Magyarország ​társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig 14 csillagozás

Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig

A tankönyv a téma első monografikus feldolgozása, kiteljesítése a szerzők korábbi szöveggyűjteményeinek. Az egyetemi társadalomtörténeti oktatást szolgáló szintézis két időrendi egységben tárgyalja témáját. Előbb az alapfogalmakat definiálja, szembesíti a zömmel statisztikai forrásokkal, majd elemzi a történetírói diskurzusokat és kijelöli a lehetséges értelmezési kereteket. A konkrét elemzés a reformkortól az első világháborúig tartó fő fejezetben foglalkozik a népesség, valamint a települészerkezet változásaival, majd bemutatja a vagyon- és jövedelemszerkezet, valamint a rang- és presztízshierarchia folyamatait. A társadalom egészének dinamikáját a mobilitásvizsgálatok és élettörténeti elemzések rajzolják ki. A Horthy-kort tárgyaló rész a társadalmi nagycsoportok egyenkénti elemzésén alapul, amit kiegészít a lakáskultúrával, a szociálpolitikával, valamint a választói magatartással kapcsolatos kérdések egyenkénti megvilágítása.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris iniciálé Osiris · Osiris tankönyvek Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2006
396 oldal · ISBN: 9633893895
>!
Osiris, Budapest, 2003
396 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633893895
>!
Osiris, Budapest, 2001
396 oldal · ISBN: 9633799996

1 további kiadás


Enciklopédia 1


Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

madárka>!
Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig

Azt hiszem, hogy aki társadalomtörténettel akar foglalkozni, annak megkerülhetetlen. Én is sokat fogom még forgatni…

AeS P>!
Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig

Mindkét tanár úrnál sikerült vizsgázni mindkét anyagrészből, a diploma jótékony homálya fedi ezeket az alkalmakat. Egyébként nem a könyv hibája, hogy egyik korszak sem áll hozzám igazán közel, és az sem, hogy emiatt a szakdolgozatomhoz sem kötődött. Ha valakinek bármilyen tudományos munkája kapcsolódik az említett időszakokhoz, ahhoz nagyon ajánlom, pont a sok adat miatt, remek forrás; könnyű esti olvasmánynak kevésbé hatásos.

zsebibaba007>!
Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig

Nagyon száraz könyv, tele van adatokkal (némelyiket feleslegesnek is éreztem) , évszámokkal, nevekkel, fogalmakkal. De! A vizsgámra teljes mértékben felkészített, simán 5-öst írtam hála a könyvnek! :)

Update: 2x-i olvasasra meg szarazabb, meg tobb felesleges info. Nagyon megszenvedtem vele. Kar, hogy meg minimum 2-3 alkalommal vegig kell magam ragni a konyvon a kovetkezo 2 felevben.


Népszerű idézetek

dtk8>!

Minden arra vall, hogy egy, a társadalomtól függetlenedő, vele mindjobban szembe is helyezkedő politikai osztály kezd létrejönni, amely mint elit határozza meg saját magát. A jobbra tolódás, a politikai totalitarizmus irányába sodródás, ez jellemzi a harmincas évek kormányzati politikáját, ami az etatizálódásnak egyszerre oka és logikus következménye. A mind nyíltabban politikai osztályként viselkedő politikai elit elsőrendű célja, hogy az állam révén teremtsen magának uralmi helyzetet a társadalomban úgy, hogy pozíciókat hódítson el az „uralkodó osztály”-tól. Mindenekelőtt a tulajdonszerzés vágya hajtja: az állam kényszerítő hatalmát így a tulajdon újrafelosztásáért indított harc szolgálatába állítja. De folyton napirenden tartja a tudás, az azon alapuló hivatások monopolizálását is.

245. oldal

dtk8>!

Nálunk azonban, ahogy Borbándi megállapítja, a „nemzeti jelleg mind erősebben azonosult a jobboldalisággal és a konzervativizmussal, ezeknek sajátítva ki azt a fogalmat, amelyre az egész társadalomnak volt joga és igénye”.

379. oldal

apple_pie>!

A világrendszer-szemléletnél, az elmaradottsági és függőségi elméleteknél a legnagyobb probléma az, hogy mivel jellemezhetjük az elmaradottságot, illetve a függőséget, mik ezeknek a belső jellemvonásai az egyes országok esetében. Az egyik mutató lehet az, hogy diszharmonikus a növekedés ezekben a társadalmakban. Rostow-nál a fejlettség abban áll, hogy amikor a dinamikus ágazat fejlődési üteme lelassul, valamilyen mechanizmus hiányzik. Tehát ha előrenyomul valamelyik ágazat, akkor valamilyen ok következtében nem húzza maga után a többi ágazatot. Az, hogy nem tud továbbmenni ez a dinamizmus, az adott társadalomban homogenitáshiányt fog eredményezni. Nagyon jellemző tehát az elmaradott országok fejlődésére, hogy a fejlődés szigetszerűen megy végbe. Térbelileg van egy modern rész az adott társadalomban, amelyik többnyire kifelé (a centrumországokhoz) kapcsolódik – szokták ezt „kereskedelmi kapunak” is nevezni Polányi Károly után –, és létezik a hátország, amely nem kapcsolódik a fejlett szférához. Van egy modern, szigetszerűen, enklávészerűen beépült modern rész, és van egy nagy elmaradott hátország, és a kettő között nincs szerves kapcsolat. A diszharmonikus növekedésnek, szigetszerű, tehát nem homogén fejlődésnek a következménye pedig nem más, mint a szociológiai dualizmus, azaz a társadalom megkettőződése. Az adott társadalmon belül létezik egy modern társadalom, amelyet a fejlett országok kategóriarendszerével lehet leírni, és van egy elmaradott rész, amelyet csak egy tradicionális társadalom ismérveivel lehet megközelíteni.

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Polányi Károly

Hasonló könyvek címkék alapján

Horváth Sándor: A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros
Vécsey Aurél: A huszárok
Csoma Mózes: Korea története
László Gyula: Régészeti tanulmányok az avar társadalom történetéhez
Hoóz István: Népesedéspolitika és népességfejlődés Magyarországon a két világháború között
Aczél Endre: Acélsodrony – A hatvanas évek
Stark Tamás: Zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után
Aczél Endre: Acélsodrony – A hetvenes évek
Timár Judit – Velkey Gábor (szerk.): Várossiker alföldi nézőpontból