Magyarország politikai életének 2004.óta egyik meghatározó szereplője és alakítója Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök rendszeresen írja blogjait, melyekben megmutatja nekünk, ő hogyan látja, akarja láttatni velünk a világot, Magyarországot, környezetét. Ez a könyv egy nagyon feszült, problémákkal , konfliktusokkal teli időszak, a 2006–2007-es év blogjait gyűjtötte össze, rendszerezte egy kötetbe. Reméljük, hogy az olvasók számára egy figyelemre méltó, esetleg vitákat is kiváltó, érdekes olvasmányt tudunk nyújtani.
Blogkönyv, 2006–2007 1 csillagozás
Enciklopédia 17
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 2
Kölcsönkérné 1
Népszerű idézetek
És mióta az anyám, az anyámnak ismerik a nevét Pápán és Gyurcsány Katusnak hívják, azóta neki is jobb [minőségű egészségügyi szolgáltatás] jut, a kurva életbe! Nem tudta, hogy mi történt. Megjavult az egészségügyi rendszer, fiam? Mondom: egy lószart, mama. Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet. Ez botrány.
Az őszödi beszéd
És milyen jó lenne, ha a civilnek mondott szervezeteknek sokasága értené, hogy nincs annál fontosabb egy civil szervezett számára, mint hogy megőrizze függetlenségét és távolságtartását a politikától.
2006. február 3.
Az ország dolga nem kevés kiválasztottnak a dolga, a demokratikus közélet a demokratikus részvételen nyugszik. A részvétel az nem annyi, hogy valaki elmegy négyévente szavazni. Részt kell venni a falu dolgaiban, részt kell venni az iskola dolgaiban, ahol a gyerek tanul, részt kell venni az egészség megőrzésében. Én ebben hiszek, és erre biztatok mindenkit.
2006. február 22.
Hibás az olyan politika, amely úgy tesz, mintha mindent el tudna intézni, miközben egész magatartásával azt üzeni, hogy nektek nincsen dolgotok, itt vagyunk mi, politikusok, mi elintézzük, rendbe tesszük. Ez nem igaz. Ha a miénk az ország, ha az országnak mindenkire szüksége van, márpedig ez így van, akkor ez fordítva is igaz, mindenkinek kell tenni is azért, hogy az ország előrébb jusson. Ez kölcsönös felelősség.
2006. február 22.
Nem láttam még olyan problémát, amit kereplővel, sípolással vagy pfujolással meg lehetett volna oldalni.
2006. február 24.
Hát, ha valaki, akkor én egypárszor megütöttem a bokámat azért, mert mondataim önálló életre keltek…
2006. február 5.
De magánemberként nagyon várom már a tavaszt. Az első hosszabb sétákat, amikor már 10 fokban is nagyon tud melegíteni a napsütés. A gyerekek meg görkoriznak és kerékpároznak. Az ország is jobb kedvű lesz, a lányok meg természetesen sokkal-sokkal szebbek, vagy csak mi látjuk őket tavasszal szebbeknek, a hosszú szürke tél után.
2006. február 14.
Úgy látom, hogy a sajtó jelentős része egyszerűen bemutatja az egymással homlokegyenest ellentétes politikai véleményeket, és ezzel befejezettnek tekinti a dolgát. A néző meg döntse el, hogy kinek van igaza. De hát honnan tudna a laikus néző dönteni bonyolult szakmapolitikai kérdésekben!? Nemegyszer az az igény, hogy az egymással egyébként versengő pártok minősítsék, értékeljék egymás javaslatait. De hát ez eleve nem lehet független, megbízható értékelés. Napnál is világosabb, hogy itt elfogult felek vitatkoznak egymás javaslatairól. Szóval a néző és/vagy választó egyrészt nem tud kiigazodni a bonyolult szakmai javaslatok tengerében, másrészt olyanok minősítik ezeket a javaslatokat, akik maguk is valamelyik oldalon érdekelt felek. Hát ember legyen a talpán, aki ebben el tud igazodni. Azt hiszem, részben a bátor, független demokratikus nyilvánosság hiánya okozza, hogy ma a politikusok szinte bármit mondhatnak, de annak ellenkezőjét is. Bár sokszor ostoroznak bennünket, politikusokat, hogy sekélyes, amit mondunk, és büntetlenül lehet bármit mondani, ezt más okok mellett azért tehetjük meg, mert ilyen a demokratikus nyilvánosság teljesítménye.
2006. február 3.
Ma már nem írnak nekem beszédet. Az elején sokat próbálkoztak vele. De én nem tudom elmondani a mások által írt beszédet. Szakmailag tisztességes anyagot várok, melyből világosan kiderül, hogy miért megyek, ahova megyek, mit akarunk elintézni, mit akarunk megbeszélni. De hogy pontosan mit és hogyan mondok, ezt nekem kell eldönteni. Az esetek többségében az a tíz perc áll rendelkezésemre, amit autóban töltött a parlamenttől valamelyik esemény színhelye felé. A legritkább esetben készítek vázlatot, legalábbis írásban. A kulcsmondatok, a fő gondolat az, ami a fejemben van. Utána a beszéd megformálása már elég spontán módon történik. A nagyobb beszédekre, mondjuk, a Parlament napirend előtti hozzászólásaira hasonlóképpen, csak egy kicsit hosszabban készülök. Azt kérem, hogy az utolsó fél órában ne kapcsoljanak be senkit, ne jöjjön hozzám senki, és ilyenkor le-fel járok az irodámban és gondolkodom. Hozzáteszem, nem csak azon, amit mondok, mert azt egyébként is egyeztetem a kollégák viszonylag szélesebb körével. Nagy dilemma mindig az is, hogyan mondja el az ember, amit akar. Be kell valljam, hogy nekem a hogyan okoz több problémát.
2006. február 5.
Ébredés után átfutom az összes országos politikai napilapot, Népszabadságot, Magyar Nemzetet, Magyar Hírlapot, Népszavát. Sőt most már egy fél éve a Metrót is. Azután pedig, amikor beülök az autóba, még további négy újság vár. A Világgazdaság, a Napi Gazdaság, a Blikk és a Színes Mai Lap.
2006. február 7.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szelényi Zsuzsanna: Szétzilált ország 90% ·
Összehasonlítás - Rényi Pál Dániel: Győzelmi kényszer 93% ·
Összehasonlítás - Andrew Roberts: Churchill: Kéz a kézben a sorssal 97% ·
Összehasonlítás - Bill O'Reilly – Martin Dugard: Lincoln ·
Összehasonlítás - Thuróczy János: A magyarok krónikája 95% ·
Összehasonlítás - Hahner Péter: A nem létező rejtély 92% ·
Összehasonlítás - Faragó József – Lakner Zoltán – Pungor András – Szabó Brigitta: Frontsebészet 91% ·
Összehasonlítás - Baráth Magdolna – Feitl István: Kérdések és válaszok a Rákosi-korról 1949–1956 ·
Összehasonlítás - Stefano Bottoni: A hatalom megszállottja 89% ·
Összehasonlítás - Ignacio Iturralde Blanco: Machiavelli ·
Összehasonlítás