A ​nő 1000 fokon 43 csillagozás

Herbjörg María Björnsson története
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Herbjörg ​María Björnsson , Izland első elnökének unokája nyolcvanéves, Reykjavíkban lakik egyedül, egy garázsban ("mint egy öreg Ford"), ágyhoz kötve. Egyetlen társasága a számítógép és egy „Hitler-tojás”, egy régi kézigránát, mely a világháborúból maradt rá. Herra azonban nem unatkozik: időpontot foglal magának a krematóriumban; Facebook-oldalt készít az izlandi szépségkirálynő nevében, és afrikai férfiakat vesz rá az izlandi nyelv tanulására.
Mindeközben felidézi eseménydús életének szereplőit, kalandjait, furcsaságait, s a meséből egy páratlan, kiszámíthatatlan személyiség megrázó-groteszk története és a huszadik század, illetve a második világháború akasztófahumorral megírt krónikája bontakozik ki. Az elbeszélés egyszerre mély megértéssel és iróniával kíséri az asszonyt Izlandról a háborútól gyötört kontinensen át Dél-Amerikáig. Herra a háború óta súlyos titkot cipel; végül szülőhazájában, a halálos ágyán elmeséli történetét.
A nő 1000 fokon méltán nevezhető… (tovább)

Eredeti cím: Konan við 1000°: Herbjörg María Björnsson segir frá

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Scolar, Budapest, 2013
496 oldal · ISBN: 9789635092031 · Fordította: Egyed Veronika
>!
Scolar, Budapest, 2013
496 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632444710 · Fordította: Egyed Veronika

Enciklopédia 27

Szereplők népszerűség szerint

Jean-Paul Sartre · dán · Simone De Beauvoir · holland · nagyszülő

Helyszínek népszerűség szerint

Párizs · Izland · Chicago


Kedvencelte 5

Most olvassa 8

Várólistára tette 52

Kívánságlistára tette 33


Kiemelt értékelések

Chöpp >!
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Arra gondoltam, hogy az lesz majd, mint ezzel. Adott egy öntörvényű, szabad szájú, kocsisként káromkodó öreg, és egyszerűen belezuttyant a történetbe, amiből aztán jó ideig nem „szabadulok”. Persze nem is akarok, hogy is akarnék, amikor úgy mesél, mint öreganyám spoiler, én meg megbabonázva hallgatom, mert ennyi passzív-agresszív évtizedekig jegelt szarkazmust a Jóisten is összehordana pár pohár meg doboz cigi közepette. Erre számítottam.
Aztán jött is, meg nem is, adta is, meg adott mást is; olyanokat, hogy szégyenkeztem, irultam-pirultam, ráztam a fejem és hümmögtem hevesen: Hát, azért én ilyeneket nem mernék elmesélni (de ugyebár ő szarik mindenre szabadon, mert ő ilyen, úgyhogy bőven juttatott belőle)! Vagy mégis? Ki kéne várni, hátha… nyolcvan-egynéhány és lehet én is vastagon cinikus ősboszorkány leszek. Csakhogy! Ez a nő (sosem találjátok ki, miért 1000 fokon! Tessék elolvasni! Nagyon-nagyon vicces!) végig ilyen volt. Nem a végére lett seprűnyélen lovagló lángboszorkány, hiányos fogsorú sárkányok öreganyja. Érdekes, messze Ridegföldről hozott gondolkodás és érzelem világ jellemzi. Az, hogy „történelmi” időket élt meg, csak hab a tortán. És hogy a végére garázslakó, tűztojásán kotló vén, szárnyatlan tyúk lett, az az én külön olvasói örömömre szolgált. Alig vártam a jelenkori fejezeteket! Mint a fűszer, meg a friss szellő, olyanok voltak.
Rövid, időben ide-oda csapongó fejezetei miatt eleinte lassú olvasásra késztetett. Aztán megszoktam. A végére már egészen megszerettem ezt a fajta elbeszélés módot. Sok mindent megtudtam így már az elején, de csak a végén bomlott ki érzelmekkel átszőtt tartalmuk is.
Nagy fába vágta a fejszét Hallgrímur, hogy férfiként megírta ennek a nem mindennapi nőnek a nem mindennapi életét. Le a kalappal előtte; igazán nem csinálta rosszul! Milyen jó lenne, ha Herra naplói is hozzáférhetővé válnának a számunkra! Szívesen elolvasnám!

Olympia_Chavez P>!
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

A nő, kétszer ég ezer fokon. Először, amikor szerelmes, majd később élete végén, amikor hamvasztják. A köztes időben pedig próbálja élni az életét, már ha hagyják. A regény hősnője Herra, valóban létező személy volt, a róla kerekített történet azonban már inkább fikció. Persze időnként valóság és fantázia, együtt hál a lapokon.
A történetbeli Herbjörg María Björnsson, Izland első elnökének unokája, Izland egyetlen náci katonájának lánya, az egyetlen izlandi nő, aki végig bolyongta a második világháborút Dániától Lengyelországig. Egy fiatal lány, aki nap mint nap szembesült a világháború mindent fölzabáló pusztításával és minden nap, egy egész életnyi tapasztalatot és fáradtságot tudhatott maga mögött. Majd a háború után, új életet próbál kezdeni Dél-Amerikától Észak-Európáig, számtalan országban. Ez a kalandos életű nő, élete végén azonban magányosan, egy garázsban, testében számtalan fajtájával a ráknak, nem kevés iróniával és némi depresszióval meséli el az olvasónak hányattatott életét, melyen olykor úthengerként zúgott át a történelem, vagy épp a férfiak. A mese pedig hosszúra nyúlik, pont olyan hosszúra, amibe belefér 80 esztendőnyi élet, világháborúval, Izland függetlenedésével, a Beatlesszel és egy zajos magánélettel. Hangulata időnként borongós, sokszor sötét, de Herra iróniája olykor a legborzasztóbb pillanatokban is mosolyt kényszerített az arcomra. Herra igazi egyéniség. Nem érzeleg túl sokat, épp ezért nem kerül hozzánk túl közel, de szórakoztató és határozott személyisége mágnesként vonz magához.

Semmilyen időrendet nem követve, csapong, elkalandozik. Hol gyerekkora színhelyein vagyunk, hol a garázsban, ahol arról mesél, miként múlatja idejét, ágyhoz kötötten, hogyan lett belőle catfish a neten*, mivé lett a családja és Izland, mely utóbbi, minden megvetése és tiltakozása ellenére elevenen él benne. De a következő pillanatban már egy lengyel tanyán találjuk magunkat, 1944-ben. A helyszínek és időpontok tarkaságát pedig, csak a lapokra festett érzelmek teszik még színesebbé. A humortól, a szerethető kedves történetektől, az undorító mocsokig, minden szálat végig penget a szerző.

Próbálok magyarázatot találni arra, hogy a szerző, aki férfi, hogyan tudott ennyire eleven képet festeni egy idős asszonyról, egy nőről, és próbálok nem túl nagy szemekkel rácsodálkozni arra, hogy egy férfitól kaptam meg az egyik legjobb, részben történelmi, feminista regényt. Mert, hogy Herra, bár nem tudatosan, de ízig-vérig a feminizmust képviseli egész lényével és életvitelével, az tagadhatatlan. A magyarázat még várat magára, nem szívesen kiabálnék zsenialitást egy mű alapján, további adatgyűjtésre, tesztelésre szorul még Helgason munkássága, de ez után a regénye után, nálam jó pontokkal indul.

*https://www.urbandictionary.com/define.php…

13 hozzászólás
VeronikaNy>!
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Vannak azok az öreglányok, akik szerint régenmindenjobbvolt, a gyerekek operabérlettel a kezükben születtek, mindenki kedves volt és tökéletes. Na őket elásni akarjuk, de nem beszélgetni velük. Van a másik fajta, aki annyit szenvedett, hogy most gyűlöl mindenkit, aki nem, szintén ásós tipus. És van Herra. Egyedül él egy oxigénpalackra kötve egy garázsban, és trollkodik az interneten, miközben nagyon él, és anekdotázik. Herra családja igazi emberekből állt, mindenki sokat hibázott, vagy csak nem a társadalom által elvárt módon élt, senkit nem bújt a tisztelet szürkesége alá, és maga Herra sem érzi, hogy nála van a bölcsek köve pusztán csak a kora és betegsége miatt. És hogy ez mitől válik érdekessé? A szarkazmus miatt, ami az egész szöveget áthatja. Ami néha megnevettet, máskor beleandalít a mesébe, majd egy fél mondattal szíven üt, miközben kendőzetlen őszinteséggel ír a saját állapotáról (fel is hívja a krematóriumot, és kér egy időpontot hamvasztásra, délutánit, hogy biztosan odaérjen), a férfiakról (némelyiket ő is akarta), a háborúról, a családjáról. A háború fontos, mivel Herra 1929-ben született, életének egy nagyon fogékony szakaszát a háború határozta meg, az édesapja beállt a nácik közé, ő pedig kamaszként egyedül vergődött Európa országaiban. Kiváló háborús regény ez, de nem harcolósan, hanem inkább vonnegutosan. Fantasztikus, ahogyan ez a szarkazmus végig fennmarad, nem laposodik el, nem válik sokká, mintha patikamérlegen adagolnák ki. Itt van ez az idős, mozgásképtelen, haldokló nő, aki aki sokkal inkább él és élt bármelyikünknél, és az élete minden érzelmét képes átadni. És még valami: ez a pasi megírta az egyik legfeminstább regényt, amit csak ismerek. Ez a bagózó, ivó, változatos nemi életet élő Herra nagyon szórakoztató és hiteles. Herrát mindenkinek.

papeerzsepi>!
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Igazán olvasmányos és fordulatos életút.Sokszor összeszorult a szívem a háború borzalmaitól és attól a kilátástalanságtól amit az emberek éreztek.Abszolút nem zavart az időbeliség kuszasága.
Néhol azért morbid volt, vagy úgy viselkedett Herra…

Cickafark>!
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Odacsapott, mint izlandi szél az óvatlan turistát. Egy különc izlandi öregasszonyból, Herrából élete végén előbugyog elhallgatott-elfojtott, traumákkal terhelt élettörténete. Benne alvadt vérként sűrűsödik össze a vén Európa abszurditása: az időtlen és verejtékszagú sziget elszigeteltségéből gyerekként kiszakítja a II. világháború, végigmegy rajta több európai front és a férfiak, de konokan csak előre néz, túlél és szabad/független marad. A háborús Európa és a férfiak spoiler ugyan nyomot hagynak benne, sebeket ejtenek, de nem lesz a rabjuk, nem engedi, hogy sokáig lehúzzák.

Miközben máshol tombol a nacionalizmus, és a nácik a „tökéletesen megőrzött árják”-ként tekintenek az izlandiakra, Herra kritikus és önkritikus marad: azt az izlandi bárgyúságot, kivagyiságot is kifigurázza, ami többek között a 2009-es izlandi csődhöz is vezetett. Az egyik legplasztikusabb kép, amikor a civilizálatlanná, füstölgő rommá vált kontinenstől távol Izland krémje összeül spoiler Herra reflektál is erre az abszurditásra – spoiler. A spoiler kézigránát vissza-visszatérő motívuma zseniális.

A borítószövegek is figyelmeztetnek: ez nem laza nyári olvasmány. Az elbeszélés szarkasztikus, trágár és nyers, testnedvekben tocsog, de izgalmas és fordulatos: egy harcedzett, hétéletű izlandi modern „boszorkány” sztorija, aki 1000 fokon élt spoiler. Újabb pofonvágás: Herra és családja valós, főbb életeseményei valóban megtörténtek – érdemes lesz elolvasni a naplójukat is.

ervinke73>!
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Mitől képes egy férfi jól megírni egy történetet női szemszögből?Vagy kegyeltje a nőknek, és ez jó eset, vagy többször ébredt már öntudatra női lábak alatt, fülében átokkal? Minden esetre ez egy jó könyv, nagyon jó könyv, nekem már-már tökéletes arányban adagolva mindazt, amiért olvasok.
Miközben – úgy veszem észre – sok esetben szigetként tekintünk magunkra, homályban marad az, hogy együtt vagyunk egy nagy kontinens. Vagy jó lenne, ha ezt érezhetnénk, így ébredhetnénk. És ha mégis szigetek vagyunk, nem gyűlölet lesz az a csónak, ami összehozza a nagy ember-kontinenst. De nem ám.

Lázárné_Csernus_Anikó>!
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Hallgrímur Helgason (ő egy férfi, számomra nem volt egyértelmű, talán a Helga vitt el) teljesen véletlenül találkozott Herbjörg María Björnssonnal (ő egy nő) és megírta az életét. Sokszor éreztem, hogy sikerül elkapni Herra karakterét, talán tényleg lehetett sokszor ennyire karakán, máskor viszont inkább Hallgrímur hangja szólalt meg, főleg amikor Izland történetéről mesélt. Ez a kettősség és az időbeli ugrálás, valamint a néha „vicces"/"ironikus” hangnem váltakozása a súlyos mondanivalóval zavaró volt. Az egyik oldalon még arról olvasok, hogy Jónnak hívnak minden izlandi férfit, a következőn már Izlandról költözünk Dániába, mert apuka részt kíván venni a világháborúban, a kevésbé szimpatikus oldalon. Aztán megint a jelenben vagyunk, és ágyhoz kötött Herbjörg cigivel a szájával szörföl a világhálón. Értem én, hogy rengeteg élményt sikerült megélnie és kvázi a történelem átmasírozott a családján, de összességében kesze-kusza és túlírt lett. Amit mégis magammal tudok vinni: Izland hangulata, ízei, színei, történelme.

Esmeralda P>!
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Nekem nehéz úgy regényt olvasni, hogy a főszereplőt nemhogy megkedvelni nem tudom, de még együttérezni sem tudok vele. Írom mindezt úgy, hogy józan ésszel feldolgozhatatlan az a gyerekkor, amiben része volt, és nem csodáltam, hogy egész életében nyugtalanul futott át a világon. Mégsem került helyére számomra sok minden, például, hogy miért nem szereti a gyerekeit.

Többször éreztem úgy, hogy hagyni kéne az egészet, és utólag azt mondom, nyugodtan félbehagyhattam volna.

A háborús időkből a gyerekkori szál, megrázó volta ellenére is sokszor untatott, átlapoztam részeket, az apa háborús történetére egyáltalán nem voltam kíváncsi, az izlandi részeket viszont szerettem.
Az izlandi emberekről, nyelvről, történelemről gyönyörűen ír, kedvem lett tőle tovább olvasni.

Azért vettem meg a regényt, mert megörültem, hogy végre egy skandináv kortárs regény, ami nem krimi, ez végre nekem való…

3 hozzászólás
rnekovacseme>!
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Egy megérzés miatt esett a választásom erre a könyvre. Igazából nagyon hosszú és elég unalmas volt a könyv fele. Többször is félbe akartam hagyni, de nagyon szimpatikus volt a főszereplő, így mindig kapott egy újabb esélyt.
A történet második fele már pörgősebb volt. Ami nem tetszett az az időben való ugrálás volt.
Herrának rengeteg szenvedést kellett átélnie, ami miatt sokszor összeszorult a szívem. Annyira hálás vagyok, hogy nem a világháború idején születtem.

egy_ember>!
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Én aztán szeretem a skandinávokat meg a fecsegő írókat is, (két nagy kedvencem is fecsegő: Hrabal és Vonnegut) de ez most nem igazán tetszett. Vannak jó részei, de nem áll össze.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Chöpp >!

A holland olyan, mint aminek másik két nyelv akadt a torkán.

88. oldal

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Kapcsolódó szócikkek: holland
1 hozzászólás
viidori I>!

A németet mesterkéletlen nyelvnek tartom, és a németek úgy is használják, mint az ács a kalapácsot, hogy a gondolatoknak házat építsenek, habár szépnek nevezni nemigen lehet. Az oroszon kívül az olasz a világ legszebb nyelve, mindenkit császárrá tesz. A francia csodálatos szósz, melyet a franciák minél tovább szeretnek a szájukban forgatni, ezért gyakran köröket tesznek, szavaikon sokáig akarnak kérődzni, s emiatt előfordul, hogy a szósz kibuggyan a szájuk szögleténél. A dán olyan nyelv, melyet egy soron kívüli országgyűlésen szavaztak meg kétszáz évvel ezelőtt. „Igen, így beszéljünk. Ezt más soha nem lesz képes megtanulni!” A holland olyan, mint aminek másik két nyelv akadt a torkán. A svéd magát észak franciájának tartja, a svédek apait-anyait beleadva csámcsognak rajta. A norvég az a végeredmény, melyet akkor kapunk, ha egy egész nemzet összefog, hogy megpróbáljanak nem dánul beszélni. Az angol már nem is nyelv, hanem globális jelenség, mint az oxigén vagy a napfény. A spanyol meg különös változata a latinnak, ami úgy keletkezett, hogy az egész nép egy beszédhibás királyt kezdett majmolni.

88. oldal

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

6 hozzászólás
Chöpp >!

A norvég az a végeredmény, melyet akkor kapunk, ha egy egész nemzet összefog, hogy megpróbáljanak nem dánul beszélni.

88. oldal

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Kapcsolódó szócikkek: norvég
Chöpp >!

A lelki egészségnek kevés dolog válik a javára annyira, mint az állatokról való gondoskodás.

384. oldal

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Chöpp >!

Megtanultam először kevéssel beérni, aztán rátaláltam a nyugalomra…

387. oldal

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Chöpp >!

Aki eltéved az erdőben, igyekszik rálelni a helyes útra, de aki magát veszítette el, az az utakkal nem tud mit kezdeni.

82. oldal

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

2 hozzászólás
Chöpp >!

Egy kis esőre számítottam. De rád aztán nem.

84. oldal

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Chöpp >!

Miért nem tudjuk beérni azzal, hogy emberek legyünk? A kiválóságokra azt mondjuk, hogy olyanok, mint az istenek, én ellenben azt mondom: a legkiválóbb emberek a legemberibbek.

342. oldal

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Kapcsolódó szócikkek: emberség
Chöpp >!

Ki akarja meghallgatni a falevéltől a szél történetét?

390. oldal

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

2 hozzászólás
Chöpp >!

Az élet szomorú tanulsága ez: a boldogságot nem a többiektől nyeri az ember, hanem attól, hogy távol marad tőlük.

387. oldal

Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon Herbjörg María Björnsson története

Kapcsolódó szócikkek: boldogság

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak
Anonyma: Egy nő Berlinben
Jack Fairweather: Az önkéntes
Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya
Zoltán Gábor: Orgia
Pam Jenoff: Elvesztek Párizsban
Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
Robin O'Wrightly: Emlékkönny
Belinda Alexandra: Zafír égbolt
Erich Maria Remarque: Szikrányi élet