Lechner ​összes 3 csillagozás

Halász Csilla – Ludmann Mihály – Viczián Zsófia: Lechner összes

Amikor ​útra keltünk, hogy felkeressük Lechner Ödön épületeit határon innen és túl, tudtuk, hogy az egyik legnagyobb magyar építőművész nyomába szegődtünk. Nélküle nincs magyar építészet, személye, művészete és hatása megkerülhetetlen a századforduló világában, nemzetközi mércével mérve is ragos életműve ma is igazodási pont. A magyar formanyelvet, a nemzeti stílust szerette volna megteremteni formai újításaival, népművészeti motívumok alkalmazásával és a Zsolnay-kerámiák használatával, létrehozva a szecesszió magyaros, népies irányzatát.
Megfordultunk mindazokon a tájakon, ahol ő maga is, megnéztük és bejártuk egyedülálló alkotásait, amelyek mindenkit rabul ejtenek. Pozsonytól Kolozsváron és Nagybecskereken át Zomborig követtük az útját, hogy megörökítsük képben és szövegben ma meglévő összes épületének állapotát, felkutattuk lebontott és megsemmisült műveit, összegeztünk meg nem valósult terveit. Különleges barangolás volt ez a múltban, a kiegyezés korától az első… (tovább)

>!
Látóhatár, Budapest, 2016
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155444067

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

>!
Lali P
Halász Csilla – Ludmann Mihály – Viczián Zsófia: Lechner összes

Ez valóban Lechner összes, mindenféle szempontból.
Mi tagadás, amúgy is igen szeretem a szecessziót, azon belül a magyar szecessziót, szóval nem csalódtam.
Sok érdekességet is találtam benne, egy építész meg (aki én nem vagyok) gondolom még többet (bár reményeim szerint alaposan tanulnak róla).
A sok részlet segített a korba való behelyezkedésbe is.
Én persze a még több fotónak örültem volna, de így is szép és igen alapos munka.

Nagyon érdekes és fontos Lechnernek a magyar építészeti formanyelv megteremtésére tett kísérlete, ami hatalmas és személyes munka volt. Igaz ebben nagyon sokan támogatták, mégsem tudta ezt a vágyát időtállóan megvalósítani.
Nem tudom, hogy 100 év elteltével elmondhatjuk-e már, hogy van magyar építészeti formanyelv, amit bárki a világból ha lát, felismer.
Tartok tőle, hogy ez a vágya Lechnernek a mai napig nem valósult meg.

Nagyon hiányolom korunk legtöbb új épületéből a szépséget.
De Lechner szerint sem jó, ha korábbi korok stílusát akarjuk a jelenben előre tolni, helyette teremtsük meg az újat, a sajátot. Így én sem azt vágyom mindenképp, hogy építkezzünk szecessziósan. De valahogy elveszőben van a szépség (bár ez talán más művészeti ágakra is igaz lehet).

* * *
Érdekes és egyben örömteli volt számomra, hogy egy volt debreceni Fazekas gimnáziumos évfolyamtársam – Ludmann Mihály / Misi – a kötet egyik szerzője. (Akivel hetedikben egy sátorban voltam a hajdúböszörményi úttörővezető képző táborban. :-), s aki már akkor igen művelt gyerek volt.)


Népszerű idézetek

>!
Lali P

A két alkotó világraszóló művet hagyott hátra. Egyszerre mondtak igent a nyugati haladásra, a fejlődésre, a modernitás új távlataira és a keleti őstörténetre, a népi kultúra megőrizte gyökerekre. Egyik sem került túlsúlyba náluk, az eszmék nem nyomták agyon a praktikumot, és a gyakorlatiasság sem ölte ki a fennkölt gondolatok megjelenítésének vágyát. A magyarság talán azóta is egyik legnagyobb kihívására adtak érvényes választ: hogyan lehet úgy haladónak, európainak lenni, hogy közben tiszteletben tartjuk a múltunkat, hagyományainkat is.

239. oldal - Lechner Ödön és a Zsolnay gyár

2 hozzászólás
>!
Lali P

„Tagadhatatlanul érdekes és nagyszabású feladat: egy népnek stílust teremteni a hagyomány morzsáiból, s egy Lechner Ödön fantáziájára volt szükség ahhoz, hogy csatornát ásson a Loire és a Gangesz között: de közben elfeledte, hogy ez a nép nem ismeri a Loire-t, és már nem emlékszik a Gangeszre (…) Lechner Ödön művészete (…) az általa tökéletesen ismert nyugati kultúrának a kelet kultúrájával való zseniális és elragadó, de komplikált szövevénye, amelynek megértéséhez rengeteg ismeret és hajlam szükséges. Éppen ez az oka, hogy Lechner stílusa nem bírt általánossá lenni, megmaradt az ő egyénisége varázslatos kisugárzásának, amelyet csodálunk, bámulunk, de magunkat beleélni immár nem tudjuk” – Padányi Gulyás Jenő 1928-ban írt mondatai jól mutatják, hogy a nemzeti stílust nem tartja lehetségesnek, mert amit Lechner annak nevez, az az ő individuális művészete.

251. oldal - Nemzeti művészet, nemzeti építészet


Hasonló könyvek címkék alapján

Aknai Tamás: Rippl-Rónai
Kovács Dániel – Batár Zsolt: Szecessziós Budapest
Bakonyi Tibor – Kubinszky Mihály: Lechner Ödön
Gottfried Fliedl: Gustav Klimt
Jiří Mucha: Alfons Mucha
Klaus-Jürgen Sembach: Szecesszió
Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete
Bernáth Mária: Klimt
Bodor Kata (szerk.): Egon Schiele és kora
Anna-Carola Krausse: A festészet története