Eksztázis 22 csillagozás

Hamvas Béla: Eksztázis

Kung ​mester beszélgetéseinek négy döntő szava van. Az első a „li”. Li mértéket, szabályt, erkölcsöt, törvényt, udvariasságot, szociális charme-ot (gentlenesse, politesse) jelent. Ha fizikailag értelmezik és távolságot mérnek, vele, annyi mint mérföld. De belső mérték is: önuralom és fegyelem, de nem szubjektív aszkézis, hanem az ősök hagyományában levő rendtörvény alkalmazása, amely az embernek viszonyát egyszer s mindenkorra szabályozza. Lije van annak, aki feltűnés nélkül, egyszerűen és komolyan viselkedik, minden túlzástól tartózkodik, az embert tiszteletben tartja, maga iránt tiszteletet ébreszt szavaival, viselkedésével, tetteivel, munkájával… A Mérték. A Li sem alulmaradni, sem túlmenni… A középen maradni. A Li a kulturált emberi erkölcs, amelynek gyökere a vallásos pietás. A Li az őskori élet alapvető vonása. Kínában éppen úgy, mint Indiában, Iránban, Egyiptomban, Görögországban. Az embereknek egmyás iránt tanúsított respektusa, amely a magasrendű és békés élet egyetlen… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mérték

>!
Medio, Szentendre, 1996
56 oldal · ISBN: 9638532343

Enciklopédia 9


Kedvencelte 4

Most olvassa 3

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

>!
Bla I
Hamvas Béla: Eksztázis

Hogy rövid, s nagyon tömör, meg velős – aláírom. De én túlságosan materialista lettem életem, s szocializációm során ahhoz, hogy a megértést követően – ami szintén nem egyszerű – el is fogadjam a leírtakat, ami emberfeletti, természetfeletti. Ráadásul időnként, de rendszeresen idegen kifejezésekkel magyarázott. Szóval, ha ez az esszé Hamvas Béla legjobb írása – ezt nem vitathatom – de meg kell állapítanom, hogy ehhez én túl kicsi és földhöz ragadt vagyok. Amennyire tetszett érvelése és szenvedélye a Száz könyv-ben, annyira értetlen maradtam itt…Nem is küzdök egyelőre tovább!

>!
ptagi P
Hamvas Béla: Eksztázis

Ez volt az első könyvem Hamvas Bélától.
És nagyon vágytam rá, mert gyakran idézik, olyan okosakat és szépeket mond, és úgy megragadja a pillanatot, meg a lélek rezdüléseit – ezek voltak a prekoncepcióim. Meg még az, hogy lehetünk mi jó barátok, hiszen sok ismerősöm emlegeti áhítattal a nevét.

Nos, nem lettünk barátok, Hamvas és én. Mert ha valamitől felmegy bennem a pumpa, akkor az, amikor a keresztyén Isten-élmény, vagy még inkább az Istenhez vezető út egy a sok közül a felsorolásban, annak is a végén. Aki így tekint rá, szvsz totálisan félreérti. Főleg a mai ref.kalauz igéje szerint (Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam”) ez tévút, hogy be lehetne sorolni a keresztyén imádságot a meditáció egyik fajtájaként, vagy hogy a megtérés az hasonló lenne a buddhista megvilágosodáshoz.
Ah, mindegy, nem fejtegetem tovább, mert aki érti, érti, aki meg nem, azzal én nem fogok leállni vitatkozni hit-kérdésről.
Mindenesetre ez most nekem nagyon nem azt adta, amit vártam tőle.

Fogok még olvasni Hamvas Bélát, mert ennyi légy barátom nem tévedhet, de most ez nagyon nem az volt, amire számítottam.

5 hozzászólás
>!
Lunemorte MP
Hamvas Béla: Eksztázis

Igazából ez az egyik legjobb műve Hamvasnak szerintem. Rövid, tömör, de nagyon velős. Szinte az egész könyvet ki lehetne idézgetni. Minden egyes mondata, minden gondolata elgondolkodásra készteti az olvasót. Egyáltalán nem unalmas, nincs egy felesleges gondolat sem ami felett csak úgy el lehetne siklani. Minden olvasni tudó embernek a kezébe kellene adni egyszer.

1 hozzászólás
>!
Carmilla 
Hamvas Béla: Eksztázis

Rövid ugyan, de nagyon tömény. Komoly odafigyelést igényel az olvasása, de megéri, mert valóban építő.

>!
_Andrea_
Hamvas Béla: Eksztázis

Nem tudom eldönteni, hogy ez az esszé rosszul van-e megírva, vagy én vagyok túl süti ahhoz, hogy felfogjam a tartalmát. Valamennyi így is átjött belőle, de nehéz volt az összefüggésekre figyelni, és rájönni, hogy mit is akarhat kifejezni. Most ugrottam neki másodszor, de kell még neki egy kis idő.
A fő gondolatmenet megmaradt – hogy nem való embernek a csodavárás, a világ kulisszái mögé csak pillanatnyi, ihletszerű belátás megengedett, mely után az élet ugyanúgy megy tovább, ahogyan addig is folyt, csak a tudatosság, az alapállapot változik valamit? Tükörsima kedély és a nihil elviselése, tudatosítása, természetesnek tekintése. És mindez különböző hagyományok összehasonlításával, rengeteg utalással és keleti nyelvi kifejezésekkel. Számomra ez akadályozta leginkább a megértést.

>!
sithlovag
Hamvas Béla: Eksztázis

Egy meditációs útmutató, egy értekezés a zenről. Aranyat ér minden gondolata, valóban lassan érdemes vele haladni, hogy a gondolatokat megfelelően át tudja rágni az ember. Igazi kincs ez a spirituális irodalomban, külön öröm, hogy magyar ember tollából származik.

>!
Constantinus_A_P I
Hamvas Béla: Eksztázis

Nos, aki imával, meditációval foglalkozott mélyebben, az érteni fogja. Más neki se álljon. Vagyis álljon csak neki, de óvatosan, s vessen magára ha kibicsaklik valamije.


Népszerű idézetek

>!
Lunemorte MP

A szobából ki se kell lépni és az ember az egész földet bejárja, a könyvet ki se kell nyitni és az ember mindent megtud. Az egyetlen tennivaló, hátrálni, mint az olvadó hó.

>!
Lunemorte MP

Ismeretek halmozásához és tanuláshoz tehetség kell, tehetséggel pedig csak a kivételes individuum rendelkezik. Az ismeret egyébként sem vezet sehová, bármilyen nagy legyen, sőt minél nagyobb, annál kevésbé. Ezért lehet valaki rendkívüli ismeretekkel rendkívül alacsonyrendű.

>!
Lunemorte MP

Az én helyem a nem-hely, nyomom a nyomtalan, se test, se lélek.

>!
Lunemorte MP

Szomjúság nélkül nincs élet és nincs gazdagság, nincs ragyogás és nincs öröm. És szomjúság nélkül nincs sóvárgás arra, ami magasabb, és nincs kívánság, hogy az ember az alacsonyabbat megfékezze és a magasabbat megvalósítsa.

>!
Lunemorte MP

Látni kell. Lépni kell. Át kell lépni a küszöbön. Fel kell ébredni! Ébernek kell lenni.

>!
Lunemorte MP

A valóságot hiába ismerem fel, ha a következményeket életemre nem alkalmazom.

>!
Bla I

Eksztázis annyi, mint kívül állni. Kívül állni a szétszórt nyugtalanságon és belül állni a megvalósított egységen. „Szabad vagyok önmagamtól, szabad vagyok az éntől.” Szabad vagyok a szabadságtól.

29. oldal

>!
Carmilla 

    „Úgy élni, hogy ne legyen semmim és ne legyek senki” – mint a szufi mondja.

32. oldal (Medio, 1996)

>!
Lunemorte MP

Amiről az emberek azt hiszik, hogy haszontalan, az a legértékesebb.

>!
Carmilla 

Az élet magasabb körében tulajdonképpen mindig eksztatikus, vagyis mámor, a művészi alkotás, a gondolkodás, a műalkotás átélése, az olvasás, a tanulás, a szerelem, a gyönyörködés, a tánc, a zene, az utazás, az ima.

15. oldal (Medio, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: mámor
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Montaigne: Esszék
Balassa Péter: Az egyszerűség útjai, sötétben
Francis Bacon: Esszék
Rainer Maria Rilke: Prózai írások
Anatole France: Coignard abbé véleményei / Epikur kertje
Su-La-Ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában
Weöres Sándor: A teljesség felé
Pais István: Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák
Pais István: A görög filozófia
Márai Sándor: Füves könyv