Hölgy ​alulnézetből 6 csillagozás

Győry Domonkos: Hölgy alulnézetből

"- Kólát ittunk kisbarackkal – mondta Töppedt, és jelentőségteljesen a szemébe nézett.
Bőri bólintott, és elképzelte, milyen íze lehetett annak a kisbarackos kólának. – Ott és akkor szerveztek be – folytatta Töppedt, és láthatóan elszomorodott az emlék felidézésére, Bőri pedig arra gondolt, hogy ez a fickó is olyan utat futott, mint bárki más, lehetett volna biztonsági őr egy nyugdíjasgarzonházban, lehetett volna családapa vagy vasúti jegykezelő, akármi. Azonban megitta a kisbarackos kólát, és onnét már nem volt hova tovább. Banális – gondolta Bőri."

Mari sikeres üzletasszony, valaha a testével kereste kenyerét. Most azonban utánanyúlt a múlt. Levitézlett ügynökök, oligarchák játszmái között, hatalmi érdekek kereszttüzében kell boldogulnia.

Győry Domonkos regénye az elkótyavetyélt rendszerváltás kalandorainak szemszögéből mutat be egy hihetetlen, mégis realisztikus világot.

>!
Pont, Budapest, 2017
152 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155500404

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
sheni I
Győry Domonkos: Hölgy alulnézetből

A könyv tulajdonképpen egy erotikus krimi, politikai szálakkal, a történet sodró és magával ragadó. Örültem neki, hogy a végéig fogalmam sem volt, mi lesz a megoldás, ki a tettes és miért, szóval ez egy óriási plusz pont. Néha a könnyebb érthetőség kedvéért kifejthette volna a szerző az eseményeket részletesebben, egyszerűbb lett volna a megértés az olvasók számára, és a regény sem lenne ennyire vékonyka füzet. Ráadásul születtek emberek 1989 után is, akiknek a kommunizmus nem volt életük része. A nyitott, folytatható befejezést íróként külön értékelem.
A szöveggel vannak problémáim, azonban ez szerintem, mint sok más könyvnél, a szerkesztő hibája. Nem találom a borítón, kinek a munkája, de neki adnék egy fekete pontot. A gyakran terjengős, szóvirágokkal teli leírásokat meghúzattam volna, helyette kértem volna még cselekményleírást. A beszélő nevek egy Rejtő regénybe ugyan illenek, de itt jópofizás. Tudom, hogy nem egyszerű magyarul erotikáról írni, nehéz elkerülni, hogy a szöveg ne váljon anatómiai tankönyvvé, de ne is legyen pornó. Viszont számomra hiteltelen, hogy Mari, az ex prosti, bármennyire is feltört és kivakaródott, orvosi szakkifejezéseket használjon bizonyos testrészekre. Hímvesszőnek nevezheti affektálva, társaságban a férfi tagot, az egy speciális körülmény és hozzáállás lenne, de belső monológban soha. Senki sem, nem egy örömlány. Kár ezért, mert minimális munkával javítható lett volna.
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a jó krimit, izgalmat csempészhet vele az unalmasan borús vasárnap délutánokba.

1 hozzászólás
>!
oross
Győry Domonkos: Hölgy alulnézetből

A stílus (mint mindig) jó. Finomak az ábrázolások. Nekem picit sok az összeesküvés-elmélet felhang, de sajna lehet, hogy tényleg ilyen ez a világ. Ami a gazdag, és uralkodó elit világa, nem a enyém. Könnyed, ugyanakkor elgondolkoztató olvasmány. Ajánlom mindenkinek, aki egy néhány órára felül akar emelkedni a mindennapi robotján és a kis saját világán.

4 hozzászólás
>!
Szilvási_Krisztián
Győry Domonkos: Hölgy alulnézetből

Van, amikor az ember nem tud megszólalni. Az elakadó hangok és a meghökkenés miatt lenullázott légvételek ilyenkor a döbbenet tárgyának esnek áldozatul. Győry Domonkosról azonban könnyű beszélni, holott hallgatni jobb volna arról, amiről ír. Mert regénye nyomán a sortüze elé állított társadalom-szelet összes porcikája halálos sebbel fordul a sírjába, a tükör pedig, amelyben mindez láthatóvá válik, csúnyán-mocskosul, suvickolhatatlanul adja vissza saját képünket is. S bár a szembenézés fájdalmas, állítom, a sarkított univerzum még csak a felszíne mindennek. Tulajdonképpen mindannyiunknak.

Győry Domonkos 2016-ban keltett jóleső feltűnést Profán, avagy tollbamondás a pillanatnak című első kötetével, amelynek magába foglalt kisregénye, két színműve és 16 rövidprózai töprengése tartalmában és mondanivalójában tökéletesen képezi le durva-otromba-tiszteletlen társadalmunk szem előtti és tekintetek mögötti valóságát. Az átgondolt, kiforrott, jelentést hordozó, pompás ritmusérzékű, élvezetes stílusú kötet olyan (alakuló) egyéni orgánumban adott hangot egy sajátos világképről, amely egyértelműen alapkő-meghatározása egy épülő írói pályának.

A bemelegítést egy évvel később kíméletlen (rá)tett követte: a Hölgy alulnézetből ösztönöktől és egocentrikus indíték-rendszerektől forrongó kötete, ahol a szőtt háló közepében egyszerre feszít az antropomorf teremtő és feszül az emberré degradált áldozat – egy ugyanazon érem két, egymást feltételező oldala. Bevallom, a címbeli hölgyről én valamiért az Eiffel-toronyra asszociáltam, amiről pedig a Maslow-piramis jutott eszembe, és alulról szemlélve az emberi ösztön-gúlát, máris egy tűéles, viszolyogtatóan eredeti szatírát kapunk. És vajon nagyot tévedünk-e, ha a játék összetett szabályrendszere felől közelítünk (a pszeudonim) Győry Domonkos regénye felé? Nem hiszem, mégpedig azért, mert amit olvasunk, elképzelünk és látunk a lapjain, a tóba hajított kő felszínen gyűrűket generáló tulajdonságához hasonlóan rétegzett úgy horizontálisan, mint vertikálisan.

Mari a jelenben sikeres üzletasszony, viszont a legtöbb emberrel ellentétben neki takargatni való múltja van. Ami előbb-utóbb mindig az ember után nyúl: egykori prostituált kenyérkeresetét zsarolási alapként felhasználva akar egy váratlanul megjelenő idegen (talmi) hatalmat biztosító információk birtokába jutni. Marit azonban nem olyan romlottságból faragták, aki megadja magát a nagyobb hatalmak kényének-kedvének-akaratának, így tettlegesen próbál nemcsak bábuként szerepelni abban a játszmában, amely végül messzebbre és magasabbra vezet, mintsem először gondolta volna.

A Hölgy alulnézetből pontosan az a perspektíva, amikor a megfigyelt nem visel alsóneműt, bármennyire is próbálja jól szabott kosztümmel rejtegetni belső mosdatlanságát. Győry Domonkos regényének kulisszáit egy velejéig torzult társadalom adja, ahol szomorú módon nem az ábrázolt kép aberrált, hanem maga az alapanyag. A történet minden mondatából olyan volumenű kiábrándultság és lemondás sugárzik, amely csakis szánni valóan torzult karaktereket szülhet. Ebben a világban minden szereplő totálisan paranoiás, a csavar pedig ott fúródik a szemünkbe, hogy egyáltalán nem indokolatlanul. Ennek ellenére felmenthetetlenül, végérvényesen kóros személyiségeik attitűdje, amely szinte a paródia peremére veti ábrázolásukat, és komoly egyensúlyozás szükségeltetik a szerző részéről, hogy ne billenjenek át a peremen.

A karakterek „kifinomult” ízlése, kínosan görcsös stílusra (öltözet, tárgyak, beszédmodor, kapcsolatok) törekvése mélységes pszichés kishitűséget takar, illetve az abszurdig túlzott, önnön fontosságukba vetett hitük pontosan annak a rothadó társadalomnak a képét festi le, amely a 22-es csapdájának spiráljába veti az egész történetet. Nincs feloldás, egyszerűen így, ezzel a tántoríthatatlan iránnyal és átírhatatlan kódolással nem is lehet – a regény tragédiája a mesteri koncepciónak köszönhetően pedig pontosan ebben áll.

A Hölgy alulnézetből írótechnikai szempontból (már) teljesen kiforrott: remek felütéssel indul, amely azonnal viszolyogtató atmoszférába taszítja az olvasót, és tudatosan frusztráló cliffhangereket alkalmaz a fejezetek befejezésénél. Az egész írást brutálisan bő szókincs jellemzi, az ízes, színes, szagos jelzők hihetetlenül valóságos textúrába komponált kavalkáddal festik le az ábrázolt világot és szereplőit. A regényben olyan szélsőségesen, közel a tűréshatárig nyújtott pillanat-leírások szerepelnek, amelyek markánsan vastag állókép-kontúrral jelennek meg. A – talán bántóan – vulgáris nyelvezet itt nem puszta eszköz, hanem teljesen helyénvaló lélekábrázolási mód ennek az etikai zsákutcával küzdő világnak a bemutatására.

Győry Domonkos második könyve effekt-regény a javából. Olyan mechanizmust jár körbe, amely tisztán az emberi belsőből ered, és végeredményként, visszatérvén oda, ott is fejti ki (romboló) hatását. Ebben a folyamatrendszerben a vírus elpusztítja a gazdatestet is, ennélfogva értelmét veszíti minden esetleges gyógymód. A Hölgy alulnézetből felfogható (szándékoltan feketébbre és egyoldalúbbra satírozott) társadalompszichológiai és -szociológiai tanulmányként fifikás történettel, direkten merev karaktertípusokkal, disszonanciát keltő kulisszákkal. Könnyű, ugyanakkor borzalmasan nehéz olvasmány. Jóérzéssel szót sem akarnánk ejteni róla, de a burokba menekülés sosem lehet egészséges megoldás. A szoknya alá pillantás ezért időnként elengedhetetlen. Hátha egyszer majd megcsal bennünket az ottani látvány.


Népszerű idézetek

>!
sheni I

Akár az élet – grimaszolt. Szar, de kapaszkodunk bele.

36. oldal

>!
sheni I

Még nem pattogott le teljesen a festék, imitt-amott lazúr szigetek tarkították, érezte a tenyere alá simuló foltokat. Akár valami titkosírás. Rozsda, rozsda, madárszar, festék, rozsda. A rejtjelezők talán képesek lennének megfejteni. Lehet, hogy az élet értelme rejlik benne.

36. oldal

>!
sheni I

Francba is. Egyetemi kiadásait szexuális szolgáltatásokból finanszírozta. Ez olyan tárgyilagosan hangzik, akár egy TEÁOR-szám.

12. oldal

>!
sheni I

ha létezik lélekvándorlás, akkor meztelen csigaként tér vissza, arra pedig vannak megfelelő ellenszerek

22. oldal

>!
sheni I

Mielőtt fogadná a délutáni az ügyfeleket, fogat, és ami ennél is nagyobb macera, feneket kellene mosnia.

29. oldal

>!
sheni I

A gazdag fater persze azt hitte, a halál üzletrésze is kivásárolható a mennyei káeftéből

61. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stieg Larsson: A kártyavár összedől
Stephenie Meyer: A Vegyész
John Boland: Magyarországról szeretettel
Tom Clancy – Mark Greaney: Krízis
Andrew Kaplan: Saul's Game
Frank Schätzing: Breaking News
Russel Andrews: A testvérgyilkos
Tom Clancy: Debt of Honour
Achim Zons: Wer die Hunde weckt
Anna Levander: Morten