A ​Vadnyugat 24 csillagozás

20 hős, 20 talány
Hahner Péter: A Vadnyugat

Indiánok, ​cowboyok, kalandorok, kontinenst átszelő postakocsik, dübörgő bölénycsordák mellett zakatoló gőzösök… A Vadnyugat története számos regényírót és filmrendezőt megihletett már. De úgy történt-e minden, ahogyan azt könyv- és filmélményeink alapján tudni véljük? Valójában milyen ruhában járt egy vérbeli cowboy? Hány bölényt ölt meg Buffalo Bill? Milyen látomásai voltak Ülő Bikának a sorsdöntő összecsapás előtt? Mennyire gazdagodtak meg az aranyásók? Milyen szerepet játszott ez a távoli és rejtelmes vidék az Egyesült Államok gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében? Minderre választ kaphatunk ebben a mítoszok és legendák mögé néző, lebilincselően érdekes könyvben.

Hahner Péter történész a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Több francia és angol klasszikus történelmi művet és életrajzot ültetett át magyarra. Most megjelent könyve a tizennegyedik önálló kötete. Korábbi munkái Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok történelmével… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Animus, Budapest, 2012
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633240731

Enciklopédia 3


Kedvencelte 6

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

>!
Ibanez MP
Hahner Péter: A Vadnyugat

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

Tökéletes szerkesztésű és tartalmú könyv. Végig fenntartja a figyelmet, úgy adagolja a történelmet (néha egy-egy momentumot más témákban is újra megemlítve), hogy közben élvezetes módon szórakoztatja az olvasót. Egyetlen fejezetét sem untam, ugyanakkor többször bejártam Texast, Kaliforniát, Oregont, Új-Mexikót és még sok más államot. Ott voltam az első telepesek szekerén, a Sierra Nevada erdőiben, az indiánok szellemtáncán és az aranyszeg leütésénél.

A kötet hatalmas pozitívuma az szerintem, hogy a megfelelő helyekre és felosztásban lettek elrendezve a témák. Sosem jönnek „általános” témák egymás után, ugyanígy sosem követik egymást híressé vált emberek élettörténetei egymás után, hiszen az csakhamar unalmassá válna. Így viszont egy-egy életrajzot egy-egy átfogó rész követ, a házépítéstől a földfoglalási mozgalmon át az aranyásókig, postakocsi-vonalakig és a fekete katonákig. A kiragadott életrajzok pedig szinte egytől egyig ismerős alakok, akikről megtudhatjuk az igazat, legyen az Wyatt Earp, Ülő Bika, Custer avagy Buffalo Bill.

Megtudhatjuk sok amerikai állam nevének jelentését (pl. Kentucy-ét), megismerhetjük az igazi „utolsó mohikán”-történetet, hogy mire jó a fügekaktusz, miért olyan egyenesek az államhatárok az USA-ban. Megismerünk aranyásókat, seriffeket, banditákat, egyszerű telepeseket és elvakult hittérítőket.

„Amit itt látok, az ország civilizált részén, arról annak a fickónak a véleménye jut eszembe, aki egyszer megpróbált megnyírni egy disznót: sok ordibálás és kevés gyapjú!”

A kötet igazi csemegéket is tartalmaz, örömmel olvastam arról, hogyan szórakoztak a vadnyugaton (vadászmenyétek az elkötött nadrágszárba helyezve és ki bírja tovább :-D), hogy a hegyi emberek – hónapok óta viselt koszos – ruháikat hangyabolyra rakták, hogy a hangyák pusztítsák el belőle a férgeket (csoda, hogy a vadnyugati filmekben a szalonokban hölgytársaságra vágyó férfiakat mindig először egy nagy kádban ázva látjuk? :-D), valamint megtudhatjuk, mikor és hogyan történt a legnagyobb tömeges kivégzés az Egyesült Államok történetében és mitől rettegett az igazi cowboy, továbbá hogy kit neveztek Vasfenekűnek és kinek a sírját őrizték tankkal.

„Öreg világunkban sokan úgy vélik, a dolgokat egyenlően osztják el közöttünk. Magam is megfigyeltem például, hogy ugyanannyi jeget kapunk. A gazdagok nyáron kapják, a szegények télen.”

És természetesen megismerkedhetünk egy fél-kontinensnyi őslakos leigázásnak és majdhogynem kiirtásának történetével. És hiába tény, hogy mi, európai lakosok is egykoron legyőztük az előttünk élőket, elfoglaltuk területeiket, ami odaát zajlott fokozatosan, hol csellel, hol (többségében) betegségekkel és alkohollal, hol háborúzva avagy kikényszerítve, az egyszerűen elképesztő és szörnyű. Majdhogynem ők is – csakúgy mint a bölények – teljesen eltűntek, kulturájukkal, nyelvükkel, szokásaikkal egyetemben. Mindenhonnan továbbüldözték őket, egyre csökkentették területeiket, kihasználták őket. Persze ők sem voltak angyalok, hiszen loptak, ha lehetett, egymás között is háborúztak, de azért nagyon sokáig tartott, míg elismerték őket teljes jogú állampolgárokká és emberként viselkedtek velük (tisztelet a kivételnek). Ugyan hogyan alakult volna a sorsuk, ha anno Pocahontas nem segít a fehéreken (bár valószínűleg csak elhúzódott volna a benépesítés az első sikertlen kísérletek után). S ugyan mi lett volna, ha a spanyol és francia gyarmatok megmaradnak és Oroszország sem adja el Alaszkát?

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a történelmet, de ugyanakkor a kalandos élettörténeteket is. Indián és cowboy-történetek rajongóinak pedig egyenesen kötelező! Nekem a polcomon marad, hiszen egy-egy fejezete akár külön is élvezhető.

Á, igen, egyetlen egy valamit hiányoltam! A musztángokat. Főleg, hogy a musztángokhoz is lehetett volna egy személyt, Frank T. Hopkinst és egy filmet is kapcsolni, melyben ott volt Cody és cirkusza, valamint Woonded Knee is (Hidalgo). Egy fejezetet megért volna :-D

5 hozzászólás
>!
Márta_Péterffy
Hahner Péter: A Vadnyugat

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

Remek könyv, történelmi háttérrel, az indián törzsek ismertetésével, plusz a legjobb western filmek ismertetésével is.

2 hozzászólás
>!
Enzo314
Hahner Péter: A Vadnyugat

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

Aki Old Firehand, Old Shatterland és legendás társaik kalandjaitól megbabonázva emlékszik a Vadnyugatra, ne vegye a kezébe ezt a könyvet. Itt nem lesznek repülő tomahawkok, gonosz tekintetű rézbőrűek, aljas kincsvadászok, marcona leányrablók.
Ez nem egy „lebilincselően érdekes” könyv, ez egy nagyon alapos, átfogó könyv, amiből sok mindent megtudhatunk, többek között, hogy hogy hívták Buffalo Bill szüleit és hány felesége volt Ülő Bikának és megannyi egyéb részletet a vadnyugat szereplőinek hétköznapjaiból,de aki igazi kalandokra vágyik, az inkább Winnetout kövesse a vadászösvényen.

>!
Endoriel
Hahner Péter: A Vadnyugat

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

Alapos, szórakoztató és egyben informatív! Rendkívül jó kedvcsináló lehet az amerikai történelem iránt érdeklődőknek, illetve a Vadnyugat kedvelőinek. A tematika egy esemény/személy köré fókuszálva mutatja be az amerikai nyugat történetének legfontosabb eseményeit az indiánok származásától egészen a XX. századig. Nekem külön szimpatikus volt a filmajánló a könyv végén, hiszen telis- tele van jobbnál-jobb western alkotásokkal. Ajánlani tudnám mindenkinek, akit csak egy kicsit is érdekel a témakör, hiszen amellett hogy alapos kutatómunka és történelmi hitelesség áll a könyv mögött, rendkívül lebilincselő és kikapcsoló olvasmány!

>!
Töki
Hahner Péter: A Vadnyugat

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

A Nagy Indiánkönyv és a Winnetou kedvelőinek kötelező olvasmány! Meg persze másoknak is :)
Rendkívül szórakoztató és olvasmányos stílusban íródott, ugyanakkor kellően informatív. Szinte már ott éreztem magam én is az indiánok és cowboyok között a messzi Vadnyugaton. Egy kicsit visszarepültem gyermekkoromba, amikor belemerültem Cooper és Karl May világába és minden évben cowboynak öltöztem a farsangokon. Uff!

>!
Profundus_Librum
Hahner Péter: A Vadnyugat

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

A könyvet olvasva hamar rájöhetünk, hogy egy fejezet egy általános kérdést körüljárva – Hogyan éltek a gerendaházakban? – ismertet meg minket a lehető legélvezetesebb formában a korszakra illetve az épp tárgyalt területre hatást gyakorló néprajzi, politikai, vallási vagy történelmi ismeretekkel. Sok olyan apró furcsaság kapott magyarázatot ahogy haladtam előre a könyvben, amiket igazából sosem értettem, az utána nézés vagy egyszerűen a témán való gondolkodás meg rendszerint elmaradt, de mindig is érdekeltek. Nagyszerű példa, hogy hogyan, miért – és mikor – lettek az államhatárok nyílegyenesre kijelölve, vagy hogy mi a különbség egy állam (mint például Texas) és a már fehérek által szintén elfoglalt – a „békebírós” filmekből ismerős – territóriumok közt. Ennél jóval komolyabb témákat is érint persze a könyv. Például, a britek, franciák és spanyolok mellett az oroszok, a svédek és a hollandok is megpróbálták kihasítani a saját szeletüket az „amerikai tortából”, és – kinek másnak, mint az oroszoknak – ez hosszabb időre sikerült is. Vagy az Antonio López de Santa Anna mexikói diktátor seregei ellen vívott amerikai-mexikói háború, aminek a végén 1847.09.14-én „először vontak fel amerikai zászlót egy idegen állam fővárosában”. Az igazán meghatározó történelmi események – például a függetlenségi háború vagy az észak-déli polgárháború – pedig egészen természetes, hogy nem maradhattak ki a kötetből.

A „páros” fejezetekben ezzel szemben egy szimbolikus alak – indián vagy fehér vegyesen – életének színes, izgalmas vagy akár sorsfordító eseményei elevenednek meg. A harcokkal vagy épp felfedezésekkel teli élettörténetek olvasása során tisztább képet kapunk a kor határvidéki embereinek gondolkodásmódjáról, küszködésekkel és tragédiákkal sűrűn átszőtt mindennapjaikról. Ledől a mogorva, emberkerülő pioneer-ok mítosza, de nem kell izgulni, emellett a régről ismert történelmi alakokról szóló eddigi ismereteinket új dimenzióval bővíti és új „hősöket” – politikusokat, szerencsevadászokat sőt egyszerű farmereket –, is megismerhetünk. Életük felidézése közben mérhetetlen sok apró anekdotikus információt tudunk meg olyan személyekről, akik életük bizonyos szakaszában kapcsolatba kerültek hősünkkel. Egyik személyes apró kedvencem (sok más mellett) – persze a katonás, hősies-faktora miatt – a Defiance-erőd (Kihívás-erőd) névadásának körülményei.

A könyv végén lévő filmajánlóért – mindet beszerzem, ami még nincs meg! – és kronológiai áttekintésért, valamint természetesen a könyvben szereplő térképekért és grafikákért pedig külön köszönet illeti a szerzőt/kiadót, mint ahogy a fogalomtárért is. Remélem sikerült átadnom, hogy remek könyvet olvastam. Egy mondatot sem untam a könyvben, és olvasás közben észrevétlen még tanultam is. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a történelmet vagy a Vadnyugatot illetve az itt játszódó történeteket. Gratulálok!

Bővebben a blogon:
http://profunduslibrum.blogspot.hu/2013/04/hahner-peter…

>!
Katherine_Grey
Hahner Péter: A Vadnyugat

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

Elképesztően alapos és érdekes, szellemes, hiánypótló kézikönyv. Olvasni pedig szórakozás. Bővebben:
http://www.katherines-bookstore.blogspot.hu/2012/06/vad…

>!
Félcsi
Hahner Péter: A Vadnyugat

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

Izgalmas volt, érdekes volt, imádtam…nagy kedvencem lett, és szeretném a szerző többi művét is elolvasni.

>!
robinson P
Hahner Péter: A Vadnyugat

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

Hihetetlenül alapos, gondosan összeállított könyv.Érdekesen, színesen mutatja be a vadnyugat történetét.Izgalmas, szórakoztató olvasmány.Kicsit sem száraz.Nagyon tetszett a könyv végén összeállított filmajánlat!Alapos, indoklásokkal alátámasztott filmográfia az indiánokról, minden amit tudni kell a vadnyugatról.


Népszerű idézetek

>!
Ibanez MP

Jackson műveletlenségére utalva ellenfelei szamárként ábrázolták a karikatúrákon az elnököt, s ennek köszönhetően mindmáig ez az állat a Demokrata Párt jelképe.

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

>!
Ibanez MP

Oklahoma autóinak rendszámtábláján máig ez olvasható: Sooner State, vagyis a „korábban érkezettek állama”.

(földfoglalási roham kapcsán)

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

>!
Ibanez MP

Az újszülött borjakkal különösen sok gond volt. Amikor siettetni kellett a csordát, és nem tudták mire felrakni az éjszaka született borjakat, reggelente leölték őket, hogy ne lassítsák a terelést. Ezt persze senki sem csinálta szívesen, és később már szekerekre tették fel a kicsinyeket. Csakhogy a tehenek a szagukról ismerik fel a borjaikat, a szekéren viszont a szagok összekeverednek. Ezért aztán a borjakat számozott zsákokba dugták, mindegyiket mindig ugyanabba, hogy a szaguk megmaradjon, s este a tehenek megszoptassák őket.

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

>!
Ibanez MP

Egyesek szerint az igazi cowboy csak két dologtól rettegett: a tisztességes asszonytól és attól, hogy elveszíti a lovát.

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

>!
robinson P

1812-ben az anyja végre rá tudta venni, hogy munkát vállaljon: tanár lett. Ehhez ekkoriban nem kellett különösebb előképzettség: egyetlen tanteremből álló gerendaházban írni, olvasni és számolni tanította a farmerek gyerekeit nyolc dollár tandíj fejében, melynek egyharmadát pénzben, egyharmadát kukoricában, egyharmadát szövetben kapta meg.

140. oldal

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

>!
robinson P

Hiába tiltakozott – akiből a tömegtájékoztatás és az irodalom hőst akar faragni, az hős lesz. Halála után három évvel megjelent James Fenimore Cooper saját irodalmi verziója Daniel Boone életéről The Pioneers címmel, amelyet magyarul Bőrharisnya címmel adtak ki. Már a regényhős nevének hangzása (Nathaniel Bumppo) is Daniel Boone- ra utal.

47. oldal

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

>!
Ibanez MP

1869. május 10-én került sor a nagy ünnepségre. Mintegy ezer ember jelenlétében két ír és két kínai meghozta az utolsó két talpfát. Valaki rákiáltott a fényképészre: „Itt az idő, Charlie! Most süsd el!” A két kínai azt hitte, fegyverről van szó, s ijedten elszaladt. (Ez alapján könnyen elképzelhetjük, milyen bánásmódban volt részük a fehérek körében.) Végül megnyugtatták őket, és nagy éljenzés közepette beillesztették az ezüst babérkoszorúval díszített talpfákat. Ima következett, majd a gondosan kifúrt lyukba beállították az utolsó szöget – amely természetesen színaranyból készült.

Felharsant a zene, és Leland Stanfrod, a Central Pacific egyik alapítója nagyot csapott az ezüstözött fejű kalapáccsal – az aranyszög mellé… Nem is olyan könnyű egy hosszú nyelű kalapáccsal eltalálni egy szög fejét! Leland átadta a kalapácsot Thomas Durantnak, az Union Pacific alelnökének, aki vagy udvariasságból, vagy ügyetlenségből ugyancsak a szög mellé ütött. A távírásznak azonban ennyi is elég volt, és világgá kürtölte a nagy hírt: „Megtörtént!” Az Egyesült Államok valamennyi városa vad ünneplésbe kezdett, Promontory Pointnál pedig gondosan kiszedték az aranyszöget, rendes szöget vertek a helyére, majd a Central Pacific Jupiter nevű mozdonya és az Union Pacific Engine 119-ese lassan megindult egymás felé, amíg tehénfogóik össze nem értek. A fényképészek megörökítették a nagy eseményt: „Kalifornia kezet nyújtott New Yorknak!” A tizennyolc uncia súlyú aranyszög pedig ma is megtekinthető a Stanford Egyetem múzeumában.

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

>!
Ibanez MP

A hegyi embereket messziről meg lehetett ismerni – főleg a körülöttük terjengő szagokról, hiszen a ruhájukat hónapokig viselték mosás nélkül. (Néha rátették egy hangyabolyra, hogy a hangyák pusztítsák el belőle a férgeket.) Bőrruháikat mindenhol rojtok díszítették, bőrük barnára égett, hajuk és szakálluk elképesztően bozontos volt.

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

>!
Ibanez MP

„Öreg világunkban sokan úgy vélik, a dolgokat egyenlően osztják el közöttünk. Magam is megfigyeltem például, hogy ugyanannyi jeget kapunk. A gazdagok nyáron kapják, a szegények télen.”

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány

>!
Ibanez MP

Amit itt látok, az ország civilizált részén, arról annak a fickónak a véleménye jut eszembe, aki egyszer megpróbált megnyírni egy disznót: sok ordibálás és kevés gyapjú!

Hahner Péter: A Vadnyugat 20 hős, 20 talány


Hasonló könyvek címkék alapján

Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem
Miloslav Stingl: Indiánok hadiösvényen
Michael Punke: A visszatérő
Iny Lorentz: Vad vidék
Heather Graham: A fogoly
James Fenimore Cooper: Vadölő / Az utolsó mohikán
James Fenimore Cooper: Nyomkereső / Bőrharisnya
Signe Seiler: A vadnyugat
Bogáti Péter: Édes Pólim!
Alain Quesnel: Indiánok