A kötet tanulmányai, cikkei, esszéi átfogó képet adnak az Európa-gondolat kialakulásáról és fejlődéséről, többségük Magyarország szempontjából foglalozik az Európa-gondolattal, politikai, történelmi és jogi vonatkozásban egyaránt. A kötetben szereplő írások aktualitása nyilvánvaló hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása perspektívájában. Valamennyi tanulmány, cikk és esszé nemcsak a jogászok, politológusok, történészek, filozófusok, de a művelt olvasók szélesebb közönségének figyelmére is joggal tarthat számot. A kötet főcíme „Nem akarunk csonka Európát…” Robert Schuman egyik nagy hatású beszédéből vett idézet, amelynek időszerűsége a XXI. évszázad elején is nyilvánvaló.
„Nem akarunk csonka Európát…” 1 csillagozás
Várólistára tette 1
Kiemelt értékelések
A kötet átfogó képet ad az Európa-gondolat kialakulásáról és fejlődéséről. Az írások kapcsolódnak az „igen sokrétű európai civilizációhoz”. Politikai, történelmi, jogi tanulmányok és cikkeket tartalmaz. Egy picit gyakorlatiasabb, a mindennapokban jobban használható kötetre vágytam volna, nagyon tudományos megközelítést kaptam.
Népszerű idézetek
Cicero egyenlőség-elméletének másik lényeges eleme, hogy etnikumától és társadalmi helyzetétől függetlenül valamennyi ember ugyanazt a jogállást élvezi. E felfogást tükrözi az a híres megállapítása, mely szerint a „törvények szolgái vagyunk azért, hogy szabadok lehessünk.”
49. oldal
Európában csak három ma is hatályos írott alkotmány, így az 1814-es norvég, az 1848-as (1974-ben módosított) svájci és az 1868-ban elfogadott luxemburgi alkotmány tekinthet vissza száz esztendőt meghaladó múltra. Az Egyesült Államok 1787-ben elfogadott alkotmánya több mint kétszáz éve van változatlan formában hatályban, ha eltekintünk néhány olyan döntő jelentőségűnek nem tekinthető módosítástól, mint például a szenátorok közvetlen választásának rendszere. Másfelől elmondható az is, hogy kevés olyan alkotmányt ismerünk, amely olyan mértékben fonódott össze a nemzet életével, mint az amerikai.
77. oldal
Európában mindig is volt eltérés a kontinens nyugati, „latin” és keleti, „bizánci” része között. Hazánkban e két „kultúrkör” – ha egyáltalán helyénvaló ennek a kifejezésnek a használata ebben az összefüggésben – találkozásának, egymással való ötvöződésének lehetünk történeti vonatkozásban tanúi. A „kultúrkörök” eltérései mellett feltétlenül figyelmet érdemesnek a társadalmi-gazdasági különbségek is, amelyek szintén több évszázados, sőt, évezredes múltra tekintenek vissza.
6. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Konrád György: A közép tágulása ·
Összehasonlítás - Miszlivetz Ferenc – Simon Róbert (szerk.): Zsidókérdés Kelet- és Közép-Európában ·
Összehasonlítás - Tóth László: Hagyomány és identitás ·
Összehasonlítás - Németh István: Európa-tervek 1300–1945 ·
Összehasonlítás - Sándor Iván: Leperegnek a nyolcvanas évek / A kilencvenes évek és Bibó hagyatéka ·
Összehasonlítás - Mályusz Elemér: A középkori magyarság település- és nemzetiségpolitikája ·
Összehasonlítás - Csapody Miklós: A díszmagyar ·
Összehasonlítás - Sz. Bíró Zoltán: Putyin Oroszországa 91% ·
Összehasonlítás - Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás - „Asszonyoknak igen sokat kell tudni…” ·
Összehasonlítás