A Hamvas Béla kiskönyvtár e kötete Hamvas Béla egy eddig ismeretlen művét tartalmazza, amely – teljes egészében – most jelenik meg először.
Az 1946-ban A bor filozófiája című írásával megkezdett ún. „speak easy-tanulmányok” sorában Hamvas Béla 1947 tavaszától az ősz végéig további négy, hasonló hangvételű esszét dolgozott ki. E négy írásának gyűjteményét munkajegyzeteiben Hamvas Béla az „angol és amerikai falatozó és ivóhelyiségek” után elnevezve Speak easy címen foglalta nagyobb egységbe. Jóllehet különös iróniával átszőtt megfogalmazásában a „speak easy” mint „superessay” kifejezetten az „arrogáns világnézeti tanulmány” ellen-műfajaként keletkezett, az a többlet, ami az esszéket közös hangnemük mellett, tárgyuktól függetlenül is egybekapcsolja: az „esprit de vigilance – az éberség szellemének” a jelenkor konkrét és közvetlen emberi szituációiban támasztott követelménye.
E sajátos szellemű írásokban ugyanakkor Hamvas Béla tovább… (tovább)
Speak Easy 5 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hamvas Béla kiskönyvtár Medio
Enciklopédia 3
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 11
Kiemelt értékelések
Imádom a „speak easy" koncepciót, az erről szóló esszé volt a kedvencem a kötetből. (Paradoxon az igazságtalanságról.) A speak easy akkor történik meg, amikor két felnőtt ember találkozik és úgy tudnak beszélgetni, hogy egyik sem próbálja meggyőzni a másikat a véleményéről, nem térítenek, nem adnak el semmit, nem vélik tudni a megváltás egyetlen valid útját, nem akarják megoldani a másik életét. Diszkréció és őszinteség. Ugyanakkor ez a beszélgetés érdekes ki/betekintést nyújt egy másfajta életbe, más világnézetbe. Ebből a találkozásból ki-ki azt viszi magával, amit értékesnek talál – nem kritizál, nem hőbörög. Így érdemes olvasni ezt a kötetet is.
Az Óda a huszadik századhoz és a Fekete művészet esszék témája tipológiai kísérletek azokról a magatartásokról, amikor valaki a saját őrületét szeretné univerzálissá tenni, illetve az életét valamilyen téveszme vezérli. De nehéz megfogni pár sorban a lényegüket, mert ennél valójában jóval mélyebb szövegek. Sokat elmondanak a 20. századról – de legfőképpen Hamvasról magáról, aki szüntelenül keresi azt az egészséges alapállást, amivel túl tudja élni az őrületet, ami a világ. De! nem nyilvánít ki egyetemes igazságokat, nem gondolja, hogy ezek az attitűdök mindenkire érvényesek lennének. Gondolatkísérletek csupán.
Minél inkább próbálom megfogni a kötet lényegét, annál kevésbé sikerül. Valószínűleg erősen szubjektíven értelmezem – másnak talán egészen mást mondanak ezek a szövegek, de Hamvas általában ilyen.:)
Korának pszichoanalíziséről borzasztó lesújtóan nyilatkozik, visszatérő téma ebben a kötetben. A fekete művészetnek lényegében az egyik központi témája. spoiler
A kötet végére bekerült egy rövid disztópikus novella is – Hiedro Lascaro és a Lascarizmus. Nem éreztem egészen ideillőnek, mivel az esszék utána semmilyen módon nem volt jelölve, hogy áttértünk a fikció területére. Hosszabb regényként kidolgozva egészen érdekes lett volna ez az ötlet, ha létezne ez a könyv, elolvasnám.:)
Népszerű idézetek
Századunknak számomra egyik nagy tanulsága volt, hogy az emberiség igen nagy része elkezdett hinni abban, amint George Bataille mondja, a halál valamilyen trükk és eljön az idő, amikor a tudományosan képzett ember a trükköt leleplezi s akkor örökké fog élni, természetesen tekintet nélkül arra, hogy a föld milyen disznóól. A modern ember valamely időponttól kezdve elkezdett a halál ellen fellázadni s ezzel magától értetődően halálfélelme hihetetlenül felfokozódott. Itt kezdődött a halálösztön kollektív megbetegedése, az utolsó pillanattól való értelmetlen rettegés.
24. oldal óda a huszadik századhoz - Mourez en silence
Kár az embernek azzal törődni, hogy mi lenne, ha nem halna meg. Legyen nyugodt, meg fog halni. És kár az embernek emiatt az, elismerem, átkozottul kényelmetlen félelem miatt olyan nagy zajt csapni. Haljatok meg egyedül. És haljatok meg csendesen. Annál is inkább, mert amúgy is mindenkinek, még a kimagasló kollektivistáknak is minden külső segítség nélkül, magányosan, individuálisan kell meghalni és ezen semmiféle lárma nem segít. Éljetek közösségben és egyedül kell meghalnotok. Éljetek vidáman és haljatok meg csendesen.
26. oldal Óda a huszadik századhoz
Outsider mindenki, aki nem helyezkedik arra az álláspontra, hogy a kort teljes egészében pozitívnek, pozitíven kell fogadni, el kell ismerni, realitását komolyan kell venni és birtokba kell venni. A kor iszonyatai nem érvek a kor ellen, hanem éppen ellenkezőleg, ezeknek tartozunk a legnagyobb hálával, mert bennünk csak táplálják az egyre nagyobb hatalommal jelentkező ellenerőket.
77. oldal, Óda a huszadik századhoz, Outsiderek (Medio, 2022)
Amerikában, mint hírlik, azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy az iskolákban rendes tantárgyként bevezetik a szerelem tanítását. Nem tudom, szemléltető oktatásra gondoltak, vagy pedagógiai ismeretterjesztő filmekre, kellő kísérő előadásokkal. Azok, akik ezt a gondolatot fölvetették, nyilván összpontosított támadást kívántak indítani Élet őnagysága legérzékenyebb pontja, az erotika ellen és azt remélik, ha a szerelmet tanítani fogják, akkor azt a fiatalokkal annyira meg fogják tudni utáltatni, mint a történelmet, a mathematikát, a grammatikát és az irodalmat. Ha a kísérlet sikerül, a hegelizmus legnagyobb ellenfelétől, a szerelemtől szabadul meg. A magam részéről azt hiszem, hogy akkor viszont az aberrációk és a homosexualitás felvirágzásával kell számolnunk és minden valószínűség szerint új s az eddigieknél hatásosabb narkotikus szerek fölfedezését várhatjuk. Ha az amerikai kísérlet beválik, indítványozni fogom, hogy az iskolákba vezessék be a munkakerülés technikájának kötelező tanítását, esetleg a szabotálást, a naplopást, a csavargást, az iszákosságot és zsebtolvajlást. Ezek után tanítsák már az elemi osztályokban a csalást, a hazugságot, a betörést, a rablást, a gyilkosságot, a mérgezést, a képmutatást, a különböző kínzási módszereket és végül magát a modern pedagógiát.
Mindezt egészen komolyan javaslom abban a tudatban, hogy az a gyermek, aki mindezt kibírja, abban olyan tüneményes ellenerők fejlődnek majd ki, hogy tényleg olyan lesz, mint az Athénba érkezett idegen.*
* „[…] egy idegen Athénbe érkezett – még elég rég volt, de már a modern korban, vagyis Periklés idejében és feltűnést keltett választékos beszédjével, finom modorával, korrekt magatartásával, s amikor megkérdezték, hol kapta ezt a remek nevelést, így felelt: csupa hazug, ripők, pimasz, zsivány, arcátlan, rabló svihák között.” (61. oldal)
62. oldal, Óda a huszadik századhoz, Csak semmi pedagógia! (Medio, 2022)
Századunknak számomra egyik nagy tanulsága volt, hogy az emberiség igen nagy része elkezdett hinni abban, amint George Bataille mondja, a halál valamilyen trükk és eljön az idő, amikor a tudományosan képzett ember a trükköt leleplezi s akkor örökké fog élni, természetesen tekintet nélkül arra, hogy a föld milyen disznóól. A modern ember valamely időponttól kezdve elkezdett a halál ellen fellázadni s ezzel magától értetődően halálfélelme hihetetlenül felfokozódott. Itt kezdődött a halálösztön kollektív megbetegedése, az utolsó pillanattól való értelmetlen rettegés. Részben ez volt az oka annak is, hogy a modern ember nagy kollektívumokba tömörült, népekbe és fajokba és nemzetekbe és osztályokba, mert azt hitték, hogy akkor az ember nem egyedül hal meg, hanem a többivel együtt és az úgy sokkal könnyebb. Ezért fejlődött ki a nagy kollektívumokban a ressentiment a magányosok iránt, mert rettenetesen sértette őket annak az embernek bátorsága és nyugalma, aki egyedül mer élni, vagy, ami ugyanaz, egyedül mer meghalni. Ezért fejlődött ki a rémregény és a piff-puff film, amely a halálideált az izgatott felfordulásban látja s az embert olyan pillanatban éri, amikor a nagy puffogás megrészegíti és nem is ér rá gondolkodni. Az emberek félnek egyedül meghalni s ezért a világban állandóan olyan zajt csapnak, olyan felfordulást és izgalmat idéznek, bőven gondoskodnak állandó piff-puffról, drámáról, rémregényről, borzalomról, bombákról, katonabandáról, hogy e kábulatban észrevétlenül halhassanak meg. A piff-puff mint érzéketlenítő. Haljatok meg bombazáporban, mialatt a gramofon nyekereg, a házmesterné forte pesante a lakóit oktatja, a sziréna szól és a rádión a diktátor a tömegnek bejelenti a hadüzenetet.
Bármilyen rosszul esik is, hogy oktató hangot használjak, ezúttal nem térhetek ki előle és meg kell mondanom, a meghalást tudomásom szerint éppen úgy mindenkinek magának kell csinálnia, mint ahogy magának kell álmodnia, varázsolnia, szerelmesnek lennie és kísérteteket látnia. Ez a szigorúan át nem ruházható dolgok közé tartozik. Ezen a ponton a kollektivizmus száz százalékban megbukik. Mint ahogy az individualizmus száz százalékban megbukik abban a pillanatban, amikor élek, vagyis máshoz szólok, amikor beszélek, gondolkozom, szeretek, vitatkozom, kérek, elfogadok, nevetek, haragszom.
24-25. oldal, Óda a huszadik századhoz, Mourez en silence (Medio, 2022)
Vedd tudomásul, hogy aki megsértett, az jobban gyűlöl, mint te a sértésért gyűlölsz. Aki irányodban rosszhiszemű volt, az örök ellenségeddé lett. Aki rágalmazott téged, az bosszút fog állni rajtad, amiért rágalmazott téged. A kizsákmányoló gyáros a legszívesebben kiirtaná munkásait, akiket állandóan kizsákmányol. A hatalmas, ha lehetne, vízözönt bocsátana országára, hogy megfojtsa azokat, akiknek hazudik, akiket megcsal, kizsákmányol és akiknek életét tönkreteszi. A közösségrombolás nem annak a részéről történik, aki az igazságtalanságot elszenvedi, hanem annak a részéről, aki az igazságtalanságot elköveti.
134. oldal, Paradoxon az igazságtalanságról, 2 (Medio, 2022)
Egyetlen magatartás van, amely bennünket szabaddá tesz és így a valóságot csorbítatlanul kezünkbe adja s ez a derű – a derűvel pedig igazán és elveszthetetlenül az ajándékozott meg bennünket, aki megmutatta saját életén, hogy a halál és a szenvedés is ennek a tündöklő jónak csak szükségszerű rossza, vagyis Jézus. Életünk a század borzalmaival erre a felismerésre nemcsak lehetőséget nyújtott, hanem, a magam részéről szólva, engem ennek belátására egyenesen kényszerített. Én, kérem, az egészre tartok igényt. Az egész világra és az egész létre és az egész korra. Semmit sem vagyok hajlandó visszautasítani. Semmit sem akarok elszalasztani abból, ami van. S amikor kerestem azt a magatartást, amely minden meggyőződésen és világszemléleten túl az egészet nekem nyújtja, megtaláltam a derűt és megtaláltam ezt a derűt ott, ahol a legkevésbé vártam, az Evangéliumokban, találkoztam Jézus mosolyával és megértettem, mi a Békesség Örömhíre.
89. oldal, Óda a huszadik századhoz, Kérdés az ismeretlenhez (Medio, 2022)
Végül elérkeztem ahhoz a fontos ponthoz, hogy megmondjam a következőket: a kereszténység nem vallás. A kereszténység persze nem történeti s így eltorzított alakjában, hanem eredeti evangéliumi értelmében az emberiség meg nem változtatható eredeti, ősi, megmásíthatatlan alapállásának megnyilatkozása, minden történeti változástól független, minden kor alapjában lévő báziskondíciója, amelynek egyik legfontosabb és leglényegesebb ismertetőjele az, amit kimondottam: a valóságot a maga teljes egészében fel kell ismerni és birtokba venni. A kereszténység eredeti értelmében valami, ami az ember és a létezés egészét számunkra megnyitja és lehetővé teszi, hogy többé ne világnézeteket, vallásokat, meggyőződéseket, vagyis létezésfragmentumokat éljünk, hanem ténylegesen a reális egész életet. A régiek, főleg Pál apostol, az evangéliumi kereszténységet ezért hívták megváltásnak, mert az embert, ha beleegyezik, minden kötelék és fogság, korlát és határ alól egyszer és mindenkorra felszabadítja.
79. oldal, Óda a huszadik századhoz, Outsiderek (Medio, 2022)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből 96% ·
Összehasonlítás - Selvarajan Yesudian – Haich Erzsébet: Sport és jóga 96% ·
Összehasonlítás - Baktay Ervin: India bölcsessége 99% ·
Összehasonlítás - Frank Robin – Lars Ritter: Eszmék könyve 98% ·
Összehasonlítás - Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve 97% ·
Összehasonlítás - Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem 98% ·
Összehasonlítás - Baranyi Tibor Imre: Fejlődő létrontás és örök hagyomány 97% ·
Összehasonlítás - Weöres Sándor: A teljesség felé 92% ·
Összehasonlítás - Buji Ferenc: Magasles 98% ·
Összehasonlítás - Vona Gábor: Míg a halál el nem áraszt 94% ·
Összehasonlítás