Sötét idők járnak a galaxisra. Cadiát elpusztították a Káosz erői. Hasadék nyílt a valóság szövedékén, mélyéről pedig az Öreg Éjszaka démonai és szörnyetegei özönlenek elő. Ám a remény nem veszett még el… visszatért egy régen látott hős, oldalán az újjászületett Ultragárdisták minden haragjával. A színre lépő Roboute Guilliman az Impérium élére állt és olyan hadjáratba kezdett, melyet a Császár ideje óta nem látott a galaxis. A Romlás erői azonban sosem gyülekeztek még ekkora számban, ártó hatalmuktól pedig senki sincs biztonságban. A rettegett Ostorcsillagok felől támadásba lendülnek Nurgle, a Járványatya seregei, véreres szemeiket pedig Macragge-ra szegezik. Az Indomitus Hadjárat végeztével Guilliman a lehető leggyorsabban Ultramar felé veszi az irányt, hogy szembenézzen a Halálgárdával.
Sötét Impérium (Warhammer 40,000: Sötét Impérium 1.) 25 csillagozás
Enciklopédia 1
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 9
Kívánságlistára tette 10
Kiemelt értékelések
Végre olvashattam egy olyan primarcháról, akinek látszólag fontosak az emberek. Nem csak mint fogyóeszközökre, ágyútöltelékként tekint rájuk, hanem törődik a sorsukkal. Azért egy ekkora birodalom esetében ez elég nagy kihívás.
Rengeteg infót kaptam az Ultramar belső működéséről, és a primarcha belső tépelődésiről, bár ez utóbbiak nem annyira érdekeltek.
Jól felvezetett első könyv volt, kellően harcos, és taszító.
Régóta terveztem megrendelni a könyvet az egyik külföldi oldalról, de miután láttam, hogy a fordítás már folyamatban van, arra gondoltam, hogy megvárom míg anyanyelvemen elérhető lesz a kötet, és bár többször is csúszott, a végeredmény végső soron megfelelőre sikeredett. Elgépeléseket, és szókettőzéseket viszont találtam benne.
A történet az újonnan „feltámasztott” primarcha, Roboute Guilliman köré épül. Az ő szemszögéből ismerjük meg a 42. évezred emberi Impériumát és azokat a kihívásokat, amikkel szembe kell néznie. A legjobb részek azok, amikor az apja eredeti álmát hasonlítja össze a jelen valóságával. Maga a regény a főszereplő személyiségfejlődéséről szól, arról a küzdelemről ami közben az apját, az emberiség urát és annak céljait, motivációit akarja megérteni. Szerintem ezek a legjobb részek a regényben.
Még külön ki kell emelni a káosz isten Nurgle szolgáinak a leírásait is. Egyszerűen bámulatosan vannak bemutatva. Még Mortarion-ról szóló fejezet is nagyon jó lett.
Negatívumként talán a háttérben húzódó háborút tudnám megemlíteni, ugyanis a regényben nincsen lezárva teljesen a történet. Nagyon befejezetlennek érződik, mivel a végső leszámolásra, és így a megfelelő lezárásra nem kerül sor.
Népszerű idézetek
Ha a Császár felállna, gondolta a primarcha, és lesétálna az Aranytrónusról, majd az arcukba üvöltené, hogy nem istenség, akkor megégetnék, mint eretneket.
137. oldal, Kilencedik fejezet - Imperator Gloriana
Egyfolytában atyáink bűneivel harcolunk, gondolta Guilliman. Egyetemes igazság ez, akár az egész galaxisra vetítjük le, akár csak egy világra. Azok miatt szenvedünk, akik előttünk jártak.
128. oldal, Kilencedik fejezet - Imperator Gloriana
Hála az Omnissiásnak a Sors Vértjéért! – jelentette ki a rangidős technopap.- Hála a Császárnak a bölcsességért! Hála a mozgató erőknek, amiért aktiválta a primarcha óvó pajzsát!
Guilliman alig tudta elrejteni a fintorát a pap hitének megnyilvánulása hallatán. Nem szívlelte a vallásokat.
Mondjuk legalább már nem énekelnek, tette hozzá magában. Annak már korábban véget vetett.
60. oldal, Negyedik fejezet - Guilliman él
A kezében tartott könyv számos hasznos információt tartalmazott, de kegyetlenül lassú, túlírt stílusban vetették papírra. Az írót pedig teljesen elvakította a fanatizmusa.
– Mégis ki az, aki nem megszállott ezekben a sötét időkben? – kérdezte magától. Miután az ismeretlen tollnok már vagy századszorra kiáltott akadémiai ellenfelei nyilvános megégetéséért, Guillimannek elfogyott a türelme, és inkább félretette a kötetet. – A Császár óvjon minket meg a vallástól – mondta, majd felállt.
125. oldal, Kilencedik fejezet - Imperator Gloriana
A történelmi rend, mint oly sok más, józan észen alapuló dolog, szintén áldozatául esett a babonaságnak, fanatizmusnak és a Terra nagyurai számára elengedhetetlen vasmarkú irányításnak. Az összevetéseken és hivatkozások visszakövetésén alapuló technikákat felváltotta a szóbeszédek, pletykák és népi hiedelmek lejegyzése. Mindezt pedig gazdagon meglocsolták teljességgel légből kapott, mindenféle valóságalapot nélkülöző fantazmagóriákkal.
122. oldal, Kilencedik fejezet - Imperator Gloriana
A sorozat következő kötete
Warhammer 40,000: Sötét Impérium sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Dan Abnett: Anarch 95% ·
Összehasonlítás - Aaron Dembski-Bowden: Az első eretnek 95% ·
Összehasonlítás - Dan Abnett: Bűnbánó 94% ·
Összehasonlítás - Mike Brooks: Kegyetlen ravasság 89% ·
Összehasonlítás - Aaron Dembski-Bowden: A Császár Lándzsája 88% ·
Összehasonlítás - Andy Clark: A Csontkapu ·
Összehasonlítás - Chris Wraight: Leman Russ, a Nagy Farkas 87% ·
Összehasonlítás - Gav Thorpe: Prospero hamvai ·
Összehasonlítás - Gav Thorpe: A Bestiának pusztulnia kell 83% ·
Összehasonlítás - Ian Watson: Űrgárdista 81% ·
Összehasonlítás