Antropogenézis: ​Az ember teremtése (Titkos Tanítás 4.) 1 csillagozás

H. P. Blavatsky: Antropogenézis: Az ember teremtése

Helena ​Petrovna Blavatsky fő műve, a Titkos Tanítás 1888-ban két vaskos kötetben jelent meg, amit az 1893-as 3. kiadás egy őjabb kötettel egészített ki. Ennek teljes magyar nyelvű kiadását a Magyar Teozófiai Társulat 2011-ben kezdte meg, és terveink szerint magyarul 8 kötetben jelentetjük meg, évente jelentkezve egy-egy új résszel. A jelenlegi dupla kötet a negyedik sorban.

A Titkos Tanítás első két kötete 3-3 részből áll. Az első részek egy ősi írásból, a Dzyan könyvéből vett néhány kiválasztott stanzát, valamint az ezekhez fűzött magyarázatokat és megjegyzéseket tartalmazzák. Az első kötet stanzái a kozmosz, míg a másodikban idézettek az emberiség születéséről, fejlődéséről és történelméről szólnak. A második rész mindkét kötetben a világban ismert vallások és mítoszok jelképrendszeréről szól, a harmadik részek pedig a fizikai és az okkult tudományok módszereinek és eredményeinek összehasonlítását tartalmazzák. A III. kötet első része az emberiség nagy t6anítóival… (tovább)

>!
Magyar Teozófiai Társulat, Budapest, 2014
768 oldal · ISBN: 9786155038051

Enciklopédia 1


Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Isley IP>!
H. P. Blavatsky: Antropogenézis: Az ember teremtése

A Titkos Tanítás legnagyobb, csaknem nyolcszáz oldalas darabja az elsüllyedt földrészekről, a hét gyökérfajról, s azok alfajairól, a különböző sziderikus évekről, a Föld ciklikus tengelyferdüléseinek hatásairól, az ún. „legendákról” és „mesékről”, melyeknek holtbetűs értelmezései minden tudós elme számára blődségeknek tűnnek, valóban pedig a hét kulccsal olvasva a legnagyobb ezoterikus igazságok, szól ez a kötet. Vagyis sok egyéb mellett erről szól Az ember teremtése, ami valóban az emberiség fejlődése, és közelről sem lezárt, hanem jelenleg is tartó folyamat.


Népszerű idézetek

aled P>!

…a Vízöntő korával az a korszak köszönt az emberiségre, amikor az erkölcsi felemelkedés és az élet egységének felismerése lesz az emberiség legfontosabb feladata.

Kapcsolódó szócikkek: a Vízöntő korszaka
aled P>!

Az Örökkévaló kezdet és vég nélküli, ám amikor megteremti a világot, ezzel önmaga egy kis részét önként korlátozza, határokat szab önmagának, s ezeken a határokon belül létezik, mozog, fejlődik és enyészik el a megnyilvánult világegyetem. Ez a korlátozás valójában a logosz értünk hozott áldozata, ami azonban nem szenvedést jelent, hanem a szellemi adás okozta örömöt. (Az áldozat latinul sacrifitium, azaz megszentelődés.) Ő mindenben, minden atomban ott van, mindent áthat, fenntart és fejleszt, ő
a forrása és a vége, ő az oka és a célja a mindenségnek. A kiáradás, azaz a teremtés során a logosz energiája gyors körforgással az örök térben számtalan olyan parányi buborékot hoz létre, amelyek tartalmazzák az isteni tudatot és
energiát. Az isteni tudat tartja fenn az energiát, az anyagot…

10 hozzászólás
aled P>!

…a Fény 20612 aránya a 6561-hez, amely a kör átmérőjének a kerülethez való integrális és számbeli arányának pontos megjelölése. Isten (Alhim, aki 31415 aránya az Egyhez, a fentinek módosított formája) ennek a redukálása azért, hogy megkapjunk egy szabványos egységet, az Egyet, mint minden számítás és mérés általános alapját. Az állati élet létrehozásához, és az egyedi időmértékhez vagy holdévhez azonban, amelynek hatásaként a fogantatás és az embrionális fejlődés létrejön, Jehova mértékének számait (tehát az „ember egyenlő Jehova” mértéket), vagyis a 113 arányát a 355-höz külön kell tanulmányozni.I/43 Ez utóbbi arány a Fény, vagyis a 20612:6561 csak egy módosított formája, mivel egy π érték, csupán ugyanannak egy variációja (tehát 20612:6561 = 3.1415:1, és 355:113 = 31415, vagyis Alhim vagy Isten), éspedig olyan módon, hogy az egyiket át lehet származtatni a másikba, és le lehet vezetni a másikból. Ez az a három lépés, amelyekkel az isteni nevek egységét és azonosságát ki lehet mutatni. Vagyis a kettő nem más, mint ugyanazon aránynak, a π-nek változatai. E fejtegetés célja az, hogy bemutassuk, mennyire azonos a kabbalában tanított szimbolikus mérési rendszer a bibliai Három Frigykötéssel és a szabadkőművesség fent említett tételével. Először is, a Sephiroth-ot Fényként írják le, tehát ők jelentik az Ain Soph egyik funkcióját, helyesebben ők maguk annak megnyilvánulása. Ez abból a tényből következik, hogy a „Fény” a 20612-nek a 6561-hez való arányát jelenti részeként a DBRIM, 41224 „szavaknak”, vagy a Dabar, 206 (= 10 rőf) szónak. A „Fény” annyira a kabbala lényege a Sephiroth magyarázatával kapcsolatban, hogy a kabbaláról írt leghíresebb könyvet Zohar-nak, vagy „Fénynek” nevezik. […] „Amikor Ő először öltött formát magára (a korona, vagy ez első Sephira formáját), abból 9 ragyogó fényt sugároztatott ki, amelyek rajta keresztül kiragyogva minden irányba ragyogó fényt szórtak szét”

6 hozzászólás
aled P>!

Oannes vagy Dagon, a kaldeai „ember-hal”, két részre osztja kozmogóniáját és genezisét. Először beszél a sötétségről és a vizek mélyéről, ahol a legvisszataszítóbb lények laktak – szárnyas emberek, négy és két szárnyú emberek, kétfejű emberi lények kecskeszarvakkal és lábakkal – a mi „bakkecske-embereink”II/10 – hippocentaurok, emberfejű bikák, halfarkú kutyák. Egyszóval különböző állatok és emberek, halak, hüllők és egyéb utálatos állatok kombinációiról beszél, amelyek egymás alakját és képét öltik magukra. Az a női elem, amelyben ezek éltek, a Tenger vagy „Víz”, megszemélyesítője pedig Thalatth, akit végül Belus, a férfi princípium győz – le. Polyhistor pedig ezt mondja:
Belus jött, és kettévágta a nőt; egyik feléből megformálta a földet, a másik feléből pedig az
eget…

3 hozzászólás
aled P>!

…a monádok rezgései különbözőek lehetnek, a hasonló rezgésű monádok csoportokat hoznak létre, ezek az ú. n. csoportlelkek. A monádikus energiák kiáradásának rövid a formai élete, de ezek által fejlődnek a monádok. Mivel minden monád számtalan forma életét tartja fenn, a formában felhalmozott tapasztalatokat képességek formájában halmozza fel.

aled P>!

…három féle Fény van. (1) Az absztrakt és
abszolút Fény, ami a Sötétség. (2) A Megnyilvánult-Megnyilvánulatlan Fénye, amelyet egyesek Logosznak neveznek. (3) A későbbi Fény, amely a Dhyân Chohanokban, a kisebb Logoszokban – összefoglalóan az Elohim-ben –tükröződik vissza, akik azután kiárasztják azt a tárgyiasult univerzumra.


A sorozat következő kötete

Titkos Tanítás sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lee Carroll: Az ember Isten társaként
Balogh Margit: Akik sokszor élnek – Évszázadokon átívelő reinkarnációs történet
F. E. Eckard Strohm: Atlantisz mestertudása
Kyriacos C. Markides: A ciprusi mágus
Ramana Maharsi: Abszolút tudatosság
Betty J. Eadie: Átölel a Fény
Baranyi Tibor Imre: Fejlődő létrontás és örök hagyomány
Yliaster Daleth: Demonomicon
Johann Joachim Winckelmann: Saint Germain Gróf Titkos Tanításai
Giuliano Kremmerz: Bevezetés a hermetika tudományába