Cthulhu ​hívása 70 csillagozás

H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

Egykor voltak a Nagyok, akik saját szárnyukon repülve érkeztek a végtelen űrből, és korokon át uralták ezt a világot…
Egykor voltak a szörny-istenek, akik eltávoztak, hogy majdan visszatérjenek…
Egykor volt Kadath, a pusztaság közepén álló város, melynek rideg kőfalai közt máig visszhangzik

Cthulhu hívása

Az amerikai „sötét” irodalom Ambrose Bierce-hoz fogható óriása, Howard Phillips Lovecraft klasszikus történeteinek gyűjteménye e kötet. Szerzőjét „mesterének” tekinti a Pszicho írója, Robert Bloch, és Stephen King, a modern horror koronázatlan királya is.

Az azonos című, de nem csak H. P. Lovecraft írásait tartalmazó kötetet itt találod:
Kuczka Péter (szerk.): Cthulhu hívása

Eredeti mű: H. P. Lovecraft: The Call of Cthulhu

Eredeti megjelenés éve: 1928

Tartalomjegyzék

>!
Valhalla Páholy, Debrecen, 1993
252 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637632174 · Fordította: Kornya Zsolt

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Cthulhu · Albert Wilmarth · Henry Akeley


Kedvencelte 14

Most olvassa 12

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 41

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Dawnofmyth P
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

Lovecraft mindig is kedvencem volt. Először egy film keltette fel irányába az érdeklődésem, Dagon, utána egy játék, Dark corners of the earth, végül eljutottam a könyvekhez. Nem mondhatom, hogy pörgős, sem hogy igazán félelmetetes lenne a mai olvasóknak. Inkább sötét és nyomasztó, a mélységeinkre hat :) Néhol nagyon lassú, néhol borzongató.

>!
Risus P
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

Hűha, ezt a könyvet több ok miatt is ma végre elolvastam és ezek az okok közül az egyik, hogy egyszer végighallgattam egy vitát, hogy King vagy Lovecraft jobb író.
Ha a százalékot nézem, akkor a molyok szerint nem ez a legjobb műve, de mivel nekem nincs viszonyítási alapom így nálam eddig ez a legjobb. Biztos, hogy még olvasni fogok.
Picit utána olvastam az írónak, hogy valamennyire tudjam, hogy mire számíthatok. Nekem egy picit csalódást okozott ez a könyv, mert több borzongásra számítottam. Tagadhatatlan, hogy a ’20-as években ez biztos annak számított, de mivel én a mai kor gyermeke vagyok, így nekem nem.
Nagyon jó, könnyed, de nekem inkább szórakoztató olvasmány marad.
Bevallom, hogy a legnagyobb hatást az első 4-5 mondat tette, mert utána nagyon nehezen indult be történet és nekem a vége egy kicsit túl gyorsan lett vége.

2 hozzászólás
>!
Wilsonné
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

Lassan vezeti föl a történeteket, valóságosnak látszó legendák bemutatásával, majd fokozza a hangulatot mindaddig, míg a mesélő maga is az események részesévé válik, és számára is tétje lesz a DOLOG-nak: a tudás vagy a lét.
Nem taglózott le, mégis van benne valami megfogalmazhatatlan, valami, ami korokat és világokat áthidalva behatol a tudatomba, és befolyásolja (irányítja?) a gondolataimat. Szinte hallottam a hívogató hangokat könyvből, amikor hajnalban felébredtem: Gyere, olvassss! Nem is tudtam ellenállni, ha fáradt szemmel is, de muszáj volt olvasnom.

>!
lzoltán IP
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

    Újdonságot nem hozott ez a kötet, szerencsémre már mindegyik novellával találkoztam korábban. Ami érdekességre tarthat számot, hogy a közelmúltban három olyan novellával is találkoztam vizuálisan feldolgozva (itt-ott átdolgozva), ami itt szerepel. Kettő filmen (Suttogás a sötétben, Cthulhu hívása), egy pedig képregény formájában (A kutya) került a figyelmem középpontjába.
    Elsőként a Cthulhu hívása című ff. némafilmet (http://www.cthulhulives.org/cocmovie/index.html), majd azt követően a Suttogás a sötétben ff. hangosfilmet (http://www.cthulhulives.org/Whisperer/index.html) tekintettem meg. Sejthető, hogy a filmek a ’20-as ’30-as évek stílusában készült és remekül hozzák a novellák hangulatát. Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a „korabeli” filmeket vagy éppen vonzódik Lovecraft világához. A kutya című képregényt a februári Lovecraft emlékesten láttam falra kifüggesztve, és egy kicsit meg is lepődtem, mert eddig valahogyan elkerülte a figyelmem. És milyen a képregény? Itt bárki megnézheti: http://www.mortpaintgraphics.com/others.html.

    Remélem nem zavar senkit, hogy a novellák értékelése helyett, inkább további szem elé valót ajánlok. Jó filmnézést, képregény olvasást!

(;,;)

>!
Valhalla Páholy, Debrecen, 1993
252 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637632174 · Fordította: Kornya Zsolt
>!
Noro
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

Suttogás a sötétben: egy klasszikus mítosz-faj, avagy a „yuggothi gomba” bemutatkozása. Más stílusban, másképp hangsúlyozva akár tiszta sci-fi is lehetne. Érdemes összevetni az Elefánt tornya c. Robert E. Howard-novellával (persze az már egy harmadik stílust képvisel)
Cthulhu hívása: azt kell mondjam, ez a kötet gyenge pontja. Mai szemmel a történet már nem biztos, hogy a kellő hatást váltja ki, bár a középső rész még mindig kiváló.
A sötétség lakója: tipikus, ugyanakkor kiváló mítosz-történet. Találós kérdés: mely Howard- és Poe-művekre találunk benne hivatkozásokat?
A névtelen város: kevésbé eredeti, hiszen alapja sok nép hitvilágában fellelhető, azonban nagyon jól eltalált hangulatú írás. Felébreszti az emberben bujkáló klausztrofóbiát. Sokak szerint az első Cthulhu mítosz-novella.
A kutya: egy igazi gótikus horror. Edgar Allen Poe a négyzeten.

1 hozzászólás
>!
Kkatja P
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

Én Lovecraft Mestert nem tudom megunni, ha elönti az agyamat a multikulti vicsorgó őrülete, csak előveszem egyik gótikus rémálmom regényét és világomban helyreáll a rend és az egyensúly! :)

>!
kolika
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

Ez az a könyv, amely olvasása során ildomos volna rettegni. Sajnos, ez nálam nem működött. A novellákban sokszor előforduló iszonyatos borzalom, megmagyarázhatatlan rettegés nem kerített a hatalmába. Inkább újra és újra az ötlött fel bennem, hogy ugyanarról beszélnek. Valami dologról, amitől félni kellene, s rettegni a dologgal való találkozástól stb. S igaz, hogy szokatlan, s az első olvasás során még kezd érdekessé válni a történet, de mégis az az érzésem, hogy ugyanazt kapom különféle változatban. Valamit, amelynek leírására nincsenek megfelelő szavak, ezért körülíráshoz folyamodik a szerző. S az leírás nem hoz számomra borzongást.
A Kutya című novella tetszett a legjobban, s kicsit kívülállónak is éreztem a kötet többi elbeszélései közül. A bizarr „hobbi ” felvezetése után itt legalább tudjuk, hogy mivel állunk szembe.
A Suttogás a sötétben is tetszett, főleg, hogy többet időzött az „idegenek” bemutatásával, azzal, hogy miért is vannak/lehetnek itt a földön.
A sötétség lakója is jól indult, de túl rövidnek éreztem, az elolvasása után a miértek és hogyanok eléggé sorjáztak bennem.
Érdekes módon a címadó novella nem annyira ragadott meg, kicsit többet vártam volna.

>!
Rendbonto
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

A belőle készült számítógépes játék során ismerkedtem meg először a történettel, és magával Lovecrafttal is. És mit ne mondjak, szerencsém volt, mert elolvasva a könyvet, marhára tetszett a hangulata az egésznek. Bár lehetett volna több izgalom a cselekményben, meg bővebb leírás bizonyos dolgoknak, de attól még egy jó alkotás.

>!
Dorka50 P
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

Nem semmi hangulata van Lovecraft írásainak. El tudom képzelni mekkorát ütöttek 1920 körül… Még most is beleborzong az ember milyen borzalmak járhattak az agyában, amikre inkább csak utalt, de nem írja le őket.. „még ma is vannak olyan dolgok Akeley levelében, amiket a világ minden kincséért nem idéznék, nem is szólva arról, hogy papírra vessem!” Ezektől igazán jók az írásai. Nagyon sötét, nagyon hátborzongató, nagyon Lovecraft.

>!
ddroid
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása

Ez az első könyvem Lovecraft-tól és megragadott. Olyan sok másik könyvben van szerepe, utalnak rá és most már értem, hogy miért. Mint ahogy Assimov-tól is el kell olvasni mindent, úgy Lovecraft-tól is. Az a hangulat amit megteremt… pont megfelelően homályos és misztikus ahhoz, hogy megborzongasson.


Népszerű idézetek

>!
Noro

– (…) És N'kaiból jött Tsathoggua, a Rettenetes… Ugye emlékszik rá, az a formátlan, békaszerű istenség, akit a PNAKOTIKUS KÉZIRATOKBAN, a NECRONOMICONBAN és a commoriomi mondakörben említenek, amit az atlantiszi főpap, Klarkash-Ton őrzött.

93. oldal (Suttogás a sötétben)

Kapcsolódó szócikkek: Necronomicon
4 hozzászólás
>!
lzoltán IP

    A legirgalmasabb dolog a világon, azt hiszem, az, hogy az emberi elme képtelen kapcsolatot teremteni a különálló események között. A tudatlanság nyugalmas szigetén élünk a végtelenség fekete óceánjának közepén, s nem úgy rendeltetett, hogy messzire utazzunk innen.

123. oldal, Cthulhu hívása - I. A dombormű

1 hozzászólás
>!
lalazs

Lehetséges, hogy vannak a világon különös, kozmikus összefüggések – az viszont biztos, hogy nem arra valók, hogy normális emberek belebonyolódjanak.

106. oldal - Suttogás a sötétben

>!
lzoltán IP

Eszébe jutottak az ősi legendák az örök káoszról, melynek középpontjában a vak és idióta Azatoth isten, minden dolgok ura és parancsolója vonaglik, miközben agyatlan-amorf táncosok sivár hordája vigyázza őt egy névtelen karmokban tartott démonfuvola szunnyasztó dallamára.

203. oldal, A sötétség lakója

>!
Grace_Martin

A DOLGOT lehetetlenség volt leírni – nincs az a földi nyelv, amelynek szavai lennének az elképzelhetetlen, bömbölő őrületnek ilyen mélységeire, a kozmikus rendnek és az anyag törvényeinek e gyalázatos tagadására. Egy eleven hegy mozgott itt óriás medúzaként, tekergő csápokkal imbolyogva ide-oda. (…)
A Nagy Cthulhu évmilliók óta először pillantotta meg a napvilágot… és tombolt pusztító mámorában

Kapcsolódó szócikkek: Cthulhu
>!
Lunemorte MP

A nyílás koromfekete volt, s szinte tapintható sötétség áradt belőle. Azt mondom, áradt, ÉS NEM ÁTVITT ÉRTELEMBEN; mert ez a sötétség füstfelhőként gomolygott elő évezredes börtönéből, s tisztán láthatóan elsötétítette a napot, ahogy nehézkes denevérszárnyakon emelkedni kezdett a hátrahőkölő égbolt felé. A megnyíló mélységből feltörő bűz elviselhetetlen volt. Végül a jó fülű Hawkins valami ocsmány, csosszanó zajt vélt hallani odalentről. Mindenki feszülten fülelt, még akkor is, mikor a DOLOG nyáladzva előcuppogott, s zöld, kocsonyás tömegét átpréselte a fekete nyíláson az őrült város méreggel átjárt levegőjébe.

18. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sötétség
>!
lalazs

Meghalni nem halhat meg az,
Mi örökkétig áll,
Számlálatlan korok során
Enyészik – a Halál.

150. oldal - Cthulhu hívása - II. Legrasse felügyelő beszámolója

>!
lalazs

A viharos szélben őrület lobog… karmok és fogak, évszázadokon át hullákon köszörülve… vértől csepegő halál lovagol elő a denevérek bacchanáliáján, éjsötét romokból és Beliál elsüllyedt templomaiból…

245. oldal - A kutya

>!
lalazs

Ki tudhatja mi vár ránk? Ami egyszer fölmerült, az újra alászállhat, és ami egyszer elsüllyedt, az újra a felszínre emelkedhet.

172. oldal - Cthulhu hívása - III. Őrület a tengerből

>!
Dracklana

Vannak olyan hangok, amelyek a humán lényekre jellemzők, és olyanok is, amelyek az állatokra; és az embernek végigfut a hideg a hátán, ha az utóbbiakat ROSSZ TOROKBÓL hallja felharsanni.

144. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Veres Attila: Odakint sötétebb
Jeff VanderMeer: Borne
Veres Attila: Éjféli iskolák
Jeff VanderMeer: Fantomfény
Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018
China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás I-II.
Karin Tidbeck: Amatka
Richard Matheson: Legenda vagyok
George R. R. Martin: Álomdalok
Stephen King: Világnagy strand