Csodatévő ​Takla Hájmánót 1 csillagozás

Készített magának a pusztában egy kis remetelakot, akkorát, hogy állva, kitárt karokkal éppen befért. … Belépett kis remetelakába és új küzdelembe szállt, mint aki most lép először erre az útra, de mint aki már tökéletesen ismeri a küzdelem édes zamatát. Szálegyenesen állt, akár egy földbe szúrt oszlop, bot nem volt a kezében. …
Így állott egy helyben, nem ment ki a remetelakból sem éjjel, sem nappal, nem támaszkodott sem jobbról, sem balról. Ebben az időben sem faleveleket, sem éretlen bogyókat, még vizet sem vett magához, csak vasárnap. … Volt ugyan szeme mégis vak volt, volt füle mégis süket volt, bár beszéde édes, gyöngyöző volt, mégis néma volt, nem nyitotta szóra ajkát, csak az Urat áldotta és magasztalta éjjel-nappal. … Ő maga meg volt feszítve, mint Krisztus, gondolatai pedig a magasságokban időztek hosszú éveket.
A hosszú állástól egyszerre csak eltört az egyik lába. Tanítványai gyolcsba pólyálták és a szent tábla trónusának lába alá temették letört lábát.Ezután hét évig fél lábon állt… Ez alatt tökéletessé tette lelki szolgálatát…

106. oldal