Patmosz ​I-II. 35 csillagozás

Hamvas Béla: Patmosz I-II. Hamvas Béla: Patmosz I-II. Hamvas Béla: Patmosz I-II. Hamvas Béla: Patmosz I-II. Hamvas Béla: Patmosz I-II.

Patmosz ​kis Égei-tengeri görög sziget, egy a több tucatból. Az aggastyán János apostol száműzetésének helye. Az evangélista itt foglalta írásba az üdvtörténet végidejét, az Apokalipszist, a Jelenések könyvét.

És Tiszapalkonya? Hőerőmű, dübörgő turbinák, barakk, emeletes ágyak, vaskályha, verejtékszag. A bé-listázott Hamvas Béla segédmunkás-raktáros munkakörben eltöltött éveinek „második korszaka”, száműzetésének leghosszabb periódusa, 1954-től 1962-ig.

Hamvas az exilium valódi természetével már 1948 óta tisztában volt. Az ötvenes évek elején írt naplótöredékeinek az ószövetségi Szarepta címet adta, mert Jahve így szólt a menekülő Illés prófétához: Menj Szareptába, és ott rejtőzz el. Hamvas először Szentendre határában keresett menedéket. Ekkor mint kertész és földműves. Mikor a hatóságok szemében e magának választott szerep tarthatatlanná vált, 1951-től ingázó munkásként az inotai hőerőműnél helyezkedhetett el, raktáros besorolással.

Az ember megrendülten… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hamvas Béla életműsorozat

>!
Medio, 2015
762 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639240421
>!
Kossuth, Budapest, 2010
ISBN: 9789630961769 · Felolvasta: Rátóti Zoltán
>!
Medio, 2008
762 oldal · ISBN: 9789639240438

3 további kiadás


Enciklopédia 16


Kedvencelte 19

Most olvassa 17

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

>!
Flajmer P
Hamvas Béla: Patmosz I-II.

Inkább társadalmi, rendszerkritikus esszék vannak ebben. Kicsit hiányzott belőle az az esszenciális Hamvas a természet imádatával, meg ahol elmondja, hogyan kéne élnünk. A legjobb az Interview volt, Hamvas rohadt erősen tud saját magára reflektálni és elemezni. „Először mindig fel kell öltözködni. Mintha nem lenne tiszta pillanat, amikor az ember a fa alatt ül.”
Ma már villa kell és sportkocsi. Senki nem ül a fa alá.
Olvassátok Hamvast és felfigyeltek az apró mosolyokra. Megtudjátok, hogy tudhatsz bármennyit, olvashatsz bármennyit, lehetsz igazgató, lehet akárhány diplomád, az aki szeret az mindig több lesz és magasabb szinten fog állni nálad. És ez az egy ami számít.
Oda kéne ülni néha a fa alá.

2 hozzászólás
>!
levin2004
Hamvas Béla: Patmosz I-II.

hát véletlenül megint a kezembe akadt. belekukkantottam, és elkapott…szóval elolvasom megint.

az egyik legfontosabb könyv az életemben. 20 éves voltam, amikor a legjobb barátom a kezembe adta, h olvassam el, mert kurva jó. (ahogy ismerem, ezt ő is úgy hallotta valakitől, aztán beszerezte, olvasott belőle 15 oldalt, majd nekem adta, mint alapművet.)
akárhogy is, ha ennek a barátomnak ennyi volt a küldetése, hogy a kezembe adja a patmoszt, akkor betöltötte a karmáját, és már egyikünk sem élt hiába ezen a földön.

mocsok fontos könyv. kinyilatkoztatás-szerűen beszél arról, h hogyan működnek alapvető dolgok az életben, úgy mint erkölcs, becsület, igazság, bűn,korrumpálódás, de olyanokról is, h milyenek a németek, a pálinka vagy a bor.
mégis: ahogy olvasom,annyira mélységesen igaznak és magaménak érzem, amit mond, h nem zavar az ex-catedra stílus (ami egyébként valszeg mindenki mástól kiverné nálam a biztosítékot…). valahol mélyen, nagyon belül érzem, h minden szava igaz, triviális.
ez világ, amiben lakunk, túl színes, gyors, zajos, kavargó ahhoz, h az embernek alkalma nyíljon mögé nézni és meglátni a szerkezetet, a struktúrát, ami mozgatja. kell(ene) hozzá az affinitáson túl mérhetetlen hosszú idő, elmélyülés, roppant műveltség, kívülálló pozíció, és félelmetesen stabil erkölcsi alapok. ezek egyike-másika időnként összejön az embernek, és akkor tényleg érzi, h közelebb kerül a dolgok lényegi megértéséhez, de aztán megint elkapja a mókuskerék, és pillanat alatt visszazuttyan a normálisnak mondott hétköznapi őrületbe.
hamvasnak ez mind egyszerre jött össze. nem volt boldog tőle, és én sem irigylem érte. de ezek kellettek ahhoz, hogy összerakja ezt a könyvet, ami szerintem is tényleg a 20. századi esszéirodalom csúcsa.
hangulattól függően könnyű v nehéz olvasmány. kirkagaard-nál könnyebb, a harry potternél sűrűbb.
igazságkeresőknek, esszéistáknak kihagyhatatlan numera.

>!
kultúrmacska
Hamvas Béla: Patmosz I-II.

Évek után újra felfedeztem magamnak Hamvas Bélát. Még mindig zseniálisnak találom. A Patmosz I. hangoskönyvként volt útitársam pár napig, de annyira tetszett, hogy muszáj leszek a köteteket is elővenni és elolvasni.

>!
DrEmergencyGrooveHouse P
Hamvas Béla: Patmosz I-II.

Egyik legkönnyebb Hamvas amit olvastam, akik még csak ismerkednek az íróval, ajánlott az egyik első könyveként elolvasni. Mondjuk a Babérligetkönyv után. Viszont a Dúl Antalos utószót mindenki nyugodt szívvel kitépheti a könyv végéből, teljesen fölösleges.

>!
Constantinus_A_P I
Hamvas Béla: Patmosz I-II.

Idill, eper, rántottleves, Dél, hivatalnokköltészet.


Népszerű idézetek

>!
Márta_Péterffy P

Aldous Huxley kiszámította, hogy a csend köre évenként tizenhárom és fél kilométerrel szűkül. Már nincs messze az az idő, szól, amikor a csend a földről tökéletesen eltűnik. Boldog lesz, akinek néha sikerül a Himalájában, vagy az óceánon félórás megnyugvásban részesülni. A meghittség köre egyre kisebb.

I.kötet 168.oldal

2 hozzászólás
>!
danaida P

NIETZSCHE szerint, amit az ember másnak hazudik, elenyésző semmiség amellett, amit az ember önmagának hazudik.

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
3 hozzászólás
>!
Cheril

…Kierkegaardnak Az idő bírálata című tanulmánya kezembe került. Nincs társadalom, nincs állam, nincs költészet, nincs gondolkozás, nincs vallás, ami van romlott és hazug zűrzavar. Pontosan így van, gondoltam. De ennek valamikor el kellett kezdődnie. Elkezdtem keresni a sötét pontot. A proton pszeudoszt, vagyis az első hazugságot… Visszafelé haladtam a múlt század közepétől a francia forradalomig, a felvilágosodásig, a racionalizmusig, a középkoron át a görögökig, a héberekig, az egyiptomiakig, a primitívekig. A válságot mindenütt megtaláltam, de minden válság mélyebbre mutatott. A sötét pont még előbb van, még előbb. A jellegzetes európai hibát követtem el, a sötét pontot magamon kívül kerestem, holott bennem volt…

>!
Frank_Spielmann I

Aki behódol, az alkalmazkodásban lényét feladja, és végül elveszti. Aki nem hódol be, lényét megtartja, de nem tud vele mit kezdeni, mert egyedül áll.

I. kötet, 12. oldal

7 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

A világ az a hely, ahol a dolog nem az, ahogy van, hanem ahogy hat. A világban az embert nem valódi élete, hanem színészi teljesítménye szerint ítélik meg.

45. oldal, I. kötet, Direkt morál és rossz lelkiismeret

>!
danaida P

Hegel. Az ember elképed, hogy kit él ez önmaga helyett.

>!
Cheril

A tizenkilencedik század közepén egyetlenegy életrendet ismertek, a polgárit. A polgárságban összekeveredett az elvilágiasodott papság, a lezüllött nemesség, a kereskedő-iparos-földműves, és a munkásság. A polgár eszménye a két-három-négyszobás lakás, komforttal, ma már gépesítve, fix és jó jövedelem, divatos öltözködés, a szobák száma ritkán több, nem tényleges igényből, inkább hencegésből és hisztériából. Újabban idetartozik a rádió, amely reggel hattól éjjel tizenegyig szól, a televízió, az autó és a nyaraló. Inkább életfeltétel, mint élet, és a polgár azért él, hogy e feltételeket megszerezze. Persze a színház, de inkább az operett, még inkább az orfeum, de még inkább a mozi. Minél kevésbé kötelez, annál jobb. Ezért jó a bestseller, mert csak divat. Csak nem komolyan venni. Ízlés? Legfeljebb sznobizmus. Fontos, hogy a nyugalmat ne zavarják. A nyugalmat békének is hívják, de mindent másképpen hívnak. Ezért mondják, hogy liberalizmus, de tulajdonképpen rest, gyáva és mohó korrupció. Mindez álmos és puha, alaktalan és parazita, bornírt és képmutató. Olyan, mint a rosszul szellőztetett udvari szoba, amelynek elviselésére később kitalálták a kirándulást. De inkább a hegyek levegője lett áporodott, nem a polgár frissebb.

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

A forradalmat nem a lázadó csinálja, hanem a korrupció csinálja a lázadót. […]
A forradalmár azt hiszi, mert valaki nyomorult, az igazság csak az ő oldalán lehet. De abban a pillanatban, amikor a forradalmár a világot elfoglalja és berendezkedik, a javakat azonnal birtokba veszi és védeni kezdi, a rossz lelkiismeret benne máris felébred, és a direkt morált tüstént provokálja. Soha még nem zajlott le forradalom, hogy ez paradigmatikusan ne ismétlődött volna meg. Eszméit hiába hirdeti tovább. A hirdetés már nem a direkt morál, hanem a rossz lelkiismeret hangján történik. Ha a forradalmár hatalomra jut, a világnak tüstént behódol, és kezdődik az egész előről.

I. kötet, 13. oldal

Kapcsolódó szócikkek: forradalom
>!
Frank_Spielmann I

A múlt század az őrültek százada. Hölderlin, Schumann, Gogol, Baudelaire, Maupassant, Van Gogh, Nietzsche.
Ma már nem vagyunk képesek megőrülni.

I. kötet, 31. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Minden nyelv tud valamit, amit csak ő tud, rajta kívül senki.

I. kötet, 295. o


Hasonló könyvek címkék alapján

Földényi F. László: Melankólia
Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom
Tatár György: A „másik oldal”
Kertész Imre: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt
Földényi F. László: A melankólia dicsérete
Heller Ágnes: Olvasónapló 2012–2013
Szentkuthy Miklós: Az egyetlen metafora felé
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Georg Klein: Vak akarat és önző DNS
Bréda Ferenc: De Amore