Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában 10 csillagozás

Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában

A Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hétköznapi élet... Corvina

>!
Corvina, Budapest, 2006
182 oldal · ISBN: 9631355489

Enciklopédia 1


Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

Nienna001 P>!
Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában

Egy könyv, amit Gyáni Gábor emberi, érthető nyelven írt! Na jó, a többi könyvét is emberi nyelven írta, csak némileg megerőltetőbb értelmezni…

A könyv hasonló felépítésű, mint a sorozat többi része, ahogy a címében is ígéri a hétköznapi életről kapunk képet belőle, sok képanyaggal bemutatva, szép küllemű könyvben (ami súlyra elég nehéz, ezért nem javaslom utazás közben olvasgatni).

Személyes kedvencem az étkezésről és a lakhatásról szóló részek voltak, de a többi témát is érdekesen tálalja, ismeretterjesztő jelleggel. Sokkal közelebb érzem már magamhoz ezt a korszakot. Amint lehetőségeim engedik be fogom szerezni az egész sorozatot.

3 hozzászólás
PTJulia P>!
Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában

Régóta szemezek ezzel a könyvvel, többször belelapozgattam, beleolvasgattam már. A korszakról nem sok ismeretem volt eddig. Persze a korszakban játszódó regényekből, önéletrajzi írásokból azért volt némi képen erről a 25 évről, de a folyamatokat, az élet teljes perspektíváját nem láttam. Az olvasást a könyv hátulján található időrendi táblával kezdtem, amihez jó volt később is vissza-visszalapozni.
A könyv a laikusok számára is érthetően és érdekesen mutatja be ezt a korszakot, amelyben történelmünk több jelentős eseménye történt; és amelyről még személyes beszámolókat is hallhattunk a nagyszüleinktől, dédszüleinktől – bár én azokat a töredékeket nem tudtam rendszerbe helyezni.
Számomra nagyon megdöbbentő volt, hogy a Horthy-korszakban gyakorlatilag kasztrendszer létezett Magyarországon, amiből lefele esetleg, de fölfele szinte semmiképpen nem lehetett jutni. Emberek tízezrei éltek nyomorban és haltak éhen, mert a róluk való gondoskodás legfeljebb látszatszinten volt megoldott, de vidéken sok helyen még a látszatra sem törekedtek. Aki nagyon szegénynek született, annak semmilyen esélye nem volt arra, hogy ha akar, akkor változtathat a sorsán. Szintén meglepő volt a jómódúak fényképeit nézegetni; ma egy szegény család is több anyagi javat birtokol, mint akkor a felső középosztály egy átlagos családja. És ez még a háborús szükséghelyzet előtti időszak volt!
A technikai és a fogyasztói társadalom ebben az időben, a ’20-as, ’30-as években kezdett kiépülni Magyarországon. Nem is tudtam, hogy az első állami áruház ekkor és nem a kommunizmus idejében létesült. Ha a maihoz képest lassú ütemben is, de elindult a változás, amiről akkor sem tudta senki, hogy hova vezet; de ami akkor akár sok-sok emberéletet is megmenthetett (pl az egészségügy lassú, de meginduló fejlődése).
A szerző tárgyilagosan igyekszik írni a politikai áramlatokról, döntésekről és a háborúról is. Így is elborzasztó, hogy már a ’20-as évektől kezdve megindult a zsidók hátrányos megkülönböztetése. Különösen furcsa ez úgy, hogy a magyarországi zsidók többsége már asszimilálódott a többségi társadalomba, és nem egy külön népcsoportnak tekintette magát. A zsidóság legfeljebb vallásként nyilvánult meg, és nem is mindenkinél. Az egy dolog, hogy a legnagyobb kegyetlenséget a németek követelték meg, és tették meg nálunk is; de 1920-ban azért annyira még nem kellett tartani tőlük…
Sokat tanultam ebből a könyvből, és azt biztosan megállapíthatom, hogy örülök, hogy nem akkor kellett élnem. Ehhez a korszakhoz képest ma egyértelműen sokkal jobb.

_Andrea_>!
Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában

Roppant szórakoztató könyvecske – kissé felületes, de mégis látszik a rengeteg munka benne, hiszen rengeteg területbe belenyúlt. A képzőművészeti, irodalmi, zenei élet abszolút hiányzik belőle – legalább említés szinten érdekelt volna, hogy mi az, ami ezen a téren mindenkihez eljutott.
A bibliográfiája viszont kincs – és a sorozat egészét jó volna végigböngészni.

danlin>!
Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában

Gyáni nagyon jól összeállította és megírta ezt a könyvet: érdekes volt, olvasmányos, ráadásul egy csomó hasznos dolgot is megtudtam a korról. Kicsit hiányoltam a kultúra részből a könyvkiadást, vagy legalábbis rövidnek éreztem. Összességében azonban egy igényes munka.

BarbieB P>!
Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában

A sorozat előző részéhez képest egy generációnyit ugrottunk vissza az időben, és az 1918–1945 közötti magyar társadalom magánéletébe áshatjuk bele magunkat. Ez a korszak már annyira távolinak tűnik, hogy azt hihetnénk, a töriórákon tanultakon kívül más közünk nincs is hozzá. A könyvet fellapozva viszont egymás után értek a meglepetések, a váratlan felismerések: „jé, a papának pont ilyen konyhabútora volt! Azta, a mamának is Váncza-sütőporos reklám van a szakácskönyvében!” Sőt, nemcsak a nagyszüleink, hanem a szüleink generációját is átitatják még a Horthy-korból származó szokások, gondolok itt a disznóvágás és a vasárnapi húsleves szentségére.
https://litfan.blog.hu/2018/09/28/gyani_gabor_hetkoznap…


Népszerű idézetek

apple_pie>!

– Otthon az ember el sem képzeli, mennyi ostoba ember lézeng a világon. Úgy látszik, ezek is kellenek! Olyanok, mint a klasszikus könyvek között a detektívregények.

21. oldal; (Bohuniczky Szefi, 351-352.)

Kapcsolódó szócikkek: könyv

Hasonló könyvek címkék alapján

Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Papp Barbara – Sipos Balázs: Modern, diplomás nő a Horthy-korban
Verrasztó Gábor: Lövészárok Pasaréten
Ráth-Végh István: Az emberi butaság
Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 2.
Balázs Apor: Láthatatlan tündöklés
Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege
Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea
Baráth Magdolna – Feitl István: Kérdések és válaszok a Rákosi-korról 1949–1956
Gerő András: A béke első hónapja Magyarországon