Kép ​és mítosz 3 csillagozás

A mitológia esztétikája
Gyenge Zoltán: Kép és mítosz

A ​mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, és a már idegölően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodásnak egy olyan alternatíváját kínálja, amellyel – ha valós élménynek fogjuk fel a létünket- mindazt felmutathatjuk, amit felmutatni érdemes. Ezért önkéntelenül és természetesen adódott, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait.

A köntös maga a művészet. Az ismeret nem képes ezen áthatolni, ezért magát a rejtekező köntöst kell látnunk és láttatnunk, hogy megsejtsünk valamit abból, amit Isten elrejt a fürkésző tekintet elől. Az ismeret, a megismerés a nagyra törő ember vágya, hogy Istent játsszon. A megismerés csak úgy törekedhet az abszolútum felé, ha szem előtt tartja, hogy azt el nem érheti. A tekintet lát, de maga a tekintet nem látható. Vagy, ahogy Platón írja, a fény nem látás, de látás csak általa van. Az embernek ismernie kell a… (tovább)

>!
Typotex, Budapest, 2014
260 oldal · ISBN: 9789632793887

Enciklopédia 6


Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

SzaMóczi>!
Gyenge Zoltán: Kép és mítosz

Gyenge Zoltán: Kép és mítosz A mitológia esztétikája

Ha van olyan kortárs magyar filozófus, akinek még a beavatatlanok is értik a műveit, akkor az Gyenge Zoltán. Tanultam filozófiát, ismerem is a történetét, de sosem voltam egy filozófus alkat.
Mégis, ez a mű teljesen lebilincselt. Nehéz, de heurisztikus gondolatokkal, és hihetetlenül mulatságos stílusban.

http://www.kuk.hu/hu/content/trag%C3%A9dia-t%C3%BCk%C3%B6rben

Írtam egy recenziót is a könyvről. Olvassatok bele nyugodtan.


Népszerű idézetek

Typotex_Kiadó KU>!

Nagyon szépen fogalmaz Louis Marin Poussinról írott könyvében, amikor a következőket írja: „A festmény néma költemény.” Ha ez igaz, akkor én bátran hozzáteszem: a mítosz kép a szövegben.
Ezt a fonalat felvéve tehát azt mondhatjuk, hogy a mítosz – szemben a fogalmi gondolkodással – képekben, történetekben való elbeszélés, vagy láthatatlan festmény, ami a már idegőrlően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodással szemben egy olyan alternatívát kínál, amelynek segítségével – ha létünket valós élménynek fogjuk fel – mindazt felmutathatjuk, amit megszólítani érdemes.

9-10. oldal ("Bevezetés")

Gyenge Zoltán: Kép és mítosz A mitológia esztétikája

Dorqa P>!

Beteljesíteni a választott sorsot – ezzel a mondattal teljes egészében leírható a görögök világról alkotott szemlélete.

24. oldal

Gyenge Zoltán: Kép és mítosz A mitológia esztétikája

Dorqa P>!

Nicolas Poussin 1650 és 1653 között készült képe még az előtörténetet ábrázolja. Azt a csodás pillanatot amikor mindenki önfeledten ünnepli a jegyespár esküvőjét, amikor mindenki Orpheusz csodás játékára figyel, mindenkit elkápráztat a zenének az érzelmeket egészen betöltő csodája, és senki vagy szinte senki nem figyel a közelgő veszedelemre, a kígyó képében közelítő halálra, amely példát ad majd a szerelem életet átívelő erejének. […] A halál közeleg, de a zene el tud kápráztatni annyira, hogy nem figyelünk az élet veszélyeire, amelyek az elmúláshoz vezetnek.
A táj hangulata Poussint látszólag sokkal jobban érdekli, mint maga a történés. A táj a főszereplő, a belehelyezett személyes mintha csak részesei volnának. Ebben a festmény Giorgione híres, hírhedt képére, A viharra emlékeztet. […]
A két kép között az a közös elem, hogy a vészt jósló bajt maga a táj reprezentálja. És talán a két nő gesztusa. A vihar itt is, ott is közeleg. A veszedelem egyre növekszik, egyre jobban megközelíti a szemlélőt, a fények szinte valószerűtlenek… Itt egy villám, ott az egyre sötétebb ég a háttérben gomolygó füst, valamint a kép baloldalának feketében hajló sötétsége, vele szemben a szinte világító jobb oldal kontrasztja; a kettősség a bizonytalanságot erősíti. Eurüdiké nemsokára halott lesz.

Gyenge Zoltán: Kép és mítosz A mitológia esztétikája

Kapcsolódó szócikkek: A vihar · Eurüdiké · Giorgione · Nicolas Poussin · Orpheusz
Dorqa P>!

Ha van valaki, akit mélységesen lenyűgöz a mítosz ereje, az éppen Gustave Moreau.

23. oldal

Gyenge Zoltán: Kép és mítosz A mitológia esztétikája

Kapcsolódó szócikkek: Gustave Moreau
Dorqa P>!

A sors tükrében az ember arca tűnik fel, hogy szembenézzen önmagával és a halállal.

19. oldal

Gyenge Zoltán: Kép és mítosz A mitológia esztétikája


Hasonló könyvek címkék alapján

Kállai Ernő: A természet rejtett arca
František Mikš: Picasso, a vörös kakas
Bacsó Béla: Ön-arc-kép
John Ruskin: A XIX. század viharfelhője
Mezei Ottó (szerk.): A tér a festészetben
Arnold Gehlen: Kor-képek 1907–1914
John Berger: Mindennapi képeink
Georg Simmel: Velence, Firenze, Róma
Passuth Krisztina: Moholy-Nagy László
András Sándor: Malevics és a művészet