A ​jó papkisasszony 44 csillagozás

Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A szép, jámbor és jólelkű papkisasszonyt a fővárosba küldik szülei, hogy tökéletesítse hímzés-tudományát. A derék leány – akinek szépségénél és jóságánál csak együgyűsége nagyobb – néhány hónap múlva áldott állapotban tér vissza szüleihez. Hogy miként viselkedik a fedhetetlen hírű család, hogyan áldozza fel jóhíre miatt a leány boldogságát, hogy milyen képmutatásra és önzésre nevel a polgári erkölcs – erről szól „A jó papkisasszony” története. A Nobel-díjas izlandi író meleg humorral, finom iróniával meséli el a szerencsétlen leány sorsát, s érezzük, hogy ő maga is valami fanyar mosollyal, a humanista író kritikájával kíséri a történetet.

Eredeti cím: Úngfrúin góða og Húsið

Eredeti megjelenés éve: 1933

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1959
108 oldal · puhatáblás · Fordította: G. Beke Margit

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ziara>!
Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

Egy skandináv kihíváshoz olvastam el, de már többször „szembejött” korábban is, különböző értéleléseknél. Igazából kezdem azt hinni, hogy nekem a hosszabb könyvek jobban tetszenek, általában. Ezt a kisregényt kicsit olyan népmeseinek éreztem, persze nem a végét tekintve, de mégis végig ez motoszkált a fejemben. Az író nem kifejezetten ezért a regényért kapta a Nobel-díjat, de a okot értem: a kisemberek, a természethez közel élők világának bemutatásáért. Elolvastam, de akkora hatást nem tett rám e tekintetben, a főszereplő megpróbáltatásai miatt annál inkább.

Csoszi>!
Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

Más világ más szokások. Más korok más erkölcsök. Jól megírt könyv, tele szép, hosszú leírásokkal. A témája nem tetszett. A család jó hírneve fontosabb, mint a címszereplő Rannveig boldogsága. Hogyan lesz egy jólelkű segítőkész lányból egy örömtelen élőhalott? Ó, drága képmutatás!

Bélabá>!
Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

Izlandi regény, amelyet nem könnyű megszerezni. Nekem is @csgabi jóvoltából sikerült olvasnom, köszönet ismételten. Olyan történet és olyan kor, amikor az erény jóval magasabb polcon helyezkedett el. Klasszikus északi regény a tájjal, meglepően sok szereplővel és eseménnyel fűszerezve. Az események úgy követik egymást, akár az izlandi táj is teszi: a nyugodt, lassan folyó patakocskából hirtelen gejzírként tör elő a dráma. Jó stílusú, olvasmányos történet. Laxnesstől még nem olvastam korábban, de ha módomban áll még fogok tőle. Nem hiába lett Nobel-díjas, 1955-ben. A régiesnek ható történet szemernyit se veszít, még így 80 esztendő elteltével, értékálló maradt máig. 5 csillagot (4,7 pont) adok, mert értékelem a pozitív élményt és a jó sztorit. Tipikus egy estés olvasmány, ajánlom az északi irodalom kedvelői számára!

2 hozzászólás
Dénes_Gabriella >!
Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

Nem egyszerű az élet, ha az ember állandóan meg akar felelni valami magasztosabb (pl. szülői, isteni, testvéri) akaratnak. Mert ha nem, mit gondolnak mások. Na ja…
Mindig is rühelltem ezt az életmódot, amikor az a döntő, ki mit fog szólni. És nem számít, ha ebben tönkre jut valaki, csak az emberek nehogy azt mondják, hogy…
Nyilván a regénynek rengeteg más olvasata lehetséges.

Olympia_Chavez P>!
Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

Laxness kisregénye, A jó papkisasszony, az izlandi saga irodalmat és népi hagyományokat magába olvasztó keresztényi példázat az erényről és a nyomorúságról. De emellett regényében pellengérre állítja a polgári erkölcs képmutatását is és remek portrékat fest a társadalom különböző rétegeinek képviselőiről. Története rövid, velős, alig több mint száz oldalban képes elmesélni egy család életét, két asszony sorsát. Mindezt a külső szemlélő szerepében, olykor némi iróniával, néha szánalommal, miközben a rövid, lényegre törő elbeszélés alatt végig a szívünkre kulcsolja fagyos kezét.
A történet címadó szereplője, a rangos polgári családból származó papkisasszony, Rannveig Dániába indul tökéletesíteni hímzés tudományát, de még a tanulmányút lejárta előtt hazatér balkézről való csemetéjével. A család, hogy jó hírüket mentse, hazudozásba kezd, ahol sem a pénz, sem az emberi érzések, sem a családi kötelékek nem számítanak. S míg próbálják tisztára mosni a család nevét, felvonulnak előttünk a vidéki Izland különböző alakjai. A pletykás és szegény falusiak, a nincstelen kivándorlók, a megvetett bevándorló, a valami módon elismerést szerzett hajósok és énekesek, akik színes kavalkáddá varázsolják ezt a kopár tájat, melyben az esperes és családja éli képmutató és másokat kihasználó életét.
Gyakran előfordul velem, hogy egy-egy izlandi történet olvasása közben nem tudom magam időben betájolni. Ennek persze részben az lehet az oka, hogy Izland alig néhány évtized alatt fejlődött a középkorból a modern világba, de akár az is, hogy talán mint ebben az esetben is, nem feltétlenül van jelentősége az időnek. Laxness ebben a regényében ugyan hagy kapaszkodókat, ami alapján el tudom helyezni a történetet, mégis az az érzésem, hogy a mű, lényegi mondanivalóját tekintve kortalan. S ugyan érezhető benne egy leheletnyi marxista ideológia, mellyel eddigre már barátságot kötött a szerző, de fanyar iróniája, nagyívű példázata és írói tehetsége sokkal hangsúlyosabb, minthogy ez határozza meg a mű értékét.

Szimirza P>!
Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

Ennyi álnok képmutatást egy helyen…Nagyon sajnáltam a lányt, amiért a családja miatt ennyi megpróbáltatáson ment keresztül. Ez a könyv totál más világ, valahogy az ember bízik abban, hogy ilyen nincs, hogy egy család nem áldozza fel a gyermeke boldogságát, csak azért, hogy nekik jó legyen. De aztán felébredünk és rájövünk, hogy ilyen volt, van és lesz a mai világban is…

Emmi_Lotta I>!
Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

Laxness korábban olvasott regényeihez képest ez az írás jóval könnyedebb, és tematikájában is különbözik. Az éneklő hal, az Északi lány és az Izlandi pör a nép fiainak-lányainak boldogulását, az egyszerű izlandi emberek küzdelmes életét tárja elénk. A jó papkisasszony a tehetősebb falusi értelmiség életmódjának bemutatására helyezi a hangsúlyt.
Eyvikben csodálat tárgya a két paplány, Thurid és húga, Rannveig szépsége. A fiatalabb kisasszony ráadásul még jószívűségével és kedvességével is kivívja környezete szeretetét. Egy dániai utazás azonban mindent megváltoztat, és a faluban, illetve a lelkész családjában a viszonyok átrendeződnek.
A Nobel-díjas izlandi író ebben a kisregényében is mesterművet alkotott. Benne az emberi képmutatás kritikáját megbocsátó humor szövi át.

>!
Európa, Budapest, 1959
108 oldal · puhatáblás · Fordította: G. Beke Margit
Boritek70 P>!
Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

Hogy Izland csodálatos, afelől eddig sem voltak kétségeim. A természet szépségeit azonban ritkán ecsetelte az író, az emberi természet volt inkább műsoron. Totális tárgyilagossággal volt képes leírni ezt a történetet, nem ítélt, nem vádolt, nem akarta megszerettetni a szereplőket. Nem is sikerült… Az asszonyok köténye sok mindent eltakart annak idején, és a megesett lányoknak hosszú volt az a hét év, mire a helyi szokások alapján visszanyerték elvesztett ártatlanságukat.. Bizonyos társadalmi körökben illett keríteni egy férjet is, még akkor is, ha köztudomású volt, hogy nem ő volt a lányderék vastagodásának előidézője. A regény stílusa kellemes, olvasmányos, sokat elárul a szokásokhoz, hagyományokhoz ragaszkodó vidéki életről, szerettem is, de valahogy úgy érzem, maga a történet nem vitt sehová.

csgabi P>!
Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

A maga nemében kiváló könyv volt. Nem tudtam, mire számítsak Laxnesstől, hiszen első regényem volt tőle A jó papkisasszony. Nagyon sajnáltam a lányt a családja miatt. Ha képes lett volna fellázadni és az asztalra csapni, boldog lehetett volna az élete, mert nagyszerű ember volt. De ha ilyen a családunk és egyedül vagyunk velük szemben, nehéz ellentmondani.
Kíváncsi vagyok majd a szerző többi könyvére is.

4 hozzászólás
kolika>!
Halldór Kiljan Laxness: A jó papkisasszony

Laxness főhőse nem az egyetlen, aki hamarabb tudott felmutatni gyereket, mint férjet, vagy férjjelöltet. Amiben nagymértékben eltér sok más társaitól, az az, hogy ezt a tényt hogyan kezeli a családja.
A rövid történet során ismerjük meg az események középpontjában álló esperesi családot és környezetüket is. A család kisebbik lánya foltot ejt a család becsületén, onnantól kezdve beindul a nagy elterelő hadművelet. Pénzt, energiát nem kímélve próbálják eltussolni a dolgokat,. A machinációkban a papkisasszony bábbá válik. A címben foglalt jó jelzőt, csak a falu szemében tudja újra elnyerni, hiszen nem telik el 7 esztendő (amennyi szükséges, hogy újra becsületes lánnyá váljon), újra elköveti korábbi hibáját. Innentől kezdve a családja magára hagyja, csak akkor veszik számításba, amikor hibájának gyümölcse eltűnik. Csak ennek árán egyesülhet újra a család.
A képmutatás tetőfoka ez. A szerző nem nyilvánít véleményt hagyja, hogy a leírtak alapján az olvasó maga hozza meg véleményét a szereplőkkel és az eseményekkel szemben.


Népszerű idézetek

gybarbii P>!

A nyár sohasem olyan szép, mint a végén, ősz előtt.

(első mondat)

Bélabá>!

Bizony, szép volt az a későnyári nap, kéklett, zöldellt a tenger meg a táj a délutáni napsütésben. Az ember azt hitte akkor, hogy messze, nagyon messze van még az ősz, a szürke őszi ég. Nagyon szép volt a vidék, mikor búcsúzott tőle a jó Rannveig papkisasszony, aki olyan szép volt, mint a nyári nap.

16-17. oldal

Bogas >!

Mind a két konyha – a tiszteleteséké is, meg az uraságéké pokoltüzes süteménygyárrá és pékműhellyé alakult, ahol gyakorlott szakácsnék éjjel-nappal keverték, dagasztották, formákba öntötték a tésztát, szedték ki a sütőből a tortát, süteményt, és rakták különféle alakzatokban; volt karácsonyi kalács, egyik szelet zöld a cukrozott gyümölcstől, a másik szinte fekete a sok mazsolától, meg homoktorta – a sok tojástól sárga, vajtól, cukortól omlós – óriási bécsitorta, amelyről csepeg a finom lekvár, forgácsfánk és apró sütemény, félhold, ánizsos perec, kevert piskóta, almásszelet, bundás alma, meg az ostyák ezerféle fajtája, dagadó búzacipó és parázson sült rozskenyér.

A lakodalom

11 hozzászólás
gybarbii P>!

Később pedig:
„Az iskolám majd csak október elsején kezdődik és Kristensenék azt tanácsolták, hogy használjam ki az időt, nézegessem a palotákat, parkokat, el is mentem egyszer a Szépművészeti Múzeumba, de tulajdonképpen nem értem, mit jelent az ilyen kép vagy szobor, minden gyönyörű szép, természetesen, de hiába, nekem többet mond a természet.”

24-25. oldal

Szelén>!

A nyár sohasem olyan szép, mint a végén, ősz előtt. Ezért kezdődnek a legszebb történetek olyankor; amikor még nyár van, madár dalol, és a nap elönti sugaraival a tengert meg a tájat. Ez a mi történetünk is, a jó Rannveig papkisasszonyról, egy későnyári napon kezdődik, amikor a kisasszony, miután végre mégis elszánta magát a külföldi utazásra, bejárta apja halásztelepét, elbúcsúzott mindenkitől, és a szigetek a levegő délibábos tükröződésében úgy lebegtek a víztükör felett, mint megannyi büszke vár.

5. oldal

Hymnia>!

Egy reggel felébredünk és a hajunk fehér, orcánk sápadt, ránc húzódik a mosolygödröcske helyén.

Szelén>!

Az évek úgy suhannak tova, mint „éjjel a szél”. Hová tűntek az ifjúság friss színei? Egy reggel felébredünk és a hajunk fehér, orcánk sápadt, ránc húzódik a mosolygödröcske helyén. Eyvikben is eljárt az idő.

94. oldal

Szelén>!

Mesélik, hogy a nornák, a jó és rossz sorsok irányítói egy napon valamennyien hivatalosak voltak uruk asztalához. A házigazda bevezette vendégeit a lakomaterembe; a legtöbb már régóta ismerte egymást, de kettő közülük most találkozott először. Hogy ki volt ez a kettő? Egyik az Erény, másik a Nyomorúság.

103. oldal

Szelén>!

Nem azért – hiszen alig van megszokottabb dolog a világon, mint hogy egy lány gömbölyödni kezd már néhány hónappal az esküvője előtt, sőt olyan esetben is, mikor esküvőre egyáltalában nincs kilátás; ezek a lányok aztán csak két-három év múlva érik el újra a régi árfolyamukat, és ha a balesettől számított hét esztendeig megátalkodnak az erényben, ismét érintetlen hajadonokká lehetnek.

45-46. oldal

gybarbii P>!

Eltelt még egy hónap.
A Házban majd mindennap összeült a családi tanács, hogy megtárgyalja Rannveig kisasszony ismeretlen sorsát. Arcukra is redőket vésett a gond, mindenki láthatta, mennyire megviselte őket az aggodalom a kisasszony betegsége miatt.
Aztán végre megérkezett a karácsonyi posta.

34. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a hold
John Steinbeck: Egerek és emberek
John Steinbeck: A Kék öböl
Henryk Sienkiewicz: Őt kövessük!
Herta Müller: Szívjószág
Mihail Solohov: Emberi sors
Herta Müller: Fácán az ember, semmi több
Selma Lagerlöf: A halál kocsisa
François Mauriac: Viperafészek és más regények
Albert Camus: Közöny / A bukás