Egy ​falusi nótárius budai utazása 14 csillagozás

Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása

Egy falusi nótáriusnak budai utazása, gr. Gvadányi József elbeszélő költeménye. Hőse, Zajtay István, a peleskei jegyző, Budán, Mátyás király hajdani városában, megütközve látja a német világot s az öltözetükben, szokásaikban külföldi divatot majmoló korcs-magyarokat. A jóízű humorral megírt, végig elsőszemélyes formában előadott mű 1790-ben jelent meg először; a külföldieskedést korholó részletek híven kifejezték a II. József uralkodására következő nemzeti visszahatás korhangulatát. Zajtay alakját Gaál József vitte színpadra, (Peleskei nótárius, először adták: 1838-ban).

Egy falusi nótáriusnak budai utazása címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1790

>!
Magvető, Budapest, 1978
164 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632708474
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1957
218 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Jászberény


Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Schalk_Endre_Kornél>!
Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása

7/10 történeti értéke miatt fontos, helyenként ma is megmosolyogtatóan humoros szöveg

tsikorgo>!
Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása

a rímek miatt négy csillag, de a kettős narráció szerintem okosan működik.


Népszerű idézetek

Zonyika P>!

Nem tudtam, hogy mit mond, és mi az Austriga,
Mondám ma nints Péntek, nem kell nékem tsiga,
Iffiú nevetve mondá: az Austriga,
Jó Uram, tengeri állat; és nem tsiga.

Ha úgy vagyon hozzál; hozott egy tányérral,
Tzitront is hozott ő, mert eszik tzitronnal,
Rá nézvén nem tudtam, mint bánnyak én azzal,
Késsel nyúljak hozzá, avagy tsak marokkal.

Tányérról én egygyet hirtelen fel kaptam,
Majd ki tört a' fogam, hogy belé haraptam,
Fogam között fel nyílt, bent mi van hogy láttam,
Hogy ez nyálas, nyúlós mint taknyot tsodáltam.

Kilencedik rész

6 hozzászólás
Bogas>!

                                                                                                        __

2 Sapó pá annyit tészen, hogy a fejére nem teszi kalapját, hogy a Frisúra meg ne romoljon, hanem hóna alá.

Tizedik rész

Bogas>!

Mondják hát mindnyájan: Te Deum laudamus,
Már ezt elvégezvén, itt egy borjút damus,
A falu Gazdája süsse meg oramus,
Kinél örömünkbe mondjuk: ma bibamus.

Utólsó rész

kulturzaj>!

Hozzám elérkezvén, azt mondá: hogy bon zsúr,
Én ezt nem értettem, véltem, mondja: megszúr,
Magyarúl feleltem: hogyha megszúr az úr,
Majd úgy feltaszítom, hogy orra főldet túr.

Hetedik rész

kulturzaj>!

Nem tudtam felőle ítéletet tenni,
Férfi é? Aszszony é? nem tudtam ki venni,
Ez Hermafrodita, gondoltam, fog lenni,
Ki légyen? mi légyen? melléje kell menni.

Tizedik rész

kulturzaj>!

Még dél előtt értem jászok városába,
Filisteusoknak[16] metropolisába,
A város sáfára az első utcába
Meglátván, vezetett a maga házába.

Harmadik rész

Kapcsolódó szócikkek: Jászberény · jászok
kulturzaj>!

Jó egri bort töltött Lehelnek kűrtjébe,
Színig tele lévén, tartotta kezébe,
Megitta érettem, nem maradt cseppjébe
Semmi. Álmélkodva néztem a szemébe.

Nékem is megtőltvén, azt kezembe vettem,
Ő érette iván, kétszer pihentettem.
Oly perfectióra, mint ő, nem mehettem,
Egy húzomba aztat belém nem önthettem.

De ez mesterségét a két vendég tudta,
A kűrtöt mindkettő oly gyorsan hajtotta,
Hogy míg szem pillantott, üresen tartotta
Kezébe; s hogy újra tőltsék, óhajtotta.

Harmadik rész

kulturzaj>!

Gavallért pajzányon szolga őltöztette,
Dáma magát fejér- s pirosra festette,
Sok közzűlök eztet bőlcsen cselekedte:
Múmiát mutatott vólna másképp teste.

Hatodik rész


Hasonló könyvek címkék alapján

Arany János: A nagyidai cigányok
François Villon – Faludy György: François Villon balladái Faludy György átköltésében
Karinthy Frigyes: Így írtok ti
Karinthy Frigyes: Karácsonyi társasjáték
Dante Alighieri: A virág
Romhányi József: Nagy szamárfül
Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet
Orbán Ottó: A világ teremtése és egyéb badarságok
Lőwy Árpád: Disznólkodni szabad
Havasi Attila: 1001 magányos rinocérosz