A Magyar Teozófiai Társulat 112 éves tartozását törleszti Helena Petrovna Blavatsky-val szemben, amikor magyarul kiadja a Kulcs a teozófiához című könyvét. A könyv először 1889-ben jelent meg, és azóta számtalan kiadást ért meg. A szerző célja az volt, hogy általános áttekintést adjon a teozófiai tanításokról és a teozófiai mozgalomról.
A könyv kérdés-felelet, egy érdeklődő és egy teozófus párbeszédének formájában tárja fel a „Bölcsesség-vallás” alapelveit. A témák lefedik a teozófiát, a Teozófiai Társulatot, az emberi lény természetét, a halál utáni életet, a reinkarnációt, a fizikainál finomabb világokat, az emberi elmét és a Mesterek tevékenységét. A könyv bevezetés a teozófiai miszticizmusba és az ezoterikus tanításokba.
Ez nem a teozófia teljes vagy kimerítő tankönyve, hanem csak egy kulcs annak az ajtónak a kinyitásához, ami a mélyebb tanulmányozáshoz vezet. A könyv szembenéz az átlagos nyugati érdeklődő által megfogalmazott ellenvetésekkel, és megkísérli… (tovább)
Kulcs a teozófiához 0 csillagozás
Enciklopédia 1
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 3
Népszerű idézetek
A buddhizmus azt mondja: Tiszteld más emberek vallását, és maradj igaz a sajátodhoz.
86. oldal
H. P. Blavatsky: Kulcs a teozófiához Erkölcs, tudomány, filozófia
Az önzés alapvetően konzervatív, és dühös, ha megzavarják. Jobban szeret egy kényelmes, de igénytelen igazságot, mint a legnagyobb igazságot, ha az utóbbihoz akár a legkisebb kényelmének feladása szükséges. A mentális lustaságnak óriási hatalma van mindenben, ami nem ígér azonnali hasznot és jutalmat. A mi korunk mindenekfölött anyagias, és a kézzelfogható tényekben hisz.
47. oldal
H. P. Blavatsky: Kulcs a teozófiához Erkölcs, tudomány, filozófia
… csakis az emberiség nagy vallásainak és filozófiáinak tanulmányozása, azok összehasonlítása szenvedélymentesen és elfogultság nélküli elmével az, ami az embernek reményt adhat arra, hogy elérkezik az igazsághoz.
70. oldal
H. P. Blavatsky: Kulcs a teozófiához Erkölcs, tudomány, filozófia
Ne feledje, hogy a hazugságok és a vádaskodás az egyetlen olyan irodalomtípus, amit mindig ingyen kapunk meg, és nem kell előfizetési díjat fizetnünk érte.
298. oldal
H. P. Blavatsky: Kulcs a teozófiához Erkölcs, tudomány, filozófia
Amíg mi a neoplatonikusokkal és a keleti tanításokkal együtt abban hiszünk, hogy a szellem (atma) soha nem száll le hiposztatikusan az élő emberbe, hanem csak a belső emberre- az asztrális princípiumok pszichikus és spirituális összetevőjére – bocsátja rá többé-kevésbé a sugárzását, addig a kabbalisták azt állítják, hogy az emberi szellem, elszakítva magát a fény óceánjától és az egyetemes szellemtől, belép az ember lelkébe, ahol ottmarad az élet folyamán, bebörtönözve az asztrális hüvelyben. Minden keresztény kabbalista még mindig ugyanazt tartja, mivel képtelenek megszabadulni az antropomorf és bibliai tanításaiktól.
115-116. oldal
H. P. Blavatsky: Kulcs a teozófiához Erkölcs, tudomány, filozófia
A halál ünnepélyes pillanatában minden ember, még ha hirtelen is hal meg, meglátja az elmúlt életének egészét maga előtt felsorakozni, annak apró részleteiben. Egy rövid pillanatra a személyiség eggyé válik az egyéniséggel és a mindentudó Én-nel. De ez a pillanat elég, hogy megmutassa neki az okok egész láncolatát, amik működnek az élete folyamán. Úgy látja, és megérti önmagát, hogy milyen valójában, a hízelgés vagy önbecsapás díszítése nélkül. Olvassa az életét, úgy marad, mint egy néző, aki letekint a színtérre, amit épp elhagy, megérzi és megismeri minden őt ért szenvedés igazságosságát.
177. oldal
H. P. Blavatsky: Kulcs a teozófiához Erkölcs, tudomány, filozófia
… először a princípiumok kétféle típusát kell tanulmányoznia: a szellemit, vagyis azokat, amik az elpusztíthatatlan Én-hez tartoznak és az anyagit, vagyis azokat a princípiumokat, aik az állandóan változó testeket, vagy az Én személyiségeinek a sorozatát alkotják. Adjunk állandó neveket ezeknek, és mondjuk azt, hogy:
I. Átmá, a felső ÉN, ami nem is az öné, nem is az enyém, hanem a napfényhez hasonlóan mindenre rásüt. Ez az egyetemesen szétszóródott isteni princípium, és elválaszthatatlan egyetlen és abszolút szuper-szellemétől, ahogyan a napsugár elválaszthatatlan a napfénytől.
II. Buddhi, a szellemi lélek, csak annak a hordozója. Sem az Átma, sem a buddhi külön-külön, sem együttesen nincs jobban hasznára az ember testének, mint a napfény és annak sugarai egy földbe temetett gránittömb számára, hacsak az isteni párost magába nem oldotta és vissza nem tükrözte valamilyen tudat. Sem az Átmá-t, sem a Buddhit nem éri el soha a karma, mert az előbbi a karma legmagasabb aspektusa, önmagának a működő közege_ az egyik aspektusban, az utóbbi pedig öntudatlan ezen a síkon. Ez a tudat vagy elme a:
III. Manasz, az ahamkára-nak, „az Én magzatának” vagy az „Én-ségnek” a terméke visszatükrözött formában. Ezért, amikor elválaszthatatlanul egyesül az első kettővel, a szellemi Én-nek a taijasa-nak, a sugárzónak nevezik. Ez a valódi egyéniség vagyis az isteni ember. Ez az Én az, amely – miután eredetileg testet öltött az értelmetlen emberi formában, amit a benne levő kettős monád éltetett, de erről nem tudott, mivel nem volt tudata – létrehozta a valódi ember emberszerű formáját. Ez az Én, ez a „kauzális test” az, amely beárnyékol minden személyiséget, amibe a karma erőinek kell inkarnálódniuk. Ez az Én az, amelyet felelősnek tartunk minden új testben vagy személyiségben – az elenyésző álarcban, ami elrejti a valódi egyéniséget újraszületések hosszú sorozatán keresztül – és az általa elkövetett minden bűnért.
149-150. oldal
H. P. Blavatsky: Kulcs a teozófiához Erkölcs, tudomány, filozófia
A keleti filozófia elutasítja azt az elképzelést, hogy minden megszülető csecsemő újonnan teremtett lelket kap. Korlátozott számú monádban hisz, amelyek egyre tökéletesebbé fejlődnek és növekednek az által, hogy sok egymást követő személyiséget olvasztanak magukban. Ezek a személyiségek a karma termékei, és a karma és a reinkarnáció által történik meg, hogy az emberi monád idővel visszaér a forrásához, az abszolút istenséghez.
226. oldal
H. P. Blavatsky: Kulcs a teozófiához Erkölcs, tudomány, filozófia
Napjainkban a vox populi – már ami legalábbis a tanult emberek hangját illeti – többé nem a vox dei, hanem mindig az előítéleté, az önző indítékoké, és gyakran egyszerűen a népszerűtlenségé.
261. oldal
H. P. Blavatsky: Kulcs a teozófiához Erkölcs, tudomány, filozófia
K: De a kereszténység is ugyanezt tanítja. Az is a fejlődésről prédikál!
T: Igen, csakhogy hozzátesz még valamit. Beszél nekünk a megváltás elérésének lehetetlenségéről egy csodálatos megváltó segítsége nélkül, ráadásul kárhozatra ítéli mindazokat, akik nem fogadják el a dogmát. Pontosan annyi a különbség a keresztény teológia és a kereszténység között. Az előbbi kötelezővé teszi a hitet a szellemi Én leszállásában az alsóbb én-be, az utóbbi annak a törekvésnek a szükségességére próbál nevelni, hogy felemeljük magunkat Krisztushoz, vagyis a buddhi állapotba.
170. oldal
H. P. Blavatsky: Kulcs a teozófiához Erkölcs, tudomány, filozófia
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hamvas Béla: Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis 97% ·
Összehasonlítás - Andrej Tarkovszkij: A megörökített idő 98% ·
Összehasonlítás - Eckhart Tolle: Új Föld 95% ·
Összehasonlítás - Angelus Silesius: Kerúbi vándor 97% ·
Összehasonlítás - Baranyi Tibor Imre: Fejlődő létrontás és örök hagyomány 97% ·
Összehasonlítás - Osho Rajneesh: Az én utam a bárányfelhők útja 94% ·
Összehasonlítás - René Guénon: Metafizikai írások II. ·
Összehasonlítás - Carlos Castaneda: Másik világ kapujában 95% ·
Összehasonlítás - Doreen Virtue: Égi üzenetek ·
Összehasonlítás - Julius Evola: A megvalósítás és a halál utáni akciók ·
Összehasonlítás