A ​Tízparancsolat ma 95% 13 csillagozás

Ti úgy gondolkoztok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség. Én úgy gondolkozom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.
Pilinszky János

97. oldal

– Az állatoknak nincsenek szabályaik ?
CSÁNYI VILMOS: Nincsenek, a kutyát kivéve. A kutya kezd az emberre hasonlítani abban, hogy nagyon könnyen alakít ki rítusokat, és fogad el szabályokat.
…
A kutya közelít az emberi képességek felé azzal, hogy képes erre a dominanciaváltásra, ami a szabályszerű működéshez szükséges. Amikor egy vak embert vezet egy kutya, időnként a vak mondja, hogy mit csináljanak, megállnak, elindulnak, befordulnak. Nagyjából tudja, hogy merre mennek. Időnként viszont a kutyának kell megállnia, és azt „mondania”, hogy ugyan a gazda azt mondja, hogy menjünk át, de nem megyek, mert látok ott egy autót. Át tudja venni a vezérlést. És vissza tudja adni. Egy bármilyen más fajú normális állat vagy átveszi a vezérlést, és akkor ő vezet és kész, vagy pedig engedelmeskedik, mert kemény tréninggel arra szorították rá, hogy mindig engedelmeskedjék. Vagy vezérel, vagy engedelmeskedik. De a kettőt váltogatni és azt is eldönteni, hogy mikor lehet átvenni a vezetést és mikor nem, ezt csak az ember tudja. Meg a kutya.

19. és 23. oldal

MÉRÕ LÁSZLÓ: A matematikának nincsenek törvényei. Axiómái vannak és tételei. A fizikának vannak törvényei, de éppen azért vannak csak törvényei, mert azok már következtetett törvények, tehát az igazságuk korlátos. Csak egy bizonyos világszemlélet keretében érvényesek még azok a fizikai törvények is, amelyek nagyon általános érvényűek. Mert mind ember alkotta törvények valaminek a leírására, ami tõlünk függetlenül is létezik, és ami olyan, amilyen, függetlenül attól, hogy mi éppen miféle fogalmakkal közelítjük meg. A morális törvényekre ugyanez érvényes. Tehát a törvény azért törvény, mert ember alkotta. A Tízparancsolat ilyen értelemben nem törvény, hanem parancsolat.
– Igének is nevezték.
MÉRÕ LÁSZLÓ: Igen. Ige. A törvény nem teljesen univerzális, nem mindenre érvényes dolog. A törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol.

40. oldal

VEKERDY TAMÁS: Én a természetjog híve vagyok. Elhiszem Kantnak, hogy a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem, e kettő az, mi csodálatra késztet. Úgy gondolom, hogy a Tízparancsolat nagysága nem abban áll, hogy jól kitalálták, hanem abban, hogy leolvasott valamit. Valamit valahol leolvasott és kimondott, ami olyan, mint a természeti törvény, még akkor is, ha a természet minket sokszor ellenkező magatartásra sarkall. Ez a zseniális benne.

26. oldal

Az ember szeret kitörni a kerítések közül.
SZIGETI JENŐ: Minden ember bűnös. Nincs olyan ember, aki tökéletesen megtartja mind a tíz parancsolatot. De az embert a Tízparancsolat tartja meg. Ez szójáték, de ennek mély értelme van. Azt jelenti, hogy van egy radikális rossz az emberben, ki-kimegyünk a kerítésen kívül, de a kerítésen belül van az otthon. És minden ember haza vágyik.
– És hol a szabadság?
SZIGETI JENÕ: Én azt hiszem: igazán a kerítésen belül.

54. oldal

Egy francia teológus, filozófus, Jacques Ellul néhány ével ezelõtt, még a halála elõtt megjelentetett egy könyvet, amelyben a modern tömegkommunikációval, a televízióval, a médiumokkal, a képi világgal foglalkozik, és ezzel kapcsolatban egy külön fejezetet szentel annak, amit õ így nevezett el: a derizió kora. Ez a latin szó azt jelenti, hogy gúnyolni, valamit gúny tárgyává tenni. Régen a középkorban az udvari bolondot nevezték derizornak. Ott ült a fõúr, a király mellett, aki nagyon fontos dolgokban tett kinyilatkoztatást, intézte egy ország ügyeit, és az udvari bolondnak az volt a feladata, hogy gúnyolódásával állandóan emlékeztesse urát, királyát és parancsolóját arra, hogy azért ő is csak ember, s amit tán olyan hallatlanul fontosnak gondol, az bizony csak emberléptékű. Udvari bolondnak lenni kockázatos foglalkozás volt ugyan, de jól fizető, tiszteletreméltó foglalkozás. Mára mondja a francia filozófus – a derizorság, a mindent gúnnyá tevő szakma elszakadt ettől a kockázattól, és ma a derizorok, a gúnyolódók lettek királyokká, urakká, sztárokká. A nyelv kicsiny tűláng, de tűzvészként is pusztíthatja a világot.

156. oldal (Szabó István -- református lelkész)

Szilágyi Ákos: A messzi évszázadokba visszatekintve Oroszország – legalábbis a hivatalos, állami emberölés terén – sokáig jótékonyan eltért Nyugat-Európától… Államilag szankcionált kivégzés nem vagy alig volt, és az emberölés, a másik ember életének elvétele – összhangban a kereszténység alapelveivel – olyan bűnnek számított, amelynél nincs nagyobb. A régi Oroszországban a gyilkost dusegub nak, vagyis „lélekölőnek” hívták. A Dosztojevszkij-regények cselekménye legtöbbször éppen e körül a legnagyobb bűn körül forog.

224-225. oldal

Ma is jó lenne, ha a pihenőnapot szellemi dolgokkal töltené az ember.
Nem azzal tölti?
Többnyire nem azzal tölti. Nietzschére hivatkozom. Őt igazán nem lehet vallásos embernek mondani, sőt épp ellenkezőleg, de ő mondta, hogy szégyen, hogy az emberek a napnak azt a szakát szentelik a művészetnek, amikor már fáradtak mást csinálni.

184. oldal (Heller Ágnes -- filozófus; kérdés : Hankiss Elemér)

Mérő László: Az intelligenciavizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos értelemben huszonöt éves korában éri el az ember a csúcsot, akkor a tud leglogikusabban, leggyorsabban gondolkodni.

204. oldal

Mi jellemző a mai (oroszországi) állapotokra?
Szilágyi Ákos: A killerpiac. A profi bérgyilkosok színrelépése… A gyilkosság egyfajta szolgáltatás, ami megfizethető, az árak pedig aszerint emelkednek, hogy ki az illető… A kisemberek saját magánéleti problémáik megoldására már pár száz dollárért vásárolhatnak killert, aki aztán az illetőt megszabadítja a gyűlölt apósától, feleségétől vagy megunt férjétől, esetleg kellemetlenkedő szeretőjétől…
„Van ember – van probléma, nincs ember – nincs probléma” – szerette mondogatni egykoron Sztálin. Ez volt a totalitárius állam filozófiája. Most a magáncsőcselék filozófiája ez. Pénz van, killer van, probléma nincs – ember nincs.

225-226. oldal