Zsolnay ​aranykora 2 csillagozás

Gyugyi László – Csenkey Éva – Hárs Éva: Zsolnay aranykora Gyugyi László – Csenkey Éva – Hárs Éva: Zsolnay aranykora Gyugyi László – Csenkey Éva – Hárs Éva: Zsolnay aranykora

Ez a könyv a világ legszebb, leggazdagabb Zsolnay-gyűjteményét mutatja be, amelyet Magyarországon született, Amerikában élő tulajdonosa évtizedeken át gyűjtött kiváló ízléssel, szakértelemmel és igényes szeretettel a nagyvilág különböző pontjain.
A több mint hatszáz darabból álló gyűjtemény a historizmus, a millennium és a szecesszió időszakából a Zsolnay-gyár csúcsalkotásait foglalja magába, amelyek valaha világkiállításokra vagy külföldi piacokra készültek.
A legújabb kutatásokat is feldolgozó szakértői tanulmányok a gyűjtők számára kínálnak meglepetéseket, a remek felvételek a művészi tárgyak élvezőinek.
A bemutatott vázák, tálak, korsók, lámpák vagy faliképek egyszerre sugározzák a régmúlt varázsos hangulatát és közvetítik a művészet ellenállhatatlan vonzását, időtlen ragyogását.

>!
Kossuth, Budapest, 2017
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630990578
>!
368 oldal · ISBN: 9789630697682
>!
Helikon, Budapest, 2006
346 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632270266

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Zsolnay Vilmos


Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

kkata76>!
Gyugyi László – Csenkey Éva – Hárs Éva: Zsolnay aranykora

A kötet egy köztulajdonba került magángyűjteményt mutat be: a gyűjtő, dr. Gyugyi László mesél a gyűjteményről, a gyűjtés módszereiről, szempontjairól és magukról a tárgyakról, melyeket a könnyebb áttekinthetőség kedvéért vizuális csoportokba rendez, majd a könyv további fejezeteiben ezekre a csoportokra építve mutatja be Csenkey Éva művészettörténész a tárgyakat, melyeket elkészülésük szerint időrendi sorrendben tekinthetünk át.
A historizmus fejezetének elején Zsolnay Vilmosról és a művészi kerámiagyártás kezdeteiről is olvashatunk, valamint a fejezet során megismerhetjük az ide sorolt tárgyak tervezőit és az elkészítési technikákat.
A második nagy fejezet a Millenniumra készített tárgyakat mutatja be, az utolsó rész pedig a szecessziós munkákat, technikákat és az ekkor a gyárban foglalkoztatott művészeket.
A könyv utolsó részében a műtárgyak forrásadatait is megadják a szerzők, valamint válogatott irodalomlistát is kapunk könyvekről és kiállítási katalógusokról.
A gyönyörű tárgyak fotóit nézegetve és a kísérő szövegeket olvasva kirajzolódik előttünk a gyár és a család sorsa is (az 1920-as évek utáni helyzetről az epilógusban kapunk rövid áttekintést), hiszen a család és a gyár, a műalkotások története szorosan összefonódott. A Zsolnay-család tagjai vagy vegyészként vagy művészként (tervező és / vagy kivitelező) vettek részt a gyártásban, vagy a gyár vezetésében, menedzselésében dolgoztak. A gyár családi fészek, művésztelep és laboratórium volt egyszerre, ahol világszínvonalú műalkotások születtek. Szánjunk időt arra, hogy rácsodálkozzunk ezekre az alkotásokra, hiszen mindegyik egy-egy műremek (és ha időnk engedi és van rá lehetőségünk, látogassunk el Pécsre a Zsolnay-negyedbe).

>!
Kossuth, Budapest, 2017
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630990578
shadowhunter1975 P>!
Gyugyi László – Csenkey Éva – Hárs Éva: Zsolnay aranykora

Szeretem ezt a könyvet, több okból kifolyólag is. A világhírű Zsolnay-gyár kincseit gyönyörű fotókkal, szakmai adatokkal bemutató könyv páratlan a maga nemében. Nekem szakkönyvként üzemel és csak ajánlani tudom azoknak, akik kíváncsiak a múltunk néhány páratlan műkincsére. Szerintem döbbenetes, hogy Pécsett volt egy zseniális lángelme – Zsolnay Vilmos, aki kőedénygyárát családi vállalkozásból világhírűvé tette. A pazar, szinte giccses formavilágot bemutató historizálő enteriőr dísztárgyaitól az elképesztően igényes és egyedi szecesszión át, a teljesen letisztult art deco luxusműtárgyai-ig, mindezt megfejelve az eozinmáz egyedi megjelenésével.
Nagyon szép kivitelű album, csak ajánlani tudom az alapját képező pécsi kiállítást is. Személy szerint, én nagyon örülök, hogy Amerikából hazahozta a tulajdonos a gyüjteményét és itthon bemutatásra kerül a múltunk egy csodálatos darabja. A kötet ennek a feldolgozott gyüjteménynek állít emléket. Szakkönyv és szórakozás felsőfokon.


Népszerű idézetek

kkata76>!

A Millennium után, 1897/1898-tól születő szecessziós Zsolnay-műveken a színváltó, színjátszó technika stílusteremtő eszköz lett. Már nem csupán a nemesfémek, a féldrágakövek, a selymek vagy az üveg anyagának szépségével vetekedtek a kerámiák felületei, hanem egyfajta „vizuális költészet” kifejezőeszközei lettek.
Nem is használják többé e varázslatos technikához korábban kapcsolt „millenniumi” jelzőt, elfoglalja helyét az „eosin” szó. Immár nemcsak a magyarság ünnepére akarja felhívni a figyelmet az elnevezés, hanem általánosabb érvényű a szimbolikája. A „rózsa ujjú hajnal” görög istennője, Eos neve egyaránt utal a zöldből vörösre váltó mázak és a hajnali égbolt színének változására. Ugyanakkor a felkelő nap sugaraira, és átvitt értelemben a sötétség feletti győzelemre emlékeztet – a felvilágosodás korától megfogalmazott, az egész emberiség javát szolgáló eszmék jegyében.

161. oldal, 3. fejezet - A múlt és a jövő határán. A "Millennium Technika" és az eosin születése (Kossuth, 2017)

kkata76>!

A szecessziós művészi Zsolnay-kerámiák egy olyan időszak jellegzetes remekei, amikor a földi boldogság csalóka szivárványa elérhetőnek tűnt, az otthonok berendezésében az esztétikai szempontok lettek a legfontosabbak, és az „ipar” teremtményeit a „művészet” örökzöld kertébe ültették át.

177. oldal, 3. fejezet - Szecesszió. Művészet - a természet formáiból (Kossuth, 2017)

kkata76>!

[Zsolnay Vilmos] élete végén szerényen csak „fazekasmesternek” nevezte önmagát, kortársai ezért a „legnagyobb magyar fazekasnak” titulálták. Ő lett az első „iparos”, akinek köztéri emlékművet állítottak. Napjaink távlatából nézve gyárának maradandó értékeit, az egykori műveket művészetnek, őt magát alkotóművésznek kell tartanunk. Ugyan csak néhány tárgyat készített saját kezűleg, de a művészi „Zsolnay-kerámiák” mind-mind az általa teremtett szellemi, gyakorlati körülmények között születtek meg. Áttételesen bár, de mindegyikük összefüggött személyes munkájával. Egyedenként természetesen a tervezőjük és a kivitelezőjük művei, akiket akkor is csodálunk, ha nevüket nem ismerhetjük, összességükben azonban Zsolnay Vilmos életművét alkotják.

27. oldal,2. fejezet - Historizmus. Néhány szó Zsolnay Vilmosról és a művészi kerámiagyártás kezdeteiről (Kossuth, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Zsolnay Vilmos
kkata76>!

Mivel az iparművészet az ideák világát akarta megjeleníteni a valóságos élet mindennapi környezetében, célja eléréséhez anyagi formába kellett öntenie a képzelet érzelmi, gondolati elemeit is. A tárgyak ilyenfajta, szinte „szimbolista költészete” megkívánta a költői szabadságot. Zsolnay Vilmos „eosin” máztechnikája a művészi kifejezés, a szimbolista tárgyalkotás ideális anyaga, technikája lett. Az „anyag” és az „idea” természetét egyesítő, nem csak technikai, hanem „művészeti tanulmány”.

199. oldal, 3. fejezet - Szecesszió. Az anyagszerűség metamorfózisa: a szecessziós eosintechnika

Kapcsolódó szócikkek: Zsolnay Vilmos
kkata76>!

Milyen anyagokkal és hogyan készültek a végtelenül változatos eosinfestésű tárgyak? Ma már szinte megválaszolhatatlan ez a kérdés. Azok a bányák, nyersanyag-lelőhelyek, amelyeket ekkor használt a gyár saját masszái, mázai, festékei előállításához, az első világháború után nem tartoztak többé Magyarország területéhez. Megváltoztak az égetőkemencék, a tüzelőanyagok és mindenekelőtt megváltozott az igény, a szándék, az elvárás.

201. oldal, 3. fejezet - Szecesszió. Az anyagszerűség metamorfózisa: a szecessziós eosintechnika

kkata76>!

… a műgyűjtés: az alkotásban való részvétel. […] Élményeket, tapasztalatokat, ismereteket is lehet gyűjteni. Csodálni lehet, hogy a néma tárgyak mily beszédesen vallanak az elmúlt időkről és személyekről, szándékokról és ízlésről, amelyek a jelenben, bennünk is képesek tovább élni.

7. oldal, Bevezető (Kossuth, 2017)


Hasonló könyvek címkék alapján

Katona Imre: Németh János
Gellér Katalin – Keserü Katalin: A gödöllői művésztelep
Almássy Mariann: Gorka Géza, 1894–1971
Dolors Ros i Frigola: Agyagművesség – Kerámia
Steinert Ágota: Zsolnay a Nagyvilágból
Roskó Gábor – Turán Tamás: Képfogyatkozás
Dömötör János: Városról, művészetről
Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája
Andrási Gábor – Pataki Gábor – Szücs György – Zwickl András: Magyar képzőművészet a 20. században
Pataki Gábor: Vajda Lajos