Zsidó ​ünnepek és népszokások 4 csillagozás

Hahn István: Zsidó ünnepek és népszokások

„Jól ​tudom, miként él a katolikus ember reggeli ébredéstől esteli lefekvésig, miként él születéstől haláláig; azt szeretném megtudni, miként él a zsidó ember?” – ezzel a kéréssel fordult hajdan egy neves francia író Heller Bernát professzorhoz, a zsidó néprajz egyik legkiválóbb szakemberéhez. Erre kapunk itt választ a művelt átlagolvasó érdeklődésének megfelelően. Ez a könyv végigtekinti a vallásos zsidó ember hétköznapjait és ünnepi pillanatait, vallási szokásait, imáit, szertartásait. Nem csupán ismeretközlés a célja ennek a műnek: a szertartásoknak és az ünnepeknek nemcsak leírását óhajtja adni, hanem értelmét is ki akarja kutatni, hangulatát átéreztetni – írja bevezetésében a szerző. A könyv szerzője Hahn István akadémikus (1913-1984), a magyar történetírás és történelemoktatás egyik legkiválóbb mestere, Heller Bernát tanítványa, majd tanártársa volt a budapesti rabbiképzőben. Fiatalon írt műve 1940-ben látott napvilágot mindössze néhány száz példányban. Ez a könyv a zsidó… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1940

Tartalomjegyzék

>!
Makkabi, Budapest, 1997
88 oldal · puhatáblás · ISBN: 963747529X
>!
Makkabi, Budapest, 1997
88 oldal · ISBN: 9637088040
>!
Makkabi, Budapest, 1995
86 oldal · ISBN: 963747515x

Enciklopédia 2


Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Emőke_Bozóné_Csernus >!
Hahn István: Zsidó ünnepek és népszokások

Hanukakor olvastam stílszerűen. Nagyon izgalmas volt belepillantani a zsidó emberek életébe. Gondolom, ma már igen kevesen tartják ezeket az ünnepeket és hagyományokat ilyen pontossággal a 21. században. Bár keresztény emberként volt némi ismeretem a zsidóságról, a Bibliából is ismert ünnepekről, azonban a magyarázatok sokszor megleptek, hogy mit miért és hogyan cselekszenek, milyen új tartalommal töltötték meg az ünnepeket pl. a templom lerombolása után. Az imádság részletek gyönyörűek voltak, imádságként olvastam. Az illusztrációk is érdekesek voltak, egységes stílusban követték az adott ünnepek leírását, viszont nem mindig látszik rajtuk tisztán – kívülálló szemmel – hogy mi is konkrétan, amit ábrázolni szeretne.


Népszerű idézetek

Véda P>!

A Szentírás nem állapítja meg kifejezetten, hogy mit tart munkának. Csak néhány tevékenységet (tűzgyújtás, sütés-főzés, teherhordás, mezei munka) jelöl meg kifejezetten mint szombaton tilalmas munkát. Vallásunk későbbi fejlődése ezt a munkatilalmat nagy mértékben kiterjesztette, de érdekes, hogy a talmudizmustól elfordult karaita szekta szombati törvényei sokkal szigorúbbak a mieinknél. Minden emberi tevékenységnek szinte teljes szüneteltetését kívánja meg vallásunk, messze túl azon, amit a köztudat munkának nevez: hiszen az írás, tűzgyujtás, kézimunkázás, dohányzás is tilalmas. Ámde ezek a rendelkezések éppen azt bizonyítják, hogy a szombat munkaszünete az eredeti szociális jellegén már messze túlnőtt. Amiként a Teremtés művében a hat nap alkotó tevékenységét a tökéletes nyugalom követte, azonképpen kell az ember életében is a hat munkanap szinte túláradó tevékenységét a hetedik nap tökéletes pihenésének felváltania. Csak a munkazaj elnémulásának, a szent elhalkulásnak idején tudjuk meghallani önmagunkban Istennek hangját: csak a test teljes pihenésének napja teszi képessé lelkünket a legnagyobb erőfeszítésre, arra, hogy kiszakítva magát a köznapiságból, egy napon át szentségben, tisztaságban élhessen. A szombat munkatilalmának negatívuma adta meg az alapfeltételét a szombat nagy pozitív értékének: szentségének. Szombaton azért tette tilalmassá vallásunk a kenyérért való munkát, hogy helyet adjon a tanért való munkának.

II. Szombat

Kapcsolódó szócikkek: munka · szombat
Véda P>!

Étkezés előtt folyik le a péntek este tán legbensőségesebb, legszebb szertartása: az apa – néhol az anya is – megáldja a gyermekeit, az ősi papi áldás szavaival: „Áldjon meg az Ur és őrizzen meg! Ragyogtassa feléd szeretetét és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd jóságát és áldjon meg békességgel!” A péntek esti vacsorát a bor és két fonott kalács (barchesz) fölött mondott kiddus vezeti be. A két fonott kalács az egykori szentélybeli két kalácsból álló áldozatra emlékeztet. Magát az étkezést megszakítják és követik a szép szombati énekek (zemiroth).

II. Szombat

Véda P>!

Kedves vendégként; „menyasszony”-ként üdvözli a vallásos zsidó a szombat beköszöntését és mint kedves vendégtől nehezen búcsúzik el tőle ünnepnek estéjén. Amikor az égen már három csillag látható, megkezdődik a szombatot búcsúztató esti ima a 144. zsoltár bizakodó hangjaival. Az esti imát áldáshirdető szentírási versek csoportja követi – mintegy kedvező előjel gyanánt a következő hét köznapjainak küzdelmeire. Majd a fonott gyertya fénye mellett a borra és a díszes ezüst-tartóban őrzött jó illatú szegfűszegre, végül, pedig a fényre mondott áldással búcsúzunk a szombattól, köszöntjük a köznapot. Áldjuk az Istent „aki különbséget tesz (hamavdil; innen ennek a szép szertartásnak neve: Hávdála) a szent és a profán… a szombat és a köznap között”. Uj, meg új himnuszok, vallásos énekek közepette búcsúztatjuk a hétről-hétre beköszöntő, testünknek a pihenés, lelkünknek a szent munka boldogságát adó Szombat-királynőt.

II. Szombat

Kapcsolódó szócikkek: szombat
Véda P>!

Az esztendő ünnepeit két körbe osztja Szentírásunk is, a hagyományos irodalom is: a három zarándokünnep és a két bűnbánó ünnep csoportjára. [..]
A három zarándokünnep zsidó népünk hőskorának egy-egy örökké emlékezetes eseményét idézi fel bennünk: Peszach az Egyiptomból való megszabadulásnak, Sabuoth a kinyilatkoztatásnak, Szukkoth pedig a negyven éves sivatagi vándorlásnak ünnepe. A két bűnbánó ünnep érzése, független minden eseménytől, független magától a zsidó néptől is: az egyetemes emberiségnek idők feletti álmai élnek bennük: álmok Isten eljövendő világuralmáról, az örök békéről, gonoszság elnémulásáról, az igazak végső győzelméről.

A három zarándokünnep a közösségé: a két bűnbánó ünnep minden egyes egyéné. A három zarándokünnep a multba néző emlékezésé: a két bűnbánó ünnep a jövőt váró reménykedésé. A három zarándokünnep a zsidóság sorsáról szól hozzánk: a két bűnbánó ünnep hőse és középpontja: az emberiség.

III. Bűnbánó ünnepek


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Czingel Szilvia: Ünnepek és hétköznapok
Naftali Kraus: Zsidó ünnepek
Edith Eva Eger: A döntés
Lily Ebert – Dov Forman: Lily fogadalma
Radnóti Miklós: Erőltetett menet
Edith Eva Eger: Az ajándék
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Spiró György: Fogság
Vámos Miklós: Apák könyve
Szép Ernő: Emberszag