Az ​idegsejttől a gondolatig 3 csillagozás

Hámori József: Az idegsejttől a gondolatig

A tudósok vélekedése szerint az ember a biológiai fejlődés csúcsteljesítménye, és a fejlett emberi agy az univerzum legbonyolultabb szerkezete. Könyvünk szerzője – a nemzetközi hírű neurobiológus – arról ad összefoglalóképet, hol is tart az agykutatás napjainkban. A legújabb eredmények ismertetésében helyet kapnak az 1981-es év orvosi Nobel-díjasainak kutatásai is, valamint mindazok a tudományos eredmények és tételek, amelyek korunk agykutatását jellemzik.
Az érdeklődők izgalmas elemzések nyomán kísérhetik végig azt az utat, amelynek során az első, 700 millió éve megjelent idegsejtből az emberi agy kialakult. Közelebbről megismerkedhetnek az emberi agy legfontosabb tulajdonságával: rendkívüli tanulékonyságával. Tudomást szerezhetnek a két agyfélteke eltérő tudati működéséről és az ember kettős, biológiai és szociológiai meghatározottságáról.
A könnyed hangú értekezést magyarázó ábrák teszik még szemléletesebbé.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Az én világom Kozmosz Könyvek

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1982
154 oldal · ISBN: 9632115287 · Illusztrálta: Kálmánfi János

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Leonardo da Vinci


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

berg>!
Hámori József: Az idegsejttől a gondolatig

Mostanában olvastam Susannah Cahalan: Lángoló agy c. könyvét, gondoltam, itt az ideje levenni a polcról egy kb. húsz éve várakozó ismeretterjesztő könyvemet a témában. „Az idegsejttől a gondolatig” „Az én világom” sorozatban (Kozmosz Könyvek) jelent meg 1982-ben, ára 7,-Ft. A szerző Széchenyi-díjas magyar biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2002 és 2008 között alelnöke, az idegrendszer és az idegelemek közötti kapcsolatok funkciós szerkezetének neves kutatója, rektor, miniszter, több mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője (wikipédia). Ez az egyik lelkes, lendületes természettudományos ismeretterjesztő könyvecskéje. Közérthető, könnyen olvasható, de azért nem felszínes, jól átgondolt, szépen felépített, amelynek az élvezetéhez nem kell „agysebésznek lenni”. A magamhoz hasonló érdeklődő átlagembernek teszi hozzáférhetővé a neurobiológiát; szakemberek számára nyilván leegyszerűsítő.
Három nagy fejezetből áll, a fejezetek elején rövid összefoglalóval. Színes kép, durva állatkísérlet, fölösleges ismétlés nincs benne – az utóbbiak nem hiányoznak. A vizsgálati módszerek, kísérletek, felfedezések leírását rajzok, ábrák segítik, de színes képekért kimentem az internetre. Érdekesek a jegyzetek is.
A könyv az idegsejt és az idegrendszer evolúció során történt kialakulásával indít, bemutatja magát az idegsejtet, a közöttük lévő kapcsolatot: a szinapszist, a rovar „agyát”, a puhatestűekét, majd a gerincesekét. Az agy fejlődése elválaszthatatlan az érzékelés fejlődésétől, ezért külön fejezet foglalkozik egyes állatok és az ember látásával, hallásával, testérzületével, ezek evolúciójával. Noha egyes állatok érzékelése, látása, hallása fejlettebb az emberénél, mégis az ember érzékeli jobban a környezetet, a fejlettebb agyával. A könyv bemutatja az ösztönön túli érzelmeket elsősorban meghatározó idegi szerkezeteket, a limbikus rendszert (itt kellett a net). Külön alfejezetekben, röviden az alvás, a beszéd illetve az írás (nyelvi kommunikáció), a tanulás, emlékezés, az intelligencia agyi folyamatait, a két agyfélteke különbségének okait.
Szinte naponta lehet új eredményekről hallani, a vak megtanulhat látni, súlyosan sérült vagy beteg agy is visszanyerheti képességeit, az IQ növelhető, stb. Ilyen újdonságokról ez a könyv természetesen nem szól. Ennek ellenére nem hinném, hogy a leírtak elavultak volna, mert – nem evidenciákat – alapismereteket és -összefüggéseket rögzít. Ezek ismeretével jobban megérthetjük az újabb felfedezéseket. És jól esett kicsit átismételni a gimis biológiát.


Népszerű idézetek

berg>!

Téves és illuzórikus azt hinni, hogy az oktatás válságából az agy „tényleges” kapacitását kihasználni engedő (és serkentő) csodamódszerek (gyógyszeres beavatkozás, hipnopédia) vezetnének ki. Az emberi agy ugyanis – elsősorban – nem raktározásra való. Szentgyörgyi szerint a tudás raktározására a könyvek valók – az embernek azt kell tudnia, hogy a szükséges információkért milyen könyvet kell kézbe vennie, átlapoznia. Szerinte – s ez valóban alapvető megállapítás – az agyunk nem lexikon, hanem arra való, hogy gondolkodjunk vele, tehát szabadon kell hagyni a gondolkodás számára. S ha így használjuk (nem lexikonként), akkor valóban rengeteg tartalék (és kihasználatlan) kapacitásunk van – még az ún. gyorsuló világban is.

133. oldal

Kapcsolódó szócikkek: agy
berg>!

Az állatok nagy része éjszaka alszik. Érdekes kivétel a delfin. A delfinagy két féltekéje ugyanis felváltva, kvarcóra pontossággal, 12-12 óránként „alszik”, függetlenül éjszakától, nappaltól.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: delfin
berg>!

Az állati és emberi magatartásformák közül, főként az utóbbi időkben az agresszivitást szokták kiemelni. Bizonyos, nem egészen szerencsés biológiai eszmefuttatások azt sugallják, hogy az agresszivitás örökletesen hozzánk tartozó, lényeges lételemünk. Ebben van részigazság: bizonyos fokú agresszivitás a táplálkozási, szexuális tevékenység során, már az alacsonyabb rendű gerinceseknél is jól megfigyelhető – a legmagasabb szintre az agresszivitást azonban valóban az ember emelte igazán. Itt azonban mindjárt le kell szögezni, hogy a háborúkhoz is vezető „agresszivitás” nem az ember, ill. limbikus rendszerének természetes velejárója; ellenkezőleg, amint azt újabban felfedezett csendes-óceáni, kőkorszaki embercsoportokon is jól megfigyelhették, a modern ember társadalmi agresszivitása a természeti népeknél még nincs meg (ők rendkívül békések), tehát valóban „társadalmi termék”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az agresszivitás, ill. kísérőjelenségei (harag, harci készség, félelem, gyűlölet stb.) normális emberi egyedekből hiányoznak; sőt azt is tudjuk, hogy ezek a tulajdonságok nagymértékben a prefrontális lebeny működési állapotától függenek.

91. oldal

berg>!

A nyelvi kéreg tehát az emberi neocortex 95%-át kitevő asszociációs kéregben végbemenő különböző elemi és komplex folyamatok direkt felhasználója. Ha izolálnák a nyelvi centrumot – olyan holt gépezetet nyernénk, amelynek semmiféle mondanivalója nincs. Más szóval, a beszéd, a nyelv tehát a neocortex nagy része összműködésének eredménye, amelyben a nyelvi kéreg az egész kéreg (és természetesen a kapcsolódó kéreg alatti szerkezetek) tapasztalatait, szándékait, előrelátását, időbeliségét fogalmazza, dolgozza és kódolja át emberi nyelvre.
De nem mindkét féltekében!

102. oldal

berg>!

A valódi látásélmény, vagyis percepció kialakulása, a másodlagos-harmadlagos látókéreg és az elsődleges „elemző” kéreg közötti, ma még nem minden részletében tisztázott együttműködés eredménye. A másodlagos látókéregben raktározódnak ugyanis az egyén élete során rögzült képi emlékek, amelyekkel az éppen látott képet valamelyest legalább össze kell tudni hasonlítani ahhoz, hogy a látvány felismerhető legyen az ember számára. Klinikai esetekből ismert, hogy a másodlagos kéreg sérülése – jóllehet vakságot nem okoz – a képek felismerését és azonosítását károsítja, ill. szünteti meg, azaz ún. funkciós vakságot okoz.

58. oldal

berg>!

A kémiai szinapszisnak két alaptípusa van: a gátló és a serkentő: a gátlásnál a fogadó idegsejt membránjának eredeti 70 millivoltos nyugalmi potenciálja még tovább növekszik, olykor 100 millivolt fölé. Ezt ezért hiperpolarizációnak nevezzük. A serkentő szinapszisokból felszabaduló transzmitterek a fogadó sejt membránját depolarizálják, azaz a 70 millivoltos nyugalmi potenciál 0-ra csökken, vagy átcsap pozitívba. A membránon tovaterjedő depolarizációs hullámot az állíthatja meg (s hatástalanítja is egyben), ha valahol hiperpolarizált szakaszhoz érkezik.

19. oldal

Enikő_Rácz>!

Leonardo da Vinci, minden idők legzseniálisabb polihisztora, a tengeralattjárótól a repülőig gyakorlatilag mindent feltalált-csak éppen néhány évszázaddal a megvalósíthatóság előtt. Így mérnöki, tervező rajzai rendkívül fontos tudománytörténeti relikviák maradtak- de igazából nem épültek be az emberiség „gyakorló”, technikai-tudományos fejlődésébe.

131. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Leonardo da Vinci
Enikő_Rácz>!

A hindu fakírok is megtanulják a fájdalom kérgi kikapcsolását. A fakír sem születik fakírnak.

Az autonóm idegrendszer újabb vizsgálatok szerint nem teljesen független az akarattól, hiszen megfelelő tréninggel lehetséges a vérnyomás, a pulzusszám, sőt még a vércukorszint szabályozása, beállítása is; más szóval képes a tanulásra is

147-148. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom · pulzus
1 hozzászólás
Enikő_Rácz>!

Tréningben lévő agynak a plaszticitása sokkal nagyobb fokú, mint a korai passzivitással inaktiváltaké

149. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Juhász Pál: A klinikai neurológia alapjai
Pléh Csaba – Kovács Gyula – Gulyás Balázs: Kognitív idegtudomány
Christine Pauli: Az agy
Norman Doidge: Hogyan gyógyul az agy?
Robert Sekuler – Randolph Blake: Észlelés
Jean-Pierre Changeux: Agyunk által világosan
Szakács Zoltán – Köves Péter (szerk.): Az alvásmedicina kézikönyve
Bánki M. Csaba: Életünk és az agy
Tényi Tamás: Ritka pszichiátriai tünetek és szindrómák
Marco Mumenthaler: Neurológia