A ​tengeri tündér 17 csillagozás

H. G. Wells: A tengeri tündér H. G. Wells: A tengeri tündér H. G. Wells: A tengeri tündér H. G. Wells: A tengeri tündér H. G. Wells: A tengeri tündér

Az álmos angliai kisváros, Folkestone partjaira egy szép napon tengeri sellő vetődik partra. A városka lakói befogadják, beszélgetnek vele, és szépségének híre hamar szárnyra kap. Egyre több csodálója lesz a sellőnek, s a család, mely rátalált, befogadja, elfedve alsó testét a kíváncsi szemek elől. Ám mégsem tudják meg jövetele célját. Telnekmúlnak a napok, és a fiatal jegyespár férfi tagja Harry, találkozik a sellővel. Szépsége megigézi, beleszeret a más világból érkezett sellőlányba, és a botrány elkerülhetetlen. Végül kit választ Harry? A szépséges mese nem várt befejezése Wells egyik legmeghökkentőbb történetévé avatja a tengeri tündér című elbeszélést.

Eredeti megjelenés éve: 1902

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Olcsó akció Genius · Wells Pantheon Irodalmi Intézet

>!
Digi-Book Magyarország, Budapest, 2017
ISBN: 9789633988688 · Fordította: Kiss Dezső
>!
Pantheon Irodalmi Intézet, Budapest, 1927
214 oldal · Fordította: Kiss Dezső
>!
216 oldal · keménytáblás · Fordította: Kiss Dezső

1 további kiadás


Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Anglia


Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Noro P>!
H. G. Wells: A tengeri tündér

Wells talán egyetlen fantasy regényét úgy érdemes leginkább olvasni, mint szatirikus fricskát az angol polgárság fantáziátlansága ellen. A „jóakaratú, de szűk látókörű józanság” ellen, amely nem képes értékelni a csodát, amikor az megjelenik az orra előtt, inkább megpróbálja magához idomítani azt. Nagy kár, hogy a könyv második felét a szerző valami banális szerelmi históriává próbálja alakítani. Pedig a történet közepe táján volt egy nagyon ígéretes párbeszéd, amelyben a tündér intellektuális úton, az egyik főszereplő kíváncsiságára próbál hatni, hogy megnyerje őt a maga világnézetének ("Vannak különb álmok is") – de ez a szál végül teljesen elsikkadt. Az első fejezetek azonban tényleg sziporkáznak.

Párduc50 P>!
H. G. Wells: A tengeri tündér

Olvastam már pár Wells könyvet, de ez… Nem tudom, minek készült, szatíra, mese, vagy valami szerelmes történet, de egyiknek sem jó. OK, felbukkan egy sellő, a társadalom elég furcsán reagálja le, egy gazdag család pedig befogadja. És csábít. Na, azt hiszem nem ezért szertejük a jó öreg H. G.-t. De egy könyvnek elment, jó, hogy nem ezt olvastam tőle elsőre, vagy másodikra.

Mara87 P>!
H. G. Wells: A tengeri tündér

Az elbeszélésmód nagyon tetszett. Alapjában véve egészen szórakoztató olvasmány, bár néha kicsit ellaposodott. A sellő gondolatai, véleménye az emberekről elgondolkodtató volt.

Lahara IP>!
H. G. Wells: A tengeri tündér

Ez kicsit olyan volt nekem, mint a Csobbanás című film, csak régi angol köntösben. De minduntalan elképzeltem a pipázó sellőt.

edanka87>!
H. G. Wells: A tengeri tündér

Számomra kissé összevisszasággal, kapkodva indul a történet, nem igazán értettem, hova is szeretne kilyukadni az író. Először azt hittem, egy gyerekeknek szóló mese kerekedik majd ki belőle, de tovább olvasva aztán rájöttem, hogy inkább felnőtteknek szóló üzenete van.
Érdekesnek találtam, ahogyan a tündér partra vetődésével két, egymástól teljesen különböző világ, a halandó és a halhatatlan, a felszíni és a víz alatti világ összetalálkozott egymással. A kétféle létnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, bár akik az egyikben élnek, gyakran úgy gondolják, a másik jobb, könnyebb lehet, pedig hát ott is vannak árnyoldalak.
A befogadó család erősen matriarchális, ami alapvetően nem is lenne feltétlenül probléma, de szegény Mrs. Bunting olyan butuska és naiv volt, hogy az szinte már fájt. Furcsállottam, hogy egy tiszteletreméltó brit középosztálybeli család hogyan fogadhat be egy olyan személyt, akinek a múltjáról semmit nem tudnak, és aki a múltjáról nem is igazán szeretne beszélni, aki titkolózik.
Az elején még talán hihető is volt az a történet, amivel a tündér előállt: azért úszott a partra, mert szerette volna megismerni a földi életet, kipróbálni, milyen emberként élni, és szeretne beilleszkedni az emberek közé. A másik indok már kicsit meredekebb volt: mivel neki nincs lelke, ezért szeretne egyet. Mintha az megvásárolható lenne… A család férfi tagjainak fejét szépségével gyorsan elcsavarta, Mrs. Buntingot pedig a hiúságára, jólelkűségére apellálva csavarta az ujjai köré, így egyikőjük sem vette igazán észre, mi is a tündér valódi célja spoiler. Talán Adeline volt ez alól az egyetlen kivétel.
Lehet, hogy emberi értelemben nem rendelkezett lélekkel, mégis kiválóan látta az emberek jellemét, kiváltképpen a gyengéit. Bár a gátlástalanságával, amivel mindenkin keresztül gázolt, csakhogy elérje a célját, a tündér egyértelműen kivívta a legunszimpatikusabb karakter címét, az emberi élettel kapcsolatban volt néhány jó meglátása, pl. rossz szabályokat állítunk fel magunknak, amiket követünk; sok haszontalan, felesleges dolgot kell megtennünk, de amit igazán szeretnénk, azt társadalmi-erkölcsi tiltóparancsok miatt nem lehet. Pedig az élet rövid, túl rövid ehhez: „Miért engedik elsuhanni maguk mellett az életet?”
A tündér egy szimbólum is egyben, a kísértés szimbóluma. Ha egy ellaposodott kapcsolatban élünk, gyakran bukkan fel egy harmadik, aki, mivel „új seprű, ezért jól söpör”: izgalmasabb, szebb, érzékibb, akivel egyszerűbbnek tűnik az élet. Aztán rájövünk, hogy talán mégsem, és elkezdjük látni a másik értékeit is, nemcsak a hibáit és hiányosságait. Jó esetben.
Adeline ezzel szemben számomra a józanságot, a szilárd erkölcsöt szimbolizálja. A kettő összecsapása is ez a történet.
A vége – bár spoiler, – mégis tanulságos: annak, hogy nem tudunk ellenállni a kísértésnek, gyakran végzetes következményei is lehetnek.
Nekem kicsit túl terjengős volt, néha úgy éreztem, hogy a semmiről ír hosszan, vagy épp ismételgette magát, ami vontatottá tette a történetet, kevésbé volt élvezhető emiatt. Összességében jól szórakoztam, de nekem ez nyilván egyszer olvasós lesz.


Népszerű idézetek

Noro P>!

– Egy férfi életében – felelte Melville – a végleges elhatározás annyit jelent, hogy kihamvadt az érdeklődése az élet iránt.

HETEDIK FEJEZET: A válság

1 hozzászólás
Noro P>!

– Alig tudom elképzelni tea nélkül az életet. Rosszabb lehet, mint… a kontinensi élet!

MÁSODIK FEJEZET: Beszélgetés és teázgatás a tündérrel

Kapcsolódó szócikkek: Anglia
Noro P>!

– Csak nem tételezi fel, hogy az angol publikum egyszerűen elhisz valamit, csak azért, mert igaz?

HARMADIK FEJEZET: Azok az átkozott ujságirók!

Kapcsolódó szócikkek: Anglia
Noro P>!

De ha igazságosak akarunk maradni, be kell látnunk, hogy a tündér későbbi eltévelyedésének megvolt a maga oka és enyhítő körülménye. Hiszen annyi földi könyvet, ember által írt regényt olvasott szegény…

MÁSODIK FEJEZET: Beszélgetés és teázgatás a tündérrel

Cheril>!

Ki hisz ma már azokban a mesékben, amiket a tengeri tündérekről és sellőkről írtak vagy jegyezgettek fel naiv módon az utókor számára? Magam is nagyon meghökkentem, amikor egy ilyen történetet hallottam, amely arról számolt be nagy-részletesen: hogyan szállt partra egy sellő Brugges mellett a strandon. Régebben tamáskodva kacagtam volna az egész mesén. De ma már egészen más szemmel olvasom ezeket a régi legendákat. Kezdem komolyan venni őket. Hiszen letagadhatatlan tényekkel állok szemben, amik a közvetlen szomszédságomban estek meg! És tulajdon unokaöcsém, Melville, a história koronatanúja!

1 hozzászólás
Noro P>!

Az az elképzelt jelenet, hogy a sellő tengerifűből font hintaágyon hever, egyik kezében egy modern regény, a másik kezében egy tizenhat gyertyaerejű világítóhal, meglehetősen csodálatos és elképesztő, de bizonyára megközelíti a tenger mélységeinek valóságos életét. A változás erejét minden földi dolog megérzi és a modern élet még a halhatatlanok között is teret hódít. Azt hiszem, az Olimpuszon is van egy haladópárt és a modern Phaeton nagyban izgat, hogy apja lovainak helyébe újrendszerű napmotort állítson.

MÁSODIK FEJEZET: Beszélgetés és teázgatás a tündérrel

Kapcsolódó szócikkek: hintaágy
TribeBubu P>!

Ezek az istenverte politikai pártok nem jelentenek abszolúte semmit, nincs azokban egy fikarcnyi önálló vélemény sem. Az ember egyik bizottságából a másikba kerül, rossz modorú kereskedőkkel ül egy asztalhoz, akiknek egyében se jár az eszük, mint azon, hogy a saját pökhendiségüket más, tapasztalatlanabb, vagy félénkebb emberek által busásan megfizettessék.

135. oldal, VI. A tündér megigézi Harryt – V. (Pantheon Irodalmi Intézet)

Kapcsolódó szócikkek: politika · politikus
Jasi>!

Miért tátanók el a szánkat a partra szállt tündér láttára, amikor a tudósok gázokat tömítenek szilárd testté és Marconi sugarai mindenfelé cikáznak?

25. oldal Genius kiadás

Bogoj>!

– Ez a Buntingné nagyon buta nőszemély, – dörögte ellentmondást nem tűrő hangon Lady Poynting Mallow.
Rövid szünet állott be, mialatt gondolkozni lehetett a kellő válaszon.
– Régi barátom! – felelte Melville.
– Nagyon lehetséges, – válaszolta Lady Poynting Mallow. – De ez nem változtat semmit a tényeken.

HETEDIK FEJEZET - A válság - III.

edanka87>!

Az az elképzelt jelenet, hogy a sellő tengerifűből font hintaágyon hever, egyik kezében egy modern regény, a másik kezében egy tizenhat gyertyaerejű világítóhal, meglehetősen csodálatos és elképesztő, de bizonyára megközelíti a tenger mélységeinek valóságos életét.

2. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Neil Gaiman: Csillagpor
Susanna Clarke: A Hollókirály
Susanna Clarke: Búcsúbáj hölgyei és más történetek
Sarah J. Maas: Föld és vér háza
V. E. Schwab: A Fényigéző
J. R. R. Tolkien: A szilmarilok
Bram Stoker: Drakula
Poul Anderson: A Tengernép gyermekei
J. R. R. Tolkien: J. R. R. Tolkien meséi
Bram Stoker: Drakula gróf válogatott rémtettei