Harmónia 87% 28 csillagozás

Kicsit más történetet kaptam, mint amit a leírásból gondoltam. De sokkal jobban tetszett! Nagyon kedveltem Mátét és Illést! Szerintem remek párost alkottak. Megértettem Máté hezitálását Ákos és Illés között. Stabilitásra és biztonságra vágyott. De ugye néma gyereknek… Szerencsére időben megoldották :) Nagyon tetszett a könyv. Könnyed olvasmány, teljesen kikapcsolt. Csak sajnos kicsit rövid lett :) Szivesen olvastam volna még róluk!

Nem klasszikus szerelmi háromszöges, hanem inkább felnőtté válási történet a Harmónia. Gondolom mindenkinek megvan az az érzés, amikor 18-19 évesen egyrészt természetesen már mindenkinél okosabb és határozottabb volt, másrészt bármikor, pillanatok alatt, lendületből volt képes újra dacos kamasszá válni, miközben kereste a helyét az életben :-). Máté alakja – Petrával kiegészülve – ennek az állapotnak tökéletes ábrázolása. Illés pedig az ellenpont, aki biztonságot, állandóságot ad, formálja Máté világlátását (és közben persze azért ő is változik). Könnyen olvasható könyv a Harmónia, és spoiler kellemes, léleksimogató olvasmány. Egyetlen hibája spoiler, hogy túl hamar a végére lehet érni, szívesen olvastam volna még egy kicsit tovább a történetet.

Kicsit bajban vagyok ezzel a történettel. Alapból nem szeretem a szerelmi háromszöget, és kicsit gondolkoztam olvasás előtt, hogy neki állják-e, vagy hagyjam még kicsit a polcon, amíg felkészülök rá. De aztán beleolvadtam. Mátéval nagyon is egyetértek Lokival kapcsolatban, és ez a mondat volt az, amikor eldöntöttem, hogy bizony most fogom elolvasni.
Ahogy haladt a történet, kezdtem rájönni, hogy ez nem egy tipikus szerelmi háromszög. Persze voltak részek, amikor kicsit húztam a számat, de összességében nagyon is tetszett. Jól van felépítve, elég gördülékeny, ki tudtam kapcsolni olvasás közben, hogy csak erre figyeljek. Kicsit rövid, szívesen olvastam volna még egy epilógust, ami mondjuk 1-2 évvel később játszódik.
Köszönöm az írónőnek az élményt

Könnyed. Magával ragadó cselekmény. Örültem a végkifejletnek.

Amikor hozzákezdtem a könyvhöz, arra gondoltam, én már ezt olvastam. Aztán rájöttem, hogy nem, hanem csak nagyon hasonlít az írónő többi történetéhez. Azaz talán azok hasonlítanak ehhez, mert valószínűleg ez a régebbi. Lényegtelen.
Ez a könyv nem túl érdekes, gyakorlatilag alig történik benne valami. Egy rövid novellában meg lehetett volna írni az egészet. Az utolsó fejezetek például teljesen feleslegesek voltak, semmit sem adtak hozzá a történethez.
Sok helyen túlírt, a karakterek kidolgozatlanok. A fiúkról egész végig nem tudjuk, hogyan néznek ki, Illésről a legvégén derül ki, hogy 33 éves, Ákosról pedig semmi. Ő egyébként is csak azért lett beleírva, hogy legyen egy konfliktus, mert egyébként az égvilágon semmit sem tudunk meg róla.
Sajnálom, de nekem ez a könyv nem nyerte el a tetszésemet.