Szellem és egzisztencia 3 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Róla szól: Karl Jaspers
Enciklopédia 2
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 16
Kiemelt értékelések
Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia Karl Jaspers filozófiája
„A Melankólia anatómiája” a legcsodálatosabb írás, amit valaha olvastam.
Az egész könyv persze lehengerlő, de ezt nem tudom eléggé dicsérni, csodálni, feldolgozni.
Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia Karl Jaspers filozófiája
Roppant könnyed kötet, a gondolatmenet szinte légies eleganciát kap az esszék többségében. Tökéletes választás volt a mai utazáshoz. A Melankólia anatómiája c. esszét legalább 4x átolvastam, a többit másfélszer, kétszer. Leginkább azért, mert nem volt más olvasnivalóm, és rengeteget mászkáltam, meg várakoztam két közlekedési eszköz között.
Átutazóban megfordultam Szentendrén is. A buszból nem látszik semmi hamvasi. De legalább a hangulatomban nyoma maradt az olvasottaknak. Szeretem Hamvas stílusát, áthangol, és talán megnyugtat. Annak ellenére, hogy időnként átlátszó, és egoista, – úgy, hogy nem csípi érte fülön magát, ahogy azt teszi máskor.
Népszerű idézetek
A könyv a világ leghallgatagabb, legmagányosabb, legbékésebb valósága, – s a könyvtáros, ha vele él, olyan lesz, mint a könyv, hallgatag, magányos és békés:
Nem gyorsan, hanem lassan.
Nem sokat, hanem keveset.
Nem azt, ami nehéz, hanem, ami könnyű.
14. oldal, a melankólia anatómiája (Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1987)
Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia Karl Jaspers filozófiája
A megértés nehézsége abban a pillanatban kiküszöbölődik, ha az ember átgondolja, hogy a lélek birodalma, a Psyche országa nem egyéb, mint az a terület, amely a látható formák, a lények arcvilága mögött és alatt fekszik: ez a láthatatlanságok, az arctalan lényegek világa. Itt nem növények, állatok, emberek, istenek élnek. Az itt levő valóságok egyáltalában nem is élnek. Ezek: vannak. És ezek a valóságok: a képzelet, emlékezet, gondolat képei, fogalmai és eszméi. Ezek itt a lélekszerű valóságok: álmok, félálmok, ábrándok, képek, fantazmák. A lét egészen más szférájába tartoznak és egészen másképpen vannak, mint a látható arcok. Az arcok láthatóan vannak, mint a tárgyak, objektíven. A láthatatlan és arctalan lényegek viszont szubjektíven. Lelkien, vagyis: Psyche palotájában, a tudatban, vagy a tudatalattiban, vagy a képzeletben, vagy az álomban, vagy a vágyban, vagy az emlékezetben, mindegy. De mindig: a látható világ alatt és mögött. Nem ebben a világban, hanem e világ alatt, – az alvilágban, – a lélek országában, – Psyche palotájában.
A melankólia anatómiája grandiózus lélektan és egzisztenciafilozófia együtt, azzal a
határozott különbséggel, hogy itt a lélek és egzisztencia rejtett lényegei között való
tartózkodásnak valódi értelme azonnal kitűnik. Kitűnik legfőképpen az, hogy a lélekben való utazás nem egyéb, mint katabasis, vagyis utazás az alvilágban.
20. oldal, a melankólia anatómiája (Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1987)
Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia Karl Jaspers filozófiája
Van az angoloknak egy igéjük, Burton művének elejére írt versében az első sorban
használja: „I am musing”. Lefordíthatatlan szó. Azt jelenti, hogy múzsai állapotban
vagyok és semmit sem csinálok, csak gyönyörködve bámészkodok, elmélkedek bele a világba és életem olyanná lesz, mint egy dal, vagy költemény. A könyvtáros ilyen musing lény~ aki, mint a tücsök, lassú bámészkodó, csendes, magányos, derült vágytalanságban él. Múzsai állapotban, de nem mint a költő szívében verssel, hanem maga, mint életté vált vers.
15. oldal, a melankólia anatómiája (Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1987)
Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia Karl Jaspers filozófiája
Azt sem lehet elhallgatni, hogy míg más magasigényű gondolkodók ahhoz, hogy a mű érdekében kibontakozhassanak (Eliade, Lupasso, Cioran, Ghyka, megannyi lengyel, szerb), elhagyták hazájukat, Hamvas Béla egyetlen ifjúkori fellobbant, majd kioltott lendületét kivéve erre sohasem gondolt. Ha munkáját, életét meg is nehezítette a hazai, nem is annyira szellemidegen, mint inkább szellemszorongásban szenvedő közeg, a sorshoz való hűség, ami valójában elsősorban az, ki milyen sorsot szán önmagának, pontosan tudatja az emberrel, honnan kell távolmaradni, mit visszautasítani, miben nem szabad elrejtőzni, tudatja, hogy a hiteles megszólaláshoz nagy csendre van szükség – a mű érdekében. Ez a helytállás. A határátlépést nem áttörésben, hanem a határok fölé emelkedésben oldotta meg. Még csak a szokásos belső emigrációt sem választotta. Ehelyett határtalanságának biztos tudatában mindenütt és mindenkor centrális kapcsolatot tudott teremteni, azaz centrumot tudott teremteni önmagából. Amit G. Bataille úgy fogalmaz meg: minden lehet princípium, azt Hamvas Béla: mindenütt tengely van.
149. oldal, Utószó: Kemény Katalin - Élet és Életmű (Pannónia Könyvek, 1987)
Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia Karl Jaspers filozófiája
A tudós a könyvet csak anyagnak veszi: megnézi, olvassa, idézi és félreteszi; a költőnek a könyv csak mű: teremti, elfelejti; a tanítónak csak eszköz: merít belőle és továbbadja; a közönséges embernek csak iparcikk: olvassa, élvezi. Senki sem nyúl a könyvhöz úgy, mint a könyvtáros, olyan csendesen és lassan, ahogy az ember csak örök dolgokhoz nyúl: tengerhez, asszonyhoz, földhöz.
Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia Karl Jaspers filozófiája
Becsvágya nincs: „my leisure would not permit” – semmittevése nem engedélyezi.
14. oldal, a melankólia anatómiája (Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1987)
Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia Karl Jaspers filozófiája
„I turn my inside outside” – írja művének egy fontos helyén: bensőmet kifelé fordítom. Ezzel Burton tulajdonképpen nem mond mást, mint amit a modern lélektan vagy egzisztenciálfilozófia is. Ma ugyanezt csinálják: a belsőt kifelé fordítják. Más szóval: a tudattalant tudatosítják, az irracionálist racionalizálják, az egzisztenciát rejtettségéből napfényre hozzák. Ez pedig nem más, mint hogy az ember a látható arcok világából leszáll az anyagtalan lények világába. Csak hogy Burton a leszállás helyét nem tudattalannak vagy egzisztenciának nevezi el. Hova száll tehát le? Burton mélysége csodálatos, és intelligenciája páratlan. Azt mondja, hogy a Psyché palotájába. És ha az ember megérti, hogy ez micsoda, tüstént meg kell állapítania, hogy a maiak sem tesznek mást, mint a Psyché palotájába szállnak, csak nem tudnak róla, ahogy nem tudnak arról sem, hogy Psyché palotája az alvilág.
19-20. oldal, A melankólia anatómiája
Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia Karl Jaspers filozófiája
Valószínű, hogy mindezt fölösleges is volt elmondani róla, elég lett volna annyi, amit az Unicornisban képzelt mesteréről írt: ˝Esténként magános sétákra szokott menni, amikor hazatért, valamit írt, verset, néhány mondatot, esetleg egyetlen szót". Mert így élt – valóban így.
153. oldal, Utószó: Kemény Katalin - Élet és Életmű (Pannónia Könyvek, 1987)
Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia Karl Jaspers filozófiája
Hasonló könyvek címkék alapján
- Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra 92% ·
Összehasonlítás - Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban 91% ·
Összehasonlítás - Csejtei Dezső: Filozófiai metszetek a halálról ·
Összehasonlítás - Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! 90% ·
Összehasonlítás - Fehér M. István: Jean-Paul Sartre ·
Összehasonlítás - Kovács András Bálint – Szilágyi Ákos: Tarkovszkij 92% ·
Összehasonlítás - Søren Kierkegaard: Az ismétlés 92% ·
Összehasonlítás - Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben ·
Összehasonlítás - R. D. Laing: A meghasadt én 90% ·
Összehasonlítás - Barcsi Tamás: Az ember méltósága ·
Összehasonlítás