Emily, ​hol vagy? 77% 15 csillagozás

Simán megéri az 5 csillagot.Szerintem német krimi volt,(nem tudtam kideríteni az író származását),és a németeket nem szeretem,de az eddigi olvasott krimik közül talán ez volt a legjobb.
Pörgős volt a könyv,fordulatokkal teli.Tele volt nagyon jó kis leírásokkal,(imádtam az esős leírásokat). :)
A szereplőket nagyon jól felépítette.Szerettem Johannát,mert leleményes volt és nem adta fel.Viszont a felügyelő nagyon idegesített,azt hiszem illik rá a béna jelző. spoiler A történet is fokról-fokra épült. Megvolt a bevezető szál és szépen haladt a végkifejlettig.

A fiatalok számára egy ilyen krimivel indítani a műfajt jó választás lesz. Volt benne kellőképpen izgalom (főleg a végkifejletnél) és maga a nyomozás is tartogat bőven érdekes indítékokat, és eltitkolt dolgokat, amikre apránként ráeszmélve szépen kirajzolódik az egész komplett bűntény.

A karakterek nagyon reálisak voltak, mind a fiatal szereplők, mind az idősek. Különösen emberi és fájdalmas volt látni Emily édesanyja lelki és testi állapotának leromlását lánya eltűnése utáni hónapokban. Az, hogy nem foglalkozott másik életben lévő lányával, és férjével, ez elidegenítette a családot egymástól, és vezetett majdnem tragédiához.

Nálam sajnos nagyon hamar leesett, hogy hol van Emily, illetve mi történt vele, de talán azért, mert sok krimit olvasok. Ez a felnőtt krimikedvelő olvasóknak talán hátrány lehet, de a fiatalabbaknak ez nem fog gondot okozni, mert jól ki van találva minden a regényben. Johanna karaktere szimpatikus, kitartása példaértékű, míg Robin szeretete a lány iránt, és Emily iránt nagyon kedves kis szálnak tűnt. Emilyről is nagyon sokat megtudunk a könyv során, karaktere szépen lassan összeáll és a végére izgulunk a sorsáért, hogy egyáltalán életben hazatérjen, onnan ahol van, ha egyáltalán erre még van remény…

Gwyneth Minte regényét ajánlom a kamaszoknak, a gimnazistáknak, nekik sok tanulsággal szolgál majd a történet. Sőt még a regényt elolvasó szülőknek is tartogat meglepetéseket, és agyalnivalót az Emily, hol vagy? mert jól leírja a kamaszok hierarchiáját, a tanár-diák kapcsolatokat, ráadásul arról is jó körképet ad, hogy mi lesz a csellengő, egyedül maradt gyerekekkel a világban, ha nincs senki aki vigyázzon rájuk.

Bővebben itt: http://zakkantolvas.blogspot.hu/2014/10/emily-hol-vagy.html

Gwyneth Minte regénye egy vérbeli ifjúsági krimi: fiatalos, izgalmas, okosan építkező, ráadásul olyan problémákat és témákat vet fel, amely a mai fiatalok életében kivétel nélkül jelen vannak, és meg kell birkózniuk vele.

Maga a cselekmény leírása lineáris, az információmorzsákat időzítetten, apránként kapjuk egészen a könyv feléig. Így aztán valóban jár az agyunk, gondolkodunk, próbáljuk Johannával és Robinnal együtt megtalálni a rejtély kulcsát – no és Emilyt. Ám a szerkesztés következtében a regény felétől az írónő szinte leleplezi a „tettest”, és igen könnyen rájöhetünk, hol is kell keresnünk Emilyt. Ez számomra egy picit kivett a könyv értékéből, én jobban szeretek nehezebben, sokkal később rájönni az összefüggésekre. Ezért a szerkesztést én másképp oldottam volna meg, kihagytam, elhallgattam volna részeket a meglepetés erejére koncentrálva, a feszültséget még tovább fokozva. Bár elképzelhetőnek tartom, hogy az írónőnek ezzel is a tanító, okító szándék volt a célja, a kezdő krimiolvasó rávezetése a megoldásra…

A könyv nyelvezete egyszerű, a bőséges leírásokat és magyarázatokat elkerüli, minden tekintetben a fiatalosságra, könnyű érthetőségre törekszik.

Az Emily, hol vagy? tökéletes olvasmány azoknak a fiataloknak, akik szeretik a gondolkodást igénylő, izgalmas olvasmányokat, a rejtélyeket, és agymunkát igénylő kikapcsolódásra vágynak.

Az első thriller amit olvastam. Nekem nagyon tetszett!!!! Az elején kicsit furcsák voltak a német nevek, de simán meglehet szokni :) Tetszett, hogy ennyire kiemeli a testvéri ragaszkodást! :) Aztán amikor kiderül minden, hogy mit miért..volt amikor elfelejtettem leszállni a buszomról annyira olvastam :D csakis ajánlani tudom :)

Könnyen olvasható,izgalmas volt

A könyv eleje kritikán aluli, az írásmód volt a legrosszabb az egészben. Aztán nem tudom, hogy mi történt, a cselekmény is felgyorsult és az írásmód is jobb lett, az utolsó 50 oldal pedig kifejezetten eseménydús.