Ismert történelmi személyiségektől származó, vagy népszokások lényegét csattanóan kifejező szállóigék gyűjteménye ez a könyv, válogatás az Iskolarádió műsorából. Megtudhatja belőle az olvasó, honnan ered például a „Damoklész kardjaként függ a feje felett”, „Canossát jár”, „Az igazság vízum nélkül utazik”, „Egy füst alatt”, „Nem káptalan a fejem”, stb. stb. szállóige; ki mondta ezeket, miért, mikor, milyen történelmi körülmények között, s azt is, hogy az idő múlásával hogyan módosult egyes szállóigék jelentése.
Általános és középiskolás diákoknak, a történelem és a kultúrtörténet iránt érdeklődő olvasóknak egyaránt érdekes olvasmány.
Ki mondta? Miért mondta? 13 csillagozás
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 2
Szereplők népszerűség szerint
Seneca · Decimus Iunius Iuvenalis / Juvenalis
Kedvencelte 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 2
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
A könyvecske közel 40 szállóigének az eredetéről ad tájékoztatást. Mint pl.
spoiler. “Se pénz, se posztó!”, “Dugába dől!”, “Otthagyott csapot,papot!”, “Kenyeret és cirkuszt!”,”Borsot tör az orra alá!”,”Horogra akad!”,”Faképnél hagy!” stb. Megtudjuk, hogy ki, mikor milyen körülmények között mondta az adott szállóigét. Mivel többségüket a mai napig is használjuk, ezért azt is érdemes róluk tudni, hogy igazából mit is jelentenek.
Meglátásom szerint egyaránt érdekes olvasnivaló kicsiknek és nagyoknak is.
– Nézd már, a fiad megint felmászott az asztalra!
– Te gyerek, sok van már a rovásodon! Azonnal mássz le onnan! Majd én móresre tanítalak!
Lemászott. Aztán fittyet hányva haragos tekintetemre, egy szempillantás alatt kereket oldott, otthagyva csapot, papot. Igazán nem tudtam mérges lenni. Sőt, vigyorogtam, mint a tejbetök…Lehet egy kétéves gyerekre komolyan haragudni? Az alma nem esett messze a fájától…
Ez nem teljesen a képzelet szüleménye volt ("based on actual events" :) ), de csak azért írtam le, hogy érzékeltessem, öntudatlanul is mennyi szállóigét használunk akár csak egy átlagos hétköznapi beszélgetésben is. Szép magyar nyelvünk tele van ilyenekkel. Egy részükről eddig is tudtam, hogy honnan származik, de jópár olyan volt, melynél csak halvány sejtelmeim voltak. Ez a könyv a leggyakrabban használt szállóigék eredetét mutatja be. Némelyikről konkrétan meg lehet mondani, hogy ki mondta, miért mondta, másoknál csak azt tudjuk meg, hogy miből, hogyan alakult ki, és rögződött meg a közbeszédben.
Érdekes és értékes olvasmány. Fél pontot csak a legutolsó fejezetért vontam le. Marx, Engels, meg a propaganda kicsit fájt, de 1977-ben még nyilván hinteni kellett az eszmét. :)
Olyan finomságok, mint a „franc essen beléd”, „a fene vigyen el” vagy a „törjön ki a frász” hiányoznak a könyvből, de megéri utánajárni, csak hogy tudjuk, milyen kedves dolgokat kívánunk embertárunknak. :)
Hú de jó volt…
35-40 gyakori szólás és történelmi szállóige részletes magyarázatát kapjuk meg. Persze mindannyian tudunk ezek bármelyikéről, bármikor mondani 2-3 mondatot, de a páratlan műveltségű szerzők ennél többet, néhány oldalt szánnak az ismertetésre. Ami hiteles, alapos, átfogó – különösen a pontos források precíz idézését hangsúlyoznám, ez bizony nem „elkent tudás”.
A történelmi, irodalmi, kultúrtörténeti kalandozást mindenkinek csak ajánlani tudom.
Mj: Kedves középiskolai történelemtanárom, Gyapay Gábor stílusa persze azonnal felismerhető…
Érdekes, habár néhol a választott mondás csupán ürügy arra, hogy teljesen másról írjon az adott rész szerzője. Ez persze nem baj, mert ezek a könyvek még tényleg művelték a népet. Az utolsó fejezetben pedig (Az igazság vízum nélkül utazik) szépen megmutatkozik a szocializmus diszkrét bája, hiszen hogyan engedhettek volna egy ilyen okosságos könyvet megjelenni Marx, Engels és a proletariátus győzelmének emlegetése nélkül… Hja kérem, a korszellem. Nem irigylem szerencsétlen szerzőtriót.
Népszerű idézetek
Iuvenalis, a római szatíraköltő, aki az i.sz. I. század második felében és a II. század első harmadában élt, mondotta felháborodottan e szavakat:
„… ez a nép már rég – amióta vevő szavazatra nincs – túltette magát minden gondon, s akitől rég vesszős bárd, sereg és hatalom függött, ma egészen meglapul és csak e két dolgot kívánja szorongva: cirkuszt és kenyeret.”_ (Muraközy Gyula fordítása)_
49. oldal - Kenyeret és cirkuszt!
Ez a mondás is Iuvenalis római költőtől való:
"„ép testben legyen ép lélek – kérd az imádban;
hősi szívért könyörögj, mely nem fél semmi haláltól,
s természettől nyert adomány neki élete teljes
tartama; nincsen olyan fáradtság, mit ki ne bírna.
Nincsen semmi harag, vágy benne; nagyobbnak ítéli
Hercules oly keserű munkáit, fáradozását,
mint egy Sardanapal kéjét, tollát, lakomáit.”
(Muraközi Gyula fordítása)
55. oldal - Ép testben ép lélek
Seneca, a római filozófus, aki csak kevéssel élt Iuvenalis előtt, így ír:
"Balga dolog… és művelt emberhez a legkevésbé sem illő a karizmok edzése, a nyak vastagítása, meg a mellkas megerősítése. Ha szépen halad is a magad tömése és növekednek izomkötegeid, sem erőd, sem súlyod nem éri el egy hízott ökörét! Azután tedd hozzá még azt, hogy a test nagyobb terhe a lelket elnyomja, s mozgékonysága csökken. Korlátozd tehát testedet és tágítsd a helyet lelkednek!”
61. oldal - Ép testben ép lélek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Németh György: Ókori gyermekjátékok ·
Összehasonlítás - Francz Magdolna – Rabi Éva – Ősz Gábor: Otthonunk, Magyarország ·
Összehasonlítás - James Putnam: Múmiák ·
Összehasonlítás - Tények tárháza ·
Összehasonlítás - Grazia Delmati – Lella Cusin: 1000 kérdés híres emberekről ·
Összehasonlítás - Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete 88% ·
Összehasonlítás - Varga Domokos: Népek kenyere ·
Összehasonlítás - Szentiványi Jenő: A postának mennie kell ·
Összehasonlítás - Sebők Ferenc: Piramisok – paloták – panelházak ·
Összehasonlítás - Rupert Matthews: Harcosok és fegyverek ·
Összehasonlítás