöt vendég névsora:
BÁRÁNDY GYÖRGY ügyvéd, CSÁNYI VILMOS etológus,
DANKA KRISZTINA krisnahívő lelkész, FARKAS PÁL, a Buddhista Főiskola dékánja,
FRÖCHLICH RÓBERT főrabbi, GÁBOR GYÖRGY vallástörténész,
GYÖRGYI KÁLMÁN jogász, HELLER ÁGNES filozófus,
HERNÁDI GYULA író, JÓKAI ANNA író,
KOPÁTSY SÁNDOR közgazdász, MANCHIN RÓBERT szociológus,
MÉRŐ LÁSZLÓ matematikus, POLCZ ALAINE pszichológus, tanatológus,
POPPER PÉTER pszichológus, SÁRKÖZY TAMÁS jogász,
SCHWEITZER JÓZSEF főrabbi, SZABÓ ISTVÁN református lelkész,
SZIGETI JENŐ adventista lelkész, SZILÁGYI ÁKOS esztéta,
TÜSKE LÁSZLÓ iszlámszakértő, VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS újságíró,
VAJDA MIHÁLY filozófus, VARGYAS GÁBOR etológus,
VEKERDY TAMÁS pszichológus.

A névsorból hiányzik egy név, valakinek a neve, aki a beszélgetésekben részt vett, de nem járult hozzá, hogy hozzászólásai a kötetben szerepeljenek.

Ez a hiányzó személy JELENITS ISTVÁN piarista szerzetes, teológus, író, aki a magyarországi katolikus kultúra és közgondolkodás (Várszegi Asztrik mellett) talán legnyitottabb, és egyben legnépszerűbb alakja.
Mi lehetett az oka, az ő elutasításának, elhatárolódásának? A konkrét indokokat a könyvből nem tudjuk meg, csak találgathatunk. Szerintem vagy a katolikus hierarchia ítélte úgy, hogy a részvétel az Egyház számára hátrányos lehet; a másik lehetőség, hogy JELENITS ISTVÁN maga hozta meg a döntést, érzékelve, hogy a könyvben megjelenő vallási, kulturális és erkölcsi sokféleség azok álláspontját erősítheti, akik szerint az evolúciós (genetikai) meghatározottságok és a kulturális-társadalmi környezet közös terméke az erkölcs, és így nem vezethető vissza isteni kinyilatkoztatásra.
(Egyébként ez az én személyes véleményem is, de ennek most nincs különösebb jelentősége.)

HANKISS ELEMÉR a problémát úgy kezelte, hogy beválogatta a kötetbe PILINSZKY JÁNOS 1963–1964-ben megjelent, a Tízparancsolatról szóló tíz elmélkedését is, amelyeket egyébként éppen Jelenits István rendezett sajtó alá 1982-ben.

A könyv nagyszerű, elgondolkodtató és léleknemesítő olvasmány, amelyet hívőknek és hitetleneknek egyaránt tiszta szívvel tudok ajánlani.

10 hozzászólás
LuPuS_007 P>!
Hankiss Elemér: A Tízparancsolat ma

A szerző nyitó gondolata :"Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik egymást nem kitaszítani , hanem megérteni akarják."

Az első gondolat ami eszembe jutott, a szerzői nyitó gondolatára reagálva:
"A barbárság az emberi faj természetes állapota.
A civilizáció nem természetes dolog, az élet szeszélyes ötletéből fakad. Végül mindig a barbárság győzedelmeskedik”

A könyv neki kezdése előtt a Tízparancsolatról:
-Érvényesek-e ma még ezek a parancsolatok?
-Ha érvényesek, akkor mit jelentenek ma nekünk, a modern világban élő embereknek?

Aki kérdez:Hankiss Elemér

Akik válaszolnak:
BÁRÁNDY GYÖRGY ügyvéd,
CSÁNYI VILMOS etológus,
DANKA KRISZTINA krisnahívő lelkész,
FARKAS PÁL, a Buddhista Főiskola dékánja,
FRÖCHLICH RÓBERT főrabbi,
GÁBOR GYÖRGY vallástörténész,
GYÖRGYI KÁLMÁN jogász,
HELLER ÁGNES filozófus,
HERNÁDI GYULA író,
JÓKAI ANNA író,
KOPÁTSY SÁNDOR közgazdász,
MANCHIN RÓBERT szociológus,
MÉRŐ LÁSZLÓ matematikus,
POLCZ ALAINE pszichológus, tanatológus,
POPPER PÉTER pszichológus,
SÁRKÖZY TAMÁS jogász,
SCHWEITZER JÓZSEF főrabbi,
SZABÓ ISTVÁN református lelkész,
SZIGETI JENŐ adventista lelkész,
SZILÁGYI ÁKOS esztéta,
TÜSKE LÁSZLÓ iszlámszakértő,
VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS újságíró,
VAJDA MIHÁLY filozófus,
VARGYAS GÁBOR etológus,
VEKERDY TAMÁS pszichológus.

Plussz egy hiányzó személy JELENITS ISTVÁN piarista szerzetes

A könyvről és benne rejlő „féltett” gondolatokról, a mai kor embere csak gondolja, vagy éppen azt akarja előadni, hogy a 10P az ember alapvető életvitelébe/gondolatmenetébe van csempészve, szerves részünk. Ami igaz is lehet. mindenki törekszik a jóra csak NEM SIKERÜL mindig. Gyarlóak vagyunk, esendőek és ez által lesz az életünk olyan amilyen.

Nem igazán akartam kiemelni, de a „NE ÖLJ!” résznél felrémlett bennem a Philip Zimbardo kísérlete:
2014 nyarán járt nálunk, nem reklámozták, mégis telt házas előadást tartott. Az index is kissé megkésve reagált.
http://index.hu/tudomany/2014/06/20/egesz_magyarorszago…

A kísérlet, hogyan vállunk pillanatok alatt állattá, s szűnik meg emberré lenni az ember. NE ÖLJ parancs a DNSünkbe van kódolva:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Stanfordi_b%C3%B6rt%C3%B6n…

A film ( itt meg sem említtem a vacak amerikai változatot):
https://www.youtube.com/watch…

A könyv:
http://moly.hu/konyvek/philip-zimbardo-a-lucifer-hatas

Visszakanyarodva, minden egyes parancsolathoz lehet találni számos példát az életünk minden napjaiban is. Minden nap elbukunk, feloldozunk csak észre sem vesszük. Még a saját kis hitetlen világomban is.

Ezért is írom le még egyszer.: "Végül mindig a barbárság győzedelmeskedik”

A műben szereplő beszélgetéssorozat a Magyar Televízióban hangzott el, 2001–2002-ben.
http://nava.hu/kereses-eredmenye/…
                                                    __

2 hozzászólás
szigiri>!
Hankiss Elemér: A Tízparancsolat ma

A könyv érdekes, alapvetően pártolom a kulturális relativizmust és hát ez aztán tényleg az alapvető párhuzamokat villantja fel, az alapvető etikai és erkölcsi kérdéseket. Kicsit ismeretterjesztő, kicsit filozófiai, és aki szerette a Tabu című sorozatot a Nat. Geo-n, na annak ajánlom. Ahhoz hasonlít, csak kevesebb benne a gusztustalanság.


Népszerű idézetek

vargarockzsolt>!

Ti úgy gondolkoztok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség. Én úgy gondolkozom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.
Pilinszky János

97. oldal

vargarockzsolt>!

– Az állatoknak nincsenek szabályaik ?
CSÁNYI VILMOS: Nincsenek, a kutyát kivéve. A kutya kezd az emberre hasonlítani abban, hogy nagyon könnyen alakít ki rítusokat, és fogad el szabályokat.

A kutya közelít az emberi képességek felé azzal, hogy képes erre a dominanciaváltásra, ami a szabályszerű működéshez szükséges. Amikor egy vak embert vezet egy kutya, időnként a vak mondja, hogy mit csináljanak, megállnak, elindulnak, befordulnak. Nagyjából tudja, hogy merre mennek. Időnként viszont a kutyának kell megállnia, és azt „mondania”, hogy ugyan a gazda azt mondja, hogy menjünk át, de nem megyek, mert látok ott egy autót. Át tudja venni a vezérlést. És vissza tudja adni. Egy bármilyen más fajú normális állat vagy átveszi a vezérlést, és akkor ő vezet és kész, vagy pedig engedelmeskedik, mert kemény tréninggel arra szorították rá, hogy mindig engedelmeskedjék. Vagy vezérel, vagy engedelmeskedik. De a kettőt váltogatni és azt is eldönteni, hogy mikor lehet átvenni a vezetést és mikor nem, ezt csak az ember tudja. Meg a kutya.

19. és 23. oldal

11 hozzászólás
vargarockzsolt>!

VEKERDY TAMÁS: Én a természetjog híve vagyok. Elhiszem Kantnak, hogy a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem, e kettő az, mi csodálatra késztet. Úgy gondolom, hogy a Tízparancsolat nagysága nem abban áll, hogy jól kitalálták, hanem abban, hogy leolvasott valamit. Valamit valahol leolvasott és kimondott, ami olyan, mint a természeti törvény, még akkor is, ha a természet minket sokszor ellenkező magatartásra sarkall. Ez a zseniális benne.

26. oldal

9 hozzászólás
vargarockzsolt>!

MÉRÕ LÁSZLÓ: A matematikának nincsenek törvényei. Axiómái vannak és tételei. A fizikának vannak törvényei, de éppen azért vannak csak törvényei, mert azok már következtetett törvények, tehát az igazságuk korlátos. Csak egy bizonyos világszemlélet keretében érvényesek még azok a fizikai törvények is, amelyek nagyon általános érvényűek. Mert mind ember alkotta törvények valaminek a leírására, ami tõlünk függetlenül is létezik, és ami olyan, amilyen, függetlenül attól, hogy mi éppen miféle fogalmakkal közelítjük meg. A morális törvényekre ugyanez érvényes. Tehát a törvény azért törvény, mert ember alkotta. A Tízparancsolat ilyen értelemben nem törvény, hanem parancsolat.
– Igének is nevezték.
MÉRÕ LÁSZLÓ: Igen. Ige. A törvény nem teljesen univerzális, nem mindenre érvényes dolog. A törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol.

40. oldal

6 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Az ember szeret kitörni a kerítések közül.
SZIGETI JENŐ: Minden ember bűnös. Nincs olyan ember, aki tökéletesen megtartja mind a tíz parancsolatot. De az embert a Tízparancsolat tartja meg. Ez szójáték, de ennek mély értelme van. Azt jelenti, hogy van egy radikális rossz az emberben, ki-kimegyünk a kerítésen kívül, de a kerítésen belül van az otthon. És minden ember haza vágyik.
– És hol a szabadság?
SZIGETI JENÕ: Én azt hiszem: igazán a kerítésen belül.

54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szigeti Jenő
5 hozzászólás
Cheril>!

Egy francia teológus, filozófus, Jacques Ellul néhány ével ezelõtt, még a halála elõtt megjelentetett egy könyvet, amelyben a modern tömegkommunikációval, a televízióval, a médiumokkal, a képi világgal foglalkozik, és ezzel kapcsolatban egy külön fejezetet szentel annak, amit õ így nevezett el: a derizió kora. Ez a latin szó azt jelenti, hogy gúnyolni, valamit gúny tárgyává tenni. Régen a középkorban az udvari bolondot nevezték derizornak. Ott ült a fõúr, a király mellett, aki nagyon fontos dolgokban tett kinyilatkoztatást, intézte egy ország ügyeit, és az udvari bolondnak az volt a feladata, hogy gúnyolódásával állandóan emlékeztesse urát, királyát és parancsolóját arra, hogy azért ő is csak ember, s amit tán olyan hallatlanul fontosnak gondol, az bizony csak emberléptékű. Udvari bolondnak lenni kockázatos foglalkozás volt ugyan, de jól fizető, tiszteletreméltó foglalkozás. Mára mondja a francia filozófus – a derizorság, a mindent gúnnyá tevő szakma elszakadt ettől a kockázattól, és ma a derizorok, a gúnyolódók lettek királyokká, urakká, sztárokká. A nyelv kicsiny tűláng, de tűzvészként is pusztíthatja a világot.

156. oldal (Szabó István -- református lelkész)

vargarockzsolt>!

Szilágyi Ákos: A messzi évszázadokba visszatekintve Oroszország – legalábbis a hivatalos, állami emberölés terén – sokáig jótékonyan eltért Nyugat-Európától… Államilag szankcionált kivégzés nem vagy alig volt, és az emberölés, a másik ember életének elvétele – összhangban a kereszténység alapelveivel – olyan bűnnek számított, amelynél nincs nagyobb. A régi Oroszországban a gyilkost dusegub nak, vagyis „lélekölőnek” hívták. A Dosztojevszkij-regények cselekménye legtöbbször éppen e körül a legnagyobb bűn körül forog.

224-225. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Oroszország · Szilágyi Ákos
6 hozzászólás
Cheril>!

Ma is jó lenne, ha a pihenőnapot szellemi dolgokkal töltené az ember.
Nem azzal tölti?
Többnyire nem azzal tölti. Nietzschére hivatkozom. Őt igazán nem lehet vallásos embernek mondani, sőt épp ellenkezőleg, de ő mondta, hogy szégyen, hogy az emberek a napnak azt a szakát szentelik a művészetnek, amikor már fáradtak mást csinálni.

184. oldal (Heller Ágnes -- filozófus; kérdés : Hankiss Elemér)

vargarockzsolt>!

Törvény és szabadság.
Ha azt a szót halljuk, hogy törvény, megdobban a szívünk.Félünk a bűntetéstõl. Vagy épp ellenkezõleg, úgy érezzük,hogy rend van a világban. S ha hihetünk Immanuel Kant-nak vagy József Attilának, talán még szabadság is van ebben a véges vagy végtelen világban.

DANKA KRISZTINA: Sem törvény, sem szabadság nélkül nem tud az ember élni. De e kettõ nem ellentéte egymásnak. Mert az isteni törvények – noha tiltásokat, korlátozásokat tartalmaznak – forrásai a mi valódi szabadságunknak. Elsõdleges kötelességünk annak megértése, hogy mi az emberi élet célja, hogyan lehet morálisan élni, hogyan lehet és kell betartanunk azokat a törvényeket, amelyek lehetõvé teszik számunkra, hogy igazán szabadok legyünk, és emberhez méltó életet éljünk.

15-16. oldal

1 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Mi jellemző a mai (oroszországi) állapotokra?
Szilágyi Ákos: A killerpiac. A profi bérgyilkosok színrelépése… A gyilkosság egyfajta szolgáltatás, ami megfizethető, az árak pedig aszerint emelkednek, hogy ki az illető… A kisemberek saját magánéleti problémáik megoldására már pár száz dollárért vásárolhatnak killert, aki aztán az illetőt megszabadítja a gyűlölt apósától, feleségétől vagy megunt férjétől, esetleg kellemetlenkedő szeretőjétől…
„Van ember – van probléma, nincs ember – nincs probléma” – szerette mondogatni egykoron Sztálin. Ez volt a totalitárius állam filozófiája. Most a magáncsőcselék filozófiája ez. Pénz van, killer van, probléma nincs – ember nincs.

225-226. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szilágyi Ákos

Hasonló könyvek címkék alapján

Heller Ágnes: Morálfilozófia
Heller Ágnes: Portrévázlatok az etika történetéből
Heller Ágnes: Csernisevszkij etikai nézetei
Heller Ágnes: Az igazságosságon túl
Heller Ágnes: Az aristotelési etika és az antik ethos
Heller Ágnes: Személyiségetika
Heller Ágnes: Általános etika
Heller Ágnes: Az erkölcsi normák felbomlása
Balassa Péter – Boda László – Bolberitz Pál – Vekerdy Tamás: A bizonyság két táblája
Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol