Az ​ősök nagy csarnoka I-IV. 19 csillagozás

Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka I-IV. Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka I-IV. Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka I-IV. Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka I-IV.

„Az ​ősök nagy csarnoka részeit Hamvas Béla 1936 és 1961 között, egy-egy szabad órájában készítette. Mondhatnánk lopott időben, könyvtári munkaidejében, frontszolgálatok csendesebb pillanataiban, katonai szabadsága és hátországi szolgálatai idején, a negyvenes évek végén Szentendre Bubándombján, 'földműves korszakában', majd segédmunkás szerepben, a hőerőművek raktáraiban eltöltött hosszú évek alatt, titkokban, kihúzott íróasztal-fiókokban írva, nyomorúságos barakk-szobákban, és az erőművek mögötti árokpartokon, hajnali órákban, Inotán, Bokodon, Tiszapalkonyán. A négy könyv tartalmi összeállításában nem az elkészítés időrendjét követtük, hanem a "nagy archaikus egységek” köré rendeztük Hamvas tanulmányait, szövegelemzéseit és fordításait. Az első kötet a védikus hagyományt és a hozzá szorosan kapcsolódó buddhista tradíció egy-egy elemét tartalmazza. A második kötet Kína taoista- és csan-hagyományából, a tibeti bön, a tibeti buddhizmus írásaiból és Japán zen szövegeiből válogat. A… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hamvas Béla életműsorozat

>!
Medio, Budapest, 2013
480 oldal · ISBN: 9789639240278
>!
Medio, 2005
368 oldal · ISBN: 9639240265
>!
Medio, Budapest, 2004
414 oldal · keménytáblás

2 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 4

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 35


Kiemelt értékelések

>!
kucséber
Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka I-IV.

„… csak a megismerés szabadít meg … a léleknek katarzison kell átesnie. Le kell szállnia az alvilágba saját lelkéért, ahogy Orpheusz … etc… ”

magyarul :
aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni

>!
Quator
Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka I-IV.

Hamvas Béla hatalmas munkába kezdett bele, mikor elkezdte írni ezeket a könyveket, tulajdonképpen az emberiség transzcendens tudását akarta ezzel összefoglalni. Bélának az az erőssége, hogy a lényegi dolgokra nagyon jól rá tud érezi, és ezt sok helyen érezni lehet a könyvben. Hátránya a köteteknek, hogy nem várható el H. B.-tól, hogy minden megjelenített szellemi irányzatban maradéktalanul elmélyedt legyen, és ez meg is jelenik a könyvben, Hamvas a legjobb tudásával próbálta megírni a könyvet, ebben biztos vagyok, de mégis pontatlanságok, félreértelmezések is kerültek bele. Gondoljunk csak bele Hamvas kora nem olyan volt, mint a mai, ha például engem ma érdekel a taoizmus, és van pénzem, akkor hazánkban is megtehetem, hogy megkeresem az általam hitelesnek tartott csoportot, és náluk gyakorlok évekig, aztán valószínűleg megértek valamit abból, mi az a taoizmus. De Béla korában ez nem volt ilyen egyszerű, és a tudományos feldolgozás se tartott ott, ahol ma. Ennek ellenére a lényegi dolgokra Hamvas sokszor bámulatosan ráérez, még ha érződik is, hogy a forrásai egyes tárgykörökben nem tökéletesek, ebben van jelentősége Hamvasnak, hogy sokszor a megértése, ráérzése jobb, mint annak akinek a mai korban sokkal több lehetősége lenne azt az irányzatot megérteni. Összességében nem tökéletes művek, az olvasót ha valami érdekli, olvasson utána, keresse fel személyesen az adott irányzatot és akkor teljesebb képe lesz, viszont mint mondtam, ahogy Béla leírja, és összefoglalja ezt a tudást, és a zseniális meglátásai,lényegrelátása miatt érdemes ezeket a könyveket elolvasni.

>!
DrEmergencyGrooveHouse P
Hamvas Béla: Az ősök nagy csarnoka I-IV.

1. könyv:
Számtalan upanisád fordítást olvastam már (Vekerdi József, Tenigl-Takács, Weöres Sándor, Max Müller, Pál Dániel, …) de még egyik sem volt olyan tiszta tartalmilag és hipnotikus ritmikailag, amit a Hamvas ebben a kötetben megvalósított. És akkor még ott van a jógával foglalkozó rész. Toronymagasan a legtisztább, annak ellenére, hogy rengeteg szanszkrit szót használ. Buddha beszédei meg a Gyémántnál keményebben kívül elsőre is tökéletesen érthetőek. Persze ez csapda, mert a lényeg az ismétléstől albérlel.

2. könyv:
A kínai rész eléggé erős, a tibetit egy ismerősöm egy ponton nem merte tovább olvasni, a japán zen meg a végén maga a felüdülés. Nem is olyan komoly. Kaland olvasni.

3. könyv:
Csak azt tudnám miért suttognak ezek a falak…


Népszerű idézetek

>!
Cheril

A világ elpusztul! A föld minden könyve közül válaszd ki a száz legnagyobbat, hogy a jövő számára megmentsük. Kiválasztottam! A bárkában nem fér el száz. Válassz ki tizet, s a többit dobd ki. Kiválasztottam. Dobj ki még kilencet, mert csak egyet vihetünk. Kiválasztottam. Melyik ez az egy könyv? A Véda. Miért? Könnyű lenne válaszolni, olvasd el. De sokan elolvasták, és nem értették. Könnyű lenne válaszolni: értsd meg. De sokan egész életükben egyebet sem tettek s a végére mégsem jutottak. Megmagyarázni? A Nap, az egészség, a világosság nem magyarázható. Egy világ van és egy Nap, – egy Véda van, ahogy egy a Lét és egy az Isten.

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Azt hiszem, hogy amit kaphatunk vagy elveszthetünk, az igazi énünkhöz nem tartozik.

II. kötet, 135. oldal (Csuang-ce)

3 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

KÖVETELMÉNYEK

A Mester így szólt:
– A bölcs a követelményeket magával szemben támasztja, a közönséges ember mással szemben.

II. kötet, 86. o (Lun-jü)

>!
bratan P

Ha az embernek jó cipője van, lábáról megfeledkezik; ha az embernek jó öve van, derekáról megfeledkezik. Ha az ember nem foglal állást se jobbra, se balra, semmi mellett és semmi ellen, szíve helyére kerül. Ha az ember szívében nem inog és másba nem kapaszkodik, elnyeri a képességet, hogy a dolgokkal bánni tudjon. Ha az ember eljutott odáig, hogy a helyeset eltalálja és a helyeset sohasem hibázza el, elfelejti, hogy a helyeset elfelejtette.

118. oldal (II. kötet, Csuang-ce: A tao virágai)

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

HÁROM ESET

A Mester három esetben volt különösen elővigyázatos: ha böjtölt, ha háború volt, és ha meghűlt.

II. kötet, 53. o (Lun-jü)

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

A PILLANGÓ

Csuang-ce egyszer azt álmodta, hogy repkedő pillangó, boldog és egészséges, és azt se tudta, hogy ki az a Csuang-ce. Amikor felébredt, ismét igazi és valóságos Csuang-ce lett. Most igazán nem tudom, Csuang-ce álmodta, hogy pillangó, vagy a pillangó álmodta, hogy Csuang-ce. Pedig Csuang-ce és a pillangó között bizonyosan van különbség.
A dolgok így meg tudnak változni.

II. kötet, 126. o (Csuang-ce)

>!
bratan P

Aki az életet komolyan veszi, az komolyan veszi a könyvet. A könyv azonban csak szó, semmi más. Van valami, ami a könyvet értékessé teszi, és ez a gondolat. Van valami, ami a gondolatot irányítja, de azt, ami a gondolatot irányítja nem lehet tanítani. A világ a könyvet csak a szóért veszi komolyan.

106. oldal (II. kötet, Csuang-ce: A tao virágai)

>!
Frank_Spielmann I

AMIT LEHET, ÉS AMIT NEM

A Mester így szólt:
– A népet meg lehet tanítani arra, hogy a helyes úton járjon, de arra nem, hogy a helyeset megértse.

II. kötet, 55. o (Lun-jü)

>!
Frank_Spielmann I

Az ember még az életet sem ismeri, hogyan akarja ismerni a halált?

II. kötet, 60. o (Lun-jü)

>!
Frank_Spielmann I

AZ EMBEREN KELL KEZDENI

A Mester így szólt:
– Aki önmagát kormányozni tudja, miért ne vehetne részt a birodalom kormányzásában? Aki önmagát kormányozni nem tudja, mihez kezdhetne mások kormányzásával?

II. kötet, 74. o (Lun-jü)


Hasonló könyvek címkék alapján

Szunyogh Szabolcs: Jákób csillaga
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Ni Hua-Ching: Tao
Tőkei Ferenc (szerk.): Kínai filozófia I-III.
Kozma László: Élet-naptár II.
Boyé Lafayette De Mente: A kínai észjárás
Hajdu Ráfis Gábor: Hit és gyógyulás
Robert Wright: Isten evolúciója
Andrea Riccardi: Együttélés
Dávid Katalin: Kereszténység és kultúra