Emberistenek 5 csillagozás

H. G. Wells: Emberistenek H. G. Wells: Emberistenek H. G. Wells: Emberistenek H. G. Wells: Emberistenek H. G. Wells: Emberistenek

És most többen is érkeztek a szerencsétlenség színhelyére. Repülőgépeken jöttek. Két egészen kicsi, zajtalan, gyors gépen, akár a fecske. Nem messze tőlük, a mezőn szálltak le. Az úton is egy férfi közeledett. Az is kicsiny, kétüléses, kétkerekű alkalmatosságon, amely valamelyest hasonlított a biciklihez. Könnyebb volt és kecsesebb minden földi automobilnál, s csodálatosképpen két keréken maradt állva. Lejjebb, az útról, utópiaiak kacagása érte a fülét, ugy látszik, roppant nevetségesnek találhatták a hatalmas Limousine=t. Es majdnem valamennyi épp olyan hiányosan volt öltözve és épp olyan szépnövésű volt, mint a két halott kísérletező.

Eredeti megjelenés éve: 1923

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Külföldi regényírók Franklin-Társulat

>!
266 oldal · keménytáblás · Fordította: Karinthy Emília
>!
Franklin-Társulat, Budapest
294 oldal · Fordította: Karinthy Emília

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Noro>!
H. G. Wells: Emberistenek

Mondják, hogy Wells a Világok harcával sokkolni próbálta a magát a teremtés koronájának tartó angolszász civilizációt. Ez a regény szintén egy fejlettebb világgal szembesíti hőseit, de a hasonlóságok itt nagyjából véget is érnek. A történetben egy tucatnyi brit alattvaló egy párhuzamos univerzumba kerül, amelyben megvalósult a szocialista utópia. Persze nem a marxista értelemben – azt a szerző már a könyv megírása idején (1923-ban) is tévútnak tartja –, hanem egy idealizált anarcho-kommunizmus formájában, amelyet később a keleti blokk SF íróinál is felismerhetünk. Az angolok – egyikük kivételével – persze képtelenek meglátni egy, az övékétől ennyire különböző rendszer erényeit.
A regény két elmélkedő szakaszból, és egy ezeket összekötő, mozgalmasabb részből áll. Összességében tehát sokkal inkább filozofikus, mint cselekményes. A szereplők beszélgetései számos témát érintenek a gazdasági alapelvektől az erkölcsön át a tudományos fejlődésig, de néhány problémakör kifejezetten érdekes meglepetésnek bizonyult. Szokatlan nézőpontból tárgyalja például a túlnépesedést, illetve az ember és a természetes élővilág viszonyát. Wells eközben arra is felhasználja e dialógusokat, hogy nevetségessé tegyen egy-két jellegzetes brit figurát, mint a vaskalapos lelkészt vagy a világot maga képére formálni akaró politikust, akik képtelenek észrevenni, hogy ezúttal nagyon nem a saját súlycsoportjukban játszanak.

AsesinaReina>!
H. G. Wells: Emberistenek

Jó sztori, érdekes nyelvezet, egy elmét megmozgató, reményt adó fantáziavilág. Élveztem.


Népszerű idézetek

Noro>!

Mr. Barnstaple valahogy úgy érezte, hogy neki sürgős szüksége van vakációra.

(első mondat)

Noro>!

Több mindenséget alkotott Isten, mint amennyi lap van a Föld valamennyi könyvtárának könyveiben; és az ember mind növekedhetik, tanulhat, gyarapodhat eme világok sokasága közt.

calmovato>!

De hát vajon a látszat szerint ítélkezzünk-e, avagy
ítélkezzünk a tapasztalat közvetlen adatai szerint?

Noro>!

– Na és az a két új hegy ottan? – érdeklődött Mr. Barnstaple.
– Ott tulajdonképpen Windsor Castle-nek kellene lennie – felelt a magas úriember derűsen.
– Legalább is az volt ott öt perccel ezelőtt.
– Úgy. Nohát akkor nyilvánvaló, hogy azok a hegyek ott nem léteznek – mondta diadalmasan a magas úr.

Második fejezet: A csodálatos út


Hasonló könyvek címkék alapján

Edwin A. Abbott – Olof Johannesson: Síkföld / A nagy számítógép
Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba
Fehér Klára: A földrengések szigete
Jules Verne: A bégum ötszáz milliója
Jókai Mór: A jövő század regénye
Francis Godwin: Ember a holdon
Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége
Raana Raas: Az ogfák vöröse
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
Robert Merle: Malevil