Gyurgyák János (szerk.) · Környei Anikó (szerk.) · Saly Noémi (szerk.)

Élet ​a régi Magyarországon 10 csillagozás

Gyurgyák János – Környei Anikó – Saly Noémi (szerk.): Élet a régi Magyarországon

A ​kiadó tavaly megjelent, A régi Magyarország képeslapokon című albumának folytatásaként most az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Aprónyomtatvány-tárának ritkán látható kincseiből válogattunk össze egy kötetre valót. Eleink, a Monarchia polgárai számtalan változatos írott és képes formában érintkeztek egymással. Hírt adtak a gyerekek születéséről, házasságkötésekről és szeretteik haláláról; küldözgettek üdvözlőlapokat és fényképeket a legkülönfélébb alkalmakra; ajánlgatták portékájukat plakátokon, röplapokon és kávéházi számolócédulák hátán; följegyezték táncosaik nevét díszes táncrendekre; színes kis jutalomképekkel vagy szentképekkel méltányolták a nebulók iskolai előmenetelét; takaros füzetkékben rögzítették asztaltársaságuk vagy temetkezési egyletük szabályait; ex librisek büszkélkedtek a könyvekben. És szerencsénkre mindig akadt, aki eltett emlékbe egy-egy színház- vagy mozijegyet, villamosbérletet, arcképes vasúti igazolványt, bőröndcímkét, cselédkönyvet, tagkönyvet,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2004

>!
Osiris, Budapest, 2004
360 oldal · ISBN: 9789633896631

Enciklopédia 2


Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 23

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Gyurgyák János – Környei Anikó – Saly Noémi (szerk.): Élet a régi Magyarországon

„Olvasni, olvasni, olvasni, mert az a műveltség, az a kultúra, az az élet megszépítése."

Hasonló kötet a Domokos Mátyás – Saly Noémi: A régi Magyarország képeslapokon című válogatás ehhez, viszont míg az említett könyv utazásról, a régi Nagy Magyarország városainak felidézéséről szólt, ez utóbbi kötet megpróbálta jópár oldalba beletömöríteni a századforduló plakátait, szokásait, különféle hirdetéseket és még egy csomó mindent, mely információk által képzeletben visszamehetünk a múltba és „bánkódhatunk", hogy miért nem akkor voltunk fiatalok, mint nagyanyáink, dédanyáink…Érdekes és figyelemfelhívó gyűjtemény ez is.

Nienna001 P>!
Gyurgyák János – Környei Anikó – Saly Noémi (szerk.): Élet a régi Magyarországon

Az Osiris könyvesboltjában akadtam rá, le volt értékelve és nekem annyira megtetszett, hogy haza kellett hoznom. Időnként még most is előveszem és átlapozom, annyira jól össze vannak válogatva a dokumentumok, képek.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Olvasni, olvasni, olvasni, mert az a műveltség, az a kultúra, az az élet megszépítése.

Kapcsolódó szócikkek: műveltség · olvasás
Lunemorte P>!

Barátainkat a magunk neméből válasszuk meg, a másik nemből való választás mindig veszedelmes dolog.

Lunemorte P>!

LECKETERV-MINTÁK (1928)

Óraközi használatra

Óraközi gyakorlatok naponta egyszer-kétszer, az osztályteremben, az órák között gyakorlandók. Céljuk: az elfáradt szervezet felüditése, felfrissítése, továbbá a vérkeringés élénkítése és a test tartásának javitása. Két-három percnél tovább ne tartsanak. Mindenkor pormentes, tiszta levegőben végzendők.
A szabadban futkározásra, játékra szolgáló tízperces szünetidők erre a célra fel nem használhatók.
Alkalmazandó gyakorlatok:
1. Nyak- és felső törzshajlitás hátra, karforgatással kifelé oldalsó rézsútos mélytartásba.
2. Mellhez: Tölcsérkörzés a felkarokkal.
3. Törzshajlitgatás előre, ujjakkal a lábfejet érintve.
4. Oldal terpeszállásból törzshajlitás balra s abból lenditgetés jobbra.
5. Oldal-terpeszállás, fejtetőre: törzsforditás balra s abból forgás jobbra, balra.
6. Csípőre: lábujj- és hajlított (guggoló) állás.

A gyakorlatokat a tanító is végezze, részben azért, mert így a gyermekeknek alkalmuk lesz a helyes példa utánzására, másrészt pedig, mert az ő szervezete éppen úgy megkívánja az üdülést, mint a gyermekeké.

Lunemorte P>!

Hölgyeim, sajnálattal kell tudomásukra hoznom, hogy elvesztettem legdrágább kincsemet, a szivemet a Koronaherczeg-utczában. Felkérem önöket, szíveskedjenek tulajdonomba visszaszolgáltatni, ha esetleg megtalálják. A megtaláló 100 korona jutalomban részesül. Értesitő-levelet e lap kiadóhivatalába „Elveszett kincs” jelige alatt kérek. (1896)

Lunemorte P>!

Közönséges marhahús-leves (bouillon)

Egy kiló jó, hizlalt marhából való húst, fartőből, tarjából, fölsárból, jól meg kell verni a húsverővel miután hirtelen leöblíttetett, s egy fél, darabokra vagdalt borjúlábat, lábszármócsingot, felteszünk 31/2 liter hideg vízzel és csak lassan hozzuk forrásba. Majd nem általános az a szokás, hogy a levesről főzés közben leszedik a habot, azon téves hitben, hogy az valami tisztátlanság, holott az nem egyéb, mint a húsnak egyik legfőbb táprésze: a tojásfehérnye, mely a főzés alatt feloldódik, s így az úgynevezett habbal leszedik a levesnek javarészét. Az nem baj, ha a leves zavaros, azon esetben pedig, ha a beteg az ilyen zavaros levestől undorodnék, könnyű a bajon segítni; a levest leszűrés előtt le kell venni a tűzről s ha egy negyedóráig áll, minden zavarossága leülepedik. A levesbe teszünk egy nagy vagy két kicsi sárgarépát, egy petrezselyemgyökeret, egy darab karalábot és sót, a gyökeret gondosan meg kell tisztítani, megmosni s eldarabolva a levesbe tenni. Czeller, vöröshagyma, párhagyma, kelkáposzta úgymint bármi nemű fűszereket soha nem szabad a levesbe tenni, csak akkor, ha kivételes esetekben az orvos rendeli. Ha nagyon erős leves kell, akkor még egy tyúknak gerinczét, lábát, szárnyát, nyakát össze kell aprítani és a hússal főzni. A levesnek lassan, egyformán kell forrnia, de nem bugyogva, sem kifutnia nem szabad; mindaddig a míg a hús puha lesz, erre szükséges 2-3 óra. Aztán leveszszük a fazekat a tűzről s miután lehiggadt, leszűrjük a levest s tisztára leszedjük a zsírját. Tyúk hiányában a Liebig-féle húskivonatból teszünk egy fél kávéskanálnyit a már kész levesbe, de csak akkor, ha a gyógykezelő orvos czélszerűnek találja. Az így készített léből mindig el kell tenni egy csuporral, mert ez szükséges különféle étkek ritkítására és feleresztésére.

K. BENICZKY IRMA: A BETEG-KONYHA. GYAKORLATI ÚTMUTATÓ ÉTELEK ÉS ITALOK LEGCZÉLSZERŰBB KÉSZÍTÉSÉRE BETEGEK ÉS LÁBBADOZÓK SZÁMÁRA. DR. M. WIEL ÉS MÁS ORVOSI TEKINTÉLYEK ÉLETRENDI SZABÁLYAI SZERINT (1887)

Lunemorte P>!

Tiszteletlen kifejezéseket sem a tanítókkal, illetve tanítónőkkel, sem tanulótársaikkal szemben alkalmazni nem szabad.

A PÜRKERECZI ÁLLAMI ELEMI ISKOLA HÁZIRENDJE (1914)


Hasonló könyvek címkék alapján

Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest
Botos János – Vértes Róbert: Boldog békeidők
B. Gál Edit – Guszmanné Nagy Ágnes: Gyöngyös régi képeslapokon
Létay Miklós: Az utca népe Pest-Budán (1848-1914)
Lakner Judit: Halál a századfordulón
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel
Székely Zoltán (szerk.): Megtalált emlékek
Bölcsics Márta – Csordás Lajos: Budapesti Krúdy-kalauz
Buzás Kálmán: Volt egyszer egy kaszinó
Waldapfel József (szerk.): Forradalom előtt