Ősnövények 13 csillagozás

Hably Lilla: Ősnövények

Sorozatunk új kötetével ismét a múltban barangolunk. Az ősállatok után most az ősnövényekkel ismerkedünk meg, soha nem látott őserdőkben járva. Figyelemmel kísérjük, hogyan fejlődött a növényvilág napjainkig, mi volt az előzménye a mai pillanatképnek: a jelenkori flórának. Tudnunk kell, hogy a növények fejlődése az egész élővilág fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Búvár Zsebkönyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1983
64 oldal · ISBN: 9631131653 · Illusztrálta: Bíró Krisztina

Enciklopédia 3


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Mariann_Czenema P>!
Hably Lilla: Ősnövények

Legkisebb gyerkőcöm hozta ki az iskolai könyvtárból. Érdekes kiadvány, mert én azt hittem, hogy csak pár oldal lesz ilyen barnás-szürkén illusztrálva, mint a borító, de az egész kötet ilyen színű rajzokkal van tele. Így aztán jócskán sokat követel az olvasótól is a szerző, nem mindig egyszerű dolog lelki szemeink előtt megjelentetni az ősi növényeket.
De izgalmas volt, ki hitte volna, hogy hazánkban is őshonos növény volt a jégkorszak előtt a liliomfa?

Paulina_Sándorné P>!
Hably Lilla: Ősnövények

Érdekes volt. Egy lenyomatból mennyi mindenre tudnak következtetni. Nagyszerű dolognak tartom, hogy így megmutatják, hogy milyen volt régen a világ.

Smici P>!
Hably Lilla: Ősnövények

Rendkívül alapos és érdekes könyv az ősnövényekről, ezáltal tökéletes kiegészítése az Ősállatok című kötetnek. Sokkal jobb, ha az ember egy korszakot komplett kép alapján látja, tehát az állatvilág mellett megismeri, megismerheti a növényvilágot is.
A könyv bevezetése kellően részletes, és ebben a kötetben is helyet kapott egy földtörténeti időtábla, szintén a kambriumtól a jelenkorig. A nagyobb földtörténeti korok jellemzői egy oldalban olvashatók, ezekkel szemben az adott időszak rajzolt tájképe látható. Ezen rövid bevezetőket követi néhány akkor élt faj bemutatása, fosszíliák, kövületek képei.
Érdekes dolog, és nagyon jó elgondolkodni olyan tényeken, hogy nálunk is élt fahéjfa-faj, mammutfenyő, vagy olyan ma is ismert dísznövény, mint a saját kertem büszkesége, a magnólia.
Külön pozitívumként említhető, hogy az ősállatokkal ellentétben jóval több növény viseli hazai kutató, tudós nevét, ami nagyon örvendetes, és amire mi magyarok nagyon büszkék lehetünk.
Rudabányai lelőhelyről magam is őrzök ősi páfrányfosszíliát. A könyvecske 1983-as kiadása óta természetesen sokat fejlődött a tudomány, több ősnövény került elő, és a hozzájuk tartozó adatok is pontosabbak már. Jó lenne egy frissített kiadás, de ez úgy ráfér az egész Búvár Zsebkönyvek sorozatra.


Népszerű idézetek

MissWenut>!

Ginko-páfrányfenyő (levélnyomat). Napjainkban egy faja él, a Ginko biloba, melyet Szecsuánban, egy kolostorkertben fedeztek fel; korábban kihalt növénycsoportnak hitték. Kínán kívül más természetes előfordulását nem is ismerjük, de parkokban sok helyütt, így nálunk is megtalálható. Szép példányaiban gyönyörködhetünk a budapesti Kun Béla téren; New Yorkban utcafának ültetik. A nemzetség a permben jelent meg, a triászban már igen jelentős volt. Magyarországon egy faja a pliocénban is élt még, s mint annyi más növényünket, feltehetően ezt is a jégkorszak űzte el. A fa ősvilági eredetéről vall a villás erezet, a levél közepén látható bemetszés pedig azt mutatja, hogy egykor két különálló részből nőtt össze. A ginko a nyitvatermőkön belül külön osztályt alkot. A földtörténeti múltban virágzó és a harmadidőszakban is elterjedt nemzetség ma a kihalás szélén áll. Joggal nevezzük „élő kövület”-nek.

34. oldal

Kapcsolódó szócikkek: New York · páfrányfenyő · Szecsuan
MissWenut>!

Minél távolabbi valami térben vagy időben, annál kevesebbet tudunk róla. Így van ez a növényvilággal is.

6. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Csaba Emese (szerk.): A természet megfejtett titkai
Ian Ridpath – Wil Tirion: Égi kalauz
Bajor Zoltán: Budapest természeti kalauza
Christopher J. Humphries – Esmond Harris – Peter Holden – Anthony Wootton: Természetbarátok zsebkönyve
Volker Dierschke: Milyen madár ez?
Garai Attila (szerk.): A természet ABC-je
Merkl Ottó: Bogarak – Futrinkák, cincérek, katicabogarak és más bogárcsaládok a Kárpát-medencében
Kóbor Péter: Lepkék, bogarak és más ízeltlábúak
Gergely Péter – Gór Ádám – Hudák Tamás – Ilonczai Zoltán – Szombathelyi Ervin: Nappali lepkéink
Burchard Brentjes: Vadállatból háziállat