Zen ​buddhizmus (Az ősök nagy csarnoka) 16 csillagozás

Hamvas Béla: Zen buddhizmus

A ​zen Ázsia két nagy metafizikai hagyománya, a védikus India és a taóista Kína házasságából született. India arra tanít, hogyan kell a nagy világlátvány helyett a nagy „világlátó” felé fordulni. A tao pedig megmutatja az utat az igenek és nemek egymásba simuló paradoxonain át a jelenlétbe. Keleten azon, ahogy Európa görcsösen az ellentmondásmentességre törekszik, csak mosolyognak. „Igen, mert nem, ezért igen.” A zent hol meditációs technikának, hol csendmeditációnak, sőt csendimának is nevezik, mert sem szavakat, sem rítusokat nem használ. Keress egy csendes helyet, ülj le egy párnára kényelmesen, figyeld a lélegzésedet, és igyekezz kikapcsolni minden érzékszervi benyomást és minden gondolatot. Ilyen egyszerű, de -mint Hamvas Béla mondaná- nincs semmi nehezebb ennél az egyszerűnél. Hamvas Béla zen tanulmányát 1955-ben írta. Ekkor még sem Amerika, sem Európa nem sokat tudott a zenről. Ma minden nagyvárosban számos zen-közösség működik és könyvtárnyi tanulmány jelent meg.… (tovább)

>!
Mojzer, 2019
ASIN: B07SFWFZQH · Felolvasta: Rátóti Zoltán
>!
Kossuth, Budapest, 2012
ISBN: 9789630970624 · Felolvasta: Rátóti Zoltán

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Hamvas Béla: Zen buddhizmus

Rátóti Zoltán kellemes hangja nyugtató hatással bír. Olyannyira, hogy néha kedvem támadt volna elaludni, (ami igazán nagy szó, mivel már hetek óta nem nagyon tudok)… Hangulatos kedvcsináló ez a CD mindazoknak, akik érdeklődnek a buddhizmus iránt, de még csak most ismerkednek a zennel. Az utolsó 5 perc volt a kedvencem, ahol zen mondásokat hallgathattunk.

anemona P>!
Hamvas Béla: Zen buddhizmus

Újabb ismeretterjesztés és egyben elmélkedés. Jobban tetszett, mert kevésbé tömény, mint a Buddha beszédei. A végén lévő villám bölcsességek zseniálisak.


Népszerű idézetek

aled P>!

…egy beavatkozás lehetséges; ha valaki önmaga avatkozik be önmagába.

Fatma>!

A mester ruháját mosta, mikor Tan-jüan arra jött és kérdezte.
– E pillanat mire gondolsz? – A mester rögtön válaszolt.
– Mit akarsz, mire gondoljak e pillanatban?

aled P>!

…vannak kevésbé koszosak, akik ha a tanítást nem hallanák, elvesznének.
A többi egyetlen szót sem ért.

anemona P>!

Amíg valamit egy ember mond, őrület, ha már többen mondják, tudás (Novalis).

>!

Olyasmi, hogy „én” tulajdonképpen nincs. Üres. Mindössze viszonylatok eredménye, amely viszonylatokat ha felszámolom, az én ( Átman ) nyomtalanul eltűnik. A viszonylatokat a szomjúság, életéhség, életsóvárság ( tanha, trisna ) teremti. Ha a szomjúság megszűnik, a viszonylatok felbomlanak, az én nincs többé. Az az alak, az a fizikai test, érző szervezet, aki most itt vagyok, nem egyéb, mint elmúlt életek által felhalmozott tettek összebogozott csomója. Amit ebben az életben élek és tapasztalok, nem is engem ér. Ennek a csomónak fáj, ez örül neki, ez szenved, mert ez az, aki született és meg fog halni. Aki tulajdonképpen nincs. Ez a merő éhség és szomjúság. De ha az ember az igazságot megismeri, látja, hogy szarvam súnjam , minden üres. Üresek a belső dolgok és üresek a külső dolgok, üresek a külső és a belső dolgok. Üres maga az üresség. Van nagy üresség ( mahásúnjata ). Üres a végső igazság, üresek a teremtett dolgok és a nem-teremtett dolgok. Van végső üresség. Üres a határtalanság, üres a szétszóródás, üres az első természet, üres az én, üres a megérinthetetlen. Üres a nem-létező, üres a lények belső magva, üres a lények belső magvának nem-létező volta.

anemona P>!

Szeng-c'anhoz valaki így szólt:
– Kérlek, mutasd meg az utat a megszabaduláshoz.
– Ki kötözött meg? – kérdezte a Mester.
– Senki.
– Akkor mitől akarsz megszabadulni?

>!

A mondo titka a szatori , vagyis a világosság átvitelének művelete. Aki ebben a földi életben mindig csak kifelé fordul, a világbámulásba és a szocialitásba szétszóródik, de soha maga felé nem néz, és számára szubjektumának világa ismeretlen marad, az végeredményben a felületen lebeg, és a túlvilágra kerülve ismét csak a felületen fog maradni, de fordítva, ott nem a dolgok szétszórtságában él, mint itt, hanem olyan magányosságban, amelyben még azt sem tudja megállapítani, hogy van-e egyáltalán rajta kívül valaki a gödörben (mint a héber hagyomány mondja), a segítségtelen és szótalan egyedüllétben, minden tárgyi és személyes kapcsolat lehetőségén kívül, némán és bezárva. Itt persze ismételni kell: a dolgot csak a kevésbé koszosak értik, akik, ha a tanítást nem hallanák, elvesznének. A többiek számára ez az értelem hozzáférhetetlen. Minden lépés előfeltétele az érettség. Shakespeare szavaival: „ Ripeness is all ” – az érettség minden.


A sorozat következő kötete

Az ősök nagy csarnoka sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sári László: Alkonyi átváltozás
Leslie L. Lawrence: Sindzse szeme
Weöres Sándor: A teljesség felé
Hermann Hesse: Sziddhárta
Valcsicsák Zoltán: Álmomban Bhutánban ébredtem
Miklós Pál: A Zen és a művészet
Su-La-Ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában
Ligeti Lajos: Sárga istenek, sárga emberek
Sári László: A Himalája arca / Ázsiáról és a végtelenségről
Nagy Károly: A kilencedik újjászületés