Hétköznapi ​Budapest 5 csillagozás

Nagyvárosi élet a századfordulón
Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest

A huszadik század elejének hétköznapjai elevenednek meg a kötetben. A polgári életmód, a házasodási szokások, az öngyilkosságok okai, a fogyasztói magatartás, a fogyasztási szerkezet alakulása, a pesti nyelv állapota, a telefon és rádió megjelenése és terjedése, a városi ember divatos szórakozása a történész vizsgálódásának tárgya.

>!
Fővárosi Önkormányzat, Budapest, 1995
104 oldal · ISBN: 9638376449

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Diosz P>!
Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest

Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest Nagyvárosi élet a századfordulón

Milyen volt Budapest az 1800-as évek végén, a XX. század elején? Hogyan éltek, gondolkodtak akkoriban az itt élők, mik voltak a szokások, hogy alakult a „pesti nyelv” – sok érdekességet meg lehet tudni belőle, például hogy jellemzően milyen házassági szerződéseket kötöttek akkoriban, társadalmi helyzetüktől függően, vagy hogy a válások száma hogy alakult az ezt lehetővé tévő törvény hatályba lépését követően, vagy lehet következtetni arra, hogy jellemzően mely társadalmi csoportok éltek vele jobban, mik voltak az akkor „legmegszokottabb” váló okok, vagy hogy alakultak a bérleti viszonyok, pl. mennyit kellett fizetni egy évben egy 2, 3 vagy akár 7 szobás lakásért egy lipótvárosi bérpalotában. Arról is kapunk némi rálátást, hogy alakult ki az első budapesti áruház, jellemzően milyen volt akkoriban egy szatócs bolt, kik vásároltak ott, és miket, vagy hogy az első utcai, nyilvános telefonfülkéknek köszönhető az a mondás hogy „a falhoz beszél”.

Olvashattunk arról, hogy miként élte meg a nagyvárosi ember saját nagyvárosi mivoltát, hogyan kötöttek házasságot, hogyan bontották fel azokat, hogy Budapest kimagaslott az öngyilkosok számával a többi nagyváros közül, a pesti bérház és lakóiról, hogy működtek a szatócsok, a nyelvek keveredéséről, a telefon és a rádió megjelenéséről, valamint a nálunk csak rövid időt élt szórakozási formáról a rotundáról.

De nem volt szó a korabeli kávéházakról, színházakról, az újságokról, vagy ha már pesti bérház – hogy éltek azok, akik nem a bérházban lakást bérlők a társadalmi réteghez tartoztak. Olyan érzés mintha a felszínt kissé megkapargatnánk, de nem kapunk teljes képet a kor Budapestjéről. Komoly hiányérzetem van.

Egy része száraz statisztika némi magyarázattal, bár önmagában ezek is érdekesek tudnak lenni, de vannak benne személyesebb hangvételű részek, és fotók, – hétköznapi emberek korabeli dokumentumaiból, de szinte csak reprezentatív módon. Ezeket szerettem leginkább. A téma bőven megérte volna, ha a személyesebb anyagokból, emlékekből, és jóval több fényképpel bővítve jelent volna meg, de még így is viszonylag érdekes volt.


Népszerű idézetek

apple_pie >!

A nagyvárosi ember nyilvánosság előtt zajló élete, minden szabadság dacára, íratlan szabályokat követ; az, aki vét e szabályok ellen, legföljebb sajnálatra méltó pancser. A legtöbb bajt az ember a beszédével hozhatja a fejére, hiszen ebben a sajátos világban a megszólalás helyének és idejének szabott rendje van, ahol a hallgatás a megfelelő helyen és időben éppúgy kötelező, mint az, hogy a társas kapcsolatok bonyolult szövevényében kihez szólhatunk és kihez nem, szólhatunk-e, s amikor igen, azt hogyan tegyük.

83. oldal

Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest Nagyvárosi élet a századfordulón

apple_pie >!

A nagyvárossal ráadásul olyannyira kitágul a mindennapi élet térbeli kerete, hogy az egyén számára a város, mint egész, gyakorlatilag átláthatatlanná, vizuálisan felfoghatatlanná alakul át. A panoráma alkalmasint az egészben látás élményét kínálja föl afféle szórakozás gyanánt: megvásárolható formában nyújtja mindenki számára a globális rálátás páratlan lehetőségét. Egy körkép megtekintése során a megfigyelő szeme a képen megjelenített eseményeket vagy objektumokat (városképeket) felülről, mintegy madártávlatból, egyszóval: extenzív totalitásukban veheti szemügyre, így jutva hozzá az elveszettnek hitt és vágyott szintetikus látás élményéhez. Képzeljük el, milyen revelatív lehetett a korban a horizontális szinte végtelennek tetsző Párizst vagy Londont a maga grandiózus teljességében látni a körkép jóvoltából. Ez, minden bizonnyal, felszabadító hatással volt a szemlélőre, aki midőn a nagyváros kőrengetegének börtönéből a rotunda világba lépett, egyszeriben a határtalan szabadság illúziójában jutott a birtokába.

93. oldal

Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest Nagyvárosi élet a századfordulón

apple_pie >!

A ruhaviselet társadalmi státusjelző funkciója, melynek rigorozitását a ruharendeletek tovább fokozták, értelmét veszti a polgári egyenlőség beköszöntével. Ami a ruhaviselet és a társadalmi tagozódás összekapcsoltságából megmarad, az a „reális” egyenlőtlenség, vagyis a szegénység és a gazdagság ruházkodásban is kifejeződő természetes különbsége. Ám ennek most már nem a ruharendelet az intézményi eszköze, hanem a divat a meghatározó kánonja.

64. oldal

Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest Nagyvárosi élet a századfordulón

apple_pie >!

„Idegenek idegenek között” – ez a nagyvárosi ember alapélménye a saját világáról.

8. oldal

Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest Nagyvárosi élet a századfordulón

pelika_Bp>!

Egy barna faláda, külső csengő, harangocskával. Idétlen helyzetben állva a fal felé fordulva kellett beszélni. „A falnak beszélek”. Ha leemeltük a hallgatót, illetve akkor úgy mondták a kagylót, megszólalt egy néni, hogy „József”. Egy néni, aki József. Kérem Nagysád (igen nagysád, nem hölgyem, nem asszonyom, nem kisasszony, hanem a Nagysád) A „Terézt”. „Adom a Terézt” hangozott a Józsefnéni.

88. oldal

Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest Nagyvárosi élet a századfordulón


Hasonló könyvek címkék alapján

Lakner Judit: Halál a századfordulón
Gyurgyák János – Környei Anikó – Saly Noémi (szerk.): Élet a régi Magyarországon
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel
Ralph Brewster: Hontalanul Budapesten
Budai-S Balázs: Kun Páter – a reverendás gyilkos
Pál István – Szabó Csaba: Budapest közlekedésfejlesztése a politika napirendjén 1957–1990
Verrasztó Gábor: Lövészárok Pasaréten
Zombori Attila: Szexpiaci körséta
Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Vécsey Aurél: Magyar tragédia – A trianoni békediktátum