A majkpusztai egykori kamalduli szerzeteskolostor a hazai barokk építészet egyik legcsodálatosabb együttese. A ma múzeumként működő majki apátság freskói állnak Hajnal Gyöngyi elemzéseinek középpontjában, ám a szerző nem a hagyományos művészettörténeti érdeklődésű olvasóknak írta könyvét. A manapság egyre elterjedtebb asztrálmitológiai keretben kísérli meg értelmezni a majki barokk freskókat, amelyek a szerző vélekedése szerint híven tükrözik régebbi korok tudását. Hajnal Gyöngyi a képek kompozíciója, elhomályosult részletei, valamint egyes ikonográfiai elemek nyomán azt a következtetést vonja le, hogy az alapító, Szent Romuald alakjához kapcsolódó freskóegyüttesben kimutathatók a Bak-Halak, a Kos-Ikrek, a Rák-Szűz stb. átlós kapcsolatai, melyek az egyéni és kollektív nemzeti, valamint egyetemes emberi küldetés bizonyos aspektusait fejezik ki. A szerző szerint a freskók összefüggésben állnak a Sárkányos Renddel és a templomosokkal is, bennük a magyar királyok szakrális küldetése… (tovább)
A majkpusztai egykori kamalduli szerzeteskolostor a hazai barokk építészet egyik legcsodálatosabb együttese. A ma múzeumként működő majki apátság freskói állnak Hajnal Gyöngyi elemzéseinek középpontjában, ám a szerző nem a hagyományos művészettörténeti érdeklődésű olvasóknak írta könyvét. A manapság egyre elterjedtebb asztrálmitológiai keretben kísérli meg értelmezni a majki barokk freskókat, amelyek a szerző vélekedése szerint híven tükrözik régebbi korok tudását. Hajnal Gyöngyi a képek kompozíciója, elhomályosult részletei, valamint egyes ikonográfiai elemek nyomán azt a következtetést vonja le, hogy az alapító, Szent Romuald alakjához kapcsolódó freskóegyüttesben kimutathatók a Bak-Halak, a Kos-Ikrek, a Rák-Szűz stb. átlós kapcsolatai, melyek az egyéni és kollektív nemzeti, valamint egyetemes emberi küldetés bizonyos aspektusait fejezik ki. A szerző szerint a freskók összefüggésben állnak a Sárkányos Renddel és a templomosokkal is, bennük a magyar királyok szakrális küldetése fejeződik ki. A kiadvány könyvészeti szempontból igényes, táblázatok, alaprajzok, színes és fekete-fehér fotók, bibliográfia és képjegyzék egészítik ki.
Mai gondolkodásmódunk jelentősen különbözik attól, amelyet akár 200-250 esztendő távlatából tetten érhetünk. Nem is említve az ezer évvel ezelőtti, vagy akár még régebbi világnézetet. Számolni vagyunk tehát kénytelenek azzal, hogy önnön múltunk sem érthető meg annak teljes és egész valójában anélkül, hogy meglévő tudásunkat, világlátásunkat át ne formálnánk. Ennek elmulasztása ugyanis későbbi következtetéseinket torzítja oly módon, hogy az azokból adódó tanulságokat hibásan levonva jelen korunk egyéni és társadalmi döntéseit helytelenül, nem azok valós alapján nyugodva ismerjük meg. A jelenben légvárak építése és nemzeti identitásuk csorbulása, majd eltűnése származik ebből. Nem kicsi tehát a tét. Nem kisebb az elvégzendő feladat sem, ám biztasson bennünket az igazinak teremtett világ megismerhetőségének lehetősége. A teremtett természetes világ megismerése nem rendelhető alá egyéni nézőpontoknak, érdekeknek, esetleges vágyaknak. A helyes szemléletmód kialakítása egyszerre kell lásson egyetemest és nemzetit mialatt meg tudja határozni az egyes egyénre vetülő részt is.Ide tartozó ismeretanyagként, a szerves műveltség alapját képező Zodiákus-elméletet már megismertettük. Nem kevésbé az asztrálmítoszi tér-idő elmélet spirálját, mely egy gömbfelületen kellően jellemezni képes a társadalom és az azt alkotó egyén fejlődését külön-külön és egymás viszonylatában is. Ennek a szemléletmódnak mentén haladok a következő fejezetben és mutatom be az Árpád-korból eredő, a barokk korban feladatának megfelelően felújított majkpusztai épületegyüttest és annak üzenetét. Be kívánom mutatni a magyarság bevallott történeti szerepének fontos részleteit az európai keresztény fejlődésben, melyek megőrizni voltak képesek az egyetemes emberi és társadalmi értékeket, mintaként szolgáltak más népeknek a tanácstalanság és reménytelenség pillanataiban. (Hajnal Gyöngyi)
